Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Clearview AI nem rendelkezett érvényes jogalappal az érintettek személyes adatainak kezelésére és ezzel a jogsértő gyakorlattal a CNIL felszólítását követően sem hagyott fel.
1. Az alapügy
2020 májusától a Commission nationale de l’informatique et des libertés (francia adatvédelmi hatóság, a továbbiakban: CNIL) panaszokat kapott magánszemélyektől a Clearview AI arcfelismerő szoftverével kapcsolatban, és vizsgálatot indított a céggel szemben.
2021 májusában a Privacy International szövetség is figyelmeztette a CNIL-t erre a Clearview AI jogsértő gyakorlatára.
2021. november 26-án a CNIL elnöke úgy határozott, hogy hivatalos felszólítást küld a Clearview AI-nak, hogy a francia területen tartózkodó érintettek személyes adatainak gyűjtését és kezelését jogalap hiányában szüntesse meg és biztosítsa az érintettek jogainak gyakorlását és a személyes adatok törlésére vonatkozó kéréseiket.
A Clearview AI-nek két hónap állt rendelkezésére, hogy eleget tegyen a hivatalos felszólításnak, és igazolja azokat a CNIL felé. Erre a hivatalos értesítésre azonban CÉG nem válaszolt. A CNIL elnöke ezért úgy döntött, hogy az ügyet a szankciók kiszabásáért felelős bizottság elé utalja.
2. A CNIL döntése
A tudomására jutott információk alapján a bírság kiszabásáért felelős bizottság a GDPR 83. cikke értelmében kiszabható legmagasabb, azaz 20 millió eurós pénzbírság kiszabásáról döntött.
Tekintettel az érintettek alapvető jogaira a társaság által végzett adatkezelésből eredő igen súlyos kockázatokra, a bizottság úgy határozott, hogy kötelezi a Clearview AI-t, hogy szüntesse meg a francia területen tartózkodó érintettek személyes adatainak jogalap nélküli gyűjtését és kezelését, illetve törölje ezen személyekről már kezelt személyes adatokat két hónapon belül. A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetére a bizottság újabb 100 000 eurós bírság kiszabását helyezte kilátásba.
Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.
Az EU Bírósága egy francia jogvita kapcsán úgy ítélte meg, a villamosenergia-elosztórendszer üzemeltetőjét a vonatkozó uniós irányelv alapján „gyártónak” kell tekinteni, ha módosítja a termelő által szolgáltatott áram feszültségét a végső fogyasztói felhasználás érdekében.
A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
