A német hírszerző ügynökség csak egy megalapozottan feltételezhető támadás elhárítása érdekében hallgathat le külföldi állampolgárokat külföldön.
A német Alkotmánybírósága úgy döntött, hogy az olyan törvények, amelyek lehetővé teszik az ország Szövetségi Hírszerző Szolgálatának, a BND-nek, hogy lehallgassa a Németországon kívül tartózkodó külföldiek kommunikációját, sérti az alkotmányos alapjogokat.
Az ügyet külföldi újságírók indították, köztük a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet újságírói, amely globálisan küzd a sajtó- és információszabadságért. Az újságírók a sajtószabadság győzelmeként értékelték a döntést.
Christian Mihr, a Riporterek Határok Nélkül német irodájának vezetője, az ítélet előtt azt mondta médiának, hogy „ képesnek kell lenniük a forrásaik és informátoraik biztonságának garantálására”.
“Megóvjuk az újságírókat, hogy tudják végezni a munkájukat, annak érdekében, hogy a forrásaik és informátoraik bizalommal fordulhassanak hozzájuk” – tette hozzá Mihr. “A BND jogosultságai elleni vizsgálattal meg akartuk erősíteni a források és az informátorok védelmét a digitális világban.”
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a BND a jövőben megfelelő indok nélkül már nem fogja megfigyelni a külföldiek e-mailjeit vagy más adatait. Jelenleg ezeket az adatokat a BND nemcsak gyűjti, hanem egy részüket továbbítják más országok titkosszolgálatainak.
Az Alkotmánybíróság ügyének kulcskérdése az volt, hogy a német államot kötik-e az országon kívül is az alkotmányos fékek és ellensúlyok.
A BND számára korábban megtiltották a német állampolgárok külföldi internetes adatainak megfigyelését és a mostani döntés szerint már a külföldi állampolgárokat is csak akkor figyelhetik külföldön, ha a konkrét fenyegetés bizonyítható.
Az ítéletre reagálva, a BND vezetője, Bruno Kahl így nyilatkozott: “Az ügy újdonsága, hogy az alapvető jogokat a nemzetközi viszonyokban is alkalmazni kell, ezt most először mondta ki az Alkotmánybíróság .”
„A BND segítséget nyújt a kormánynak és a parlamentnek a törvény módosításában. Figyelembe kell venni az alapjogok védelmét, ugyanakkor fenn kell tartani a BND képességét, hogy Németország biztonságát megőrizhessük” tette hozzá.
Az Alkotmánybíróság 2021. év végéig adott haladékot a kormánynak a BND-t szabályozó törvény módosítására.
2017 februárjában a német Der Spiegel hírmagazin számolt be arról, hogy a BND megfigyelt legalább 50, nemzetközi újságírók által használt, telefonszámot. Állítólag a BBC-nek, a Reuters hírügynökségnek és a New York Timesnak dolgozó újságírók is voltak a megfigyelt személyek között. A BND akkor nem reagált a Spiegel értesüléseire.
2013 elején az amerikai Edward Snowden szivárogtatott információkat arról, hogy az NSA hatalmas globális megfigyelést folytatott, amelyben elmondása szerint a német BND és az Egyesült Királyság GCHQ elnevezésű titkosszolgálata is részt vett.
(bbc.com)
Kapcsolódó cikkek:
Mobilforgalmi és helyadatokhoz való hozzáférés a büntetőeljárásban
2021. március 5.
Az EUB egy észt ügyben arra a követeztetésre jutott, hogy a büntetőeljárásban nem használható fel bizonyítékként a vádhatóság által engedélyezett, a szolgáltató által a felhasználókról tárolt összes mobiladat.
Jogellenes állami támogatást kaptak a spanyol fociklubok
2021. március 5.
Az Európai Unió Törvényszéke megállapította, hogy a nyereséges fociklubok nonprofit szervezetként működhettek évtizedeken át, amely kedvezményes társasági adózást biztosított számukra.
Hatékonyabb eszközök a bántalmazók ellen
2021. március 4.
A brit kormány által javasolt módosítások szerint önálló bűncselekmény lesz a fojtogatás, nem kell együttélés a családon belüli bántalmazáshoz és kiterjesztik a bosszúpornó büntetőjogi fogalmát is.
Sértheti az uniós jogot a lengyel bírák kinevezésének szabályozása
2021. március 4.
Sérthetik az uniós jogot a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény módosításai, amelyek a legfelsőbb bírósági tisztségekre pályázók kinevezését érintik – foglalt állást kedden közzétett ítéletében az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága, de hozzátette, hogy a jogsértés tényleges fennállásáról a lengyel bíróságoknak kell dönteniük.
A digitális társadalom olvasatai – XV.
2021. március 4.
Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a modernitás ezredvégi kritikáit veszi górcső alá.