A német hírszerző ügynökség csak egy megalapozottan feltételezhető támadás elhárítása érdekében hallgathat le külföldi állampolgárokat külföldön.
A német Alkotmánybírósága úgy döntött, hogy az olyan törvények, amelyek lehetővé teszik az ország Szövetségi Hírszerző Szolgálatának, a BND-nek, hogy lehallgassa a Németországon kívül tartózkodó külföldiek kommunikációját, sérti az alkotmányos alapjogokat.
Az ügyet külföldi újságírók indították, köztük a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet újságírói, amely globálisan küzd a sajtó- és információszabadságért. Az újságírók a sajtószabadság győzelmeként értékelték a döntést.
Christian Mihr, a Riporterek Határok Nélkül német irodájának vezetője, az ítélet előtt azt mondta médiának, hogy „ képesnek kell lenniük a forrásaik és informátoraik biztonságának garantálására”.
“Megóvjuk az újságírókat, hogy tudják végezni a munkájukat, annak érdekében, hogy a forrásaik és informátoraik bizalommal fordulhassanak hozzájuk” – tette hozzá Mihr. “A BND jogosultságai elleni vizsgálattal meg akartuk erősíteni a források és az informátorok védelmét a digitális világban.”
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a BND a jövőben megfelelő indok nélkül már nem fogja megfigyelni a külföldiek e-mailjeit vagy más adatait. Jelenleg ezeket az adatokat a BND nemcsak gyűjti, hanem egy részüket továbbítják más országok titkosszolgálatainak.
Az Alkotmánybíróság ügyének kulcskérdése az volt, hogy a német államot kötik-e az országon kívül is az alkotmányos fékek és ellensúlyok.
A BND számára korábban megtiltották a német állampolgárok külföldi internetes adatainak megfigyelését és a mostani döntés szerint már a külföldi állampolgárokat is csak akkor figyelhetik külföldön, ha a konkrét fenyegetés bizonyítható.
Az ítéletre reagálva, a BND vezetője, Bruno Kahl így nyilatkozott: “Az ügy újdonsága, hogy az alapvető jogokat a nemzetközi viszonyokban is alkalmazni kell, ezt most először mondta ki az Alkotmánybíróság .”
„A BND segítséget nyújt a kormánynak és a parlamentnek a törvény módosításában. Figyelembe kell venni az alapjogok védelmét, ugyanakkor fenn kell tartani a BND képességét, hogy Németország biztonságát megőrizhessük” tette hozzá.
Az Alkotmánybíróság 2021. év végéig adott haladékot a kormánynak a BND-t szabályozó törvény módosítására.
2017 februárjában a német Der Spiegel hírmagazin számolt be arról, hogy a BND megfigyelt legalább 50, nemzetközi újságírók által használt, telefonszámot. Állítólag a BBC-nek, a Reuters hírügynökségnek és a New York Timesnak dolgozó újságírók is voltak a megfigyelt személyek között. A BND akkor nem reagált a Spiegel értesüléseire.
2013 elején az amerikai Edward Snowden szivárogtatott információkat arról, hogy az NSA hatalmas globális megfigyelést folytatott, amelyben elmondása szerint a német BND és az Egyesült Királyság GCHQ elnevezésű titkosszolgálata is részt vett.
(bbc.com)
Kapcsolódó cikkek:
Munkavállalói jog védelme vállalkozás átruházásakor
2020. július 2.
A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának ítéletét veszi górcső alá, a verdikt az ISS Facility Services NV és Sonia Govaerts, az Atalian NV, C‑344/18. számú ügyben[1] született.
Jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadsága
2020. július 1.
A véleménynyilvánítás szabadsága a közérdekű ügyek vitatása esetén csak rendkívül szigorú feltételek mellett korlátozható.
A tulajdon védelmét sértő hatósági intézkedés
2020. július 1.
A bírósági ítéletek végrehajtásának elmaradása miatt marasztalták el Romániát.
Biomedicinák és az emberi jogok
2020. június 29.
Az Európa Tanács Bioetikai Bizottsága elindította az emberi jogokkal és az orvosbiológiai technológiákkal kapcsolatos új cselekvési tervét.
A koronavírus hatása az ingázó munkavállalókra
2020. június 25.
Az ILO becslései szerint világszerte 164 millió olyan munkavállaló van, aki a lakóhelyétől eltérő országban vállalt munkát. Nagy részük a koronavírus miatt elvesztette állását és haza kellett térnie.