Nem hallgathat le a német titkosszolgálat külföldön

A német hírszerző ügynökség csak egy megalapozottan feltételezhető támadás elhárítása érdekében hallgathat le külföldi állampolgárokat külföldön.


A német Alkotmánybírósága úgy döntött, hogy az olyan törvények, amelyek lehetővé teszik az ország Szövetségi Hírszerző Szolgálatának, a BND-nek, hogy lehallgassa a Németországon kívül tartózkodó külföldiek kommunikációját, sérti az alkotmányos alapjogokat.

Az ügyet külföldi újságírók indították, köztük a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet újságírói, amely globálisan küzd a sajtó- és információszabadságért. Az újságírók a sajtószabadság győzelmeként értékelték a döntést.

Christian Mihr, a Riporterek Határok Nélkül német irodájának vezetője, az ítélet előtt azt mondta médiának, hogy „ képesnek kell lenniük a forrásaik és informátoraik biztonságának garantálására”.

“Megóvjuk az újságírókat, hogy tudják végezni a munkájukat, annak érdekében, hogy  a forrásaik és informátoraik bizalommal fordulhassanak hozzájuk” – tette hozzá Mihr. “A BND jogosultságai elleni vizsgálattal meg akartuk erősíteni a források és az informátorok védelmét a digitális világban.”

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a BND a jövőben megfelelő indok nélkül már nem fogja megfigyelni a külföldiek e-mailjeit vagy más adatait. Jelenleg ezeket az adatokat a BND nemcsak gyűjti, hanem egy részüket továbbítják más országok titkosszolgálatainak.

Az Alkotmánybíróság ügyének kulcskérdése az volt, hogy a német államot kötik-e az országon kívül is az alkotmányos fékek és ellensúlyok.

A BND számára korábban megtiltották a német állampolgárok külföldi internetes adatainak megfigyelését és a mostani döntés szerint már a külföldi állampolgárokat is csak akkor figyelhetik külföldön, ha a konkrét fenyegetés bizonyítható.

Az ítéletre reagálva, a BND vezetője, Bruno Kahl így nyilatkozott: “Az ügy újdonsága, hogy az alapvető jogokat a nemzetközi viszonyokban is alkalmazni kell, ezt most először mondta ki az Alkotmánybíróság .”

„A BND segítséget nyújt a kormánynak és a parlamentnek a törvény módosításában. Figyelembe kell venni az alapjogok védelmét, ugyanakkor fenn kell tartani a BND képességét, hogy Németország biztonságát megőrizhessük” tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság 2021. év végéig adott haladékot a kormánynak a BND-t szabályozó törvény módosítására.

2017 februárjában a német Der Spiegel hírmagazin számolt be arról, hogy a BND megfigyelt legalább 50, nemzetközi újságírók által használt, telefonszámot. Állítólag a BBC-nek, a Reuters hírügynökségnek és a New York Timesnak dolgozó újságírók is voltak a megfigyelt személyek között. A BND akkor nem reagált a Spiegel értesüléseire.

2013 elején az amerikai Edward Snowden szivárogtatott információkat arról, hogy az NSA hatalmas globális megfigyelést folytatott, amelyben elmondása szerint a német BND és az Egyesült Királyság GCHQ elnevezésű titkosszolgálata is részt vett.

(bbc.com)



Kapcsolódó cikkek: