Nem lehet önhibájából hajléktalan, akiknek nem elegendő a fizetése

A brit legfelsőbb bíróság felszólította a városi tanácsot, hogy fontolja meg a négygyermekes, egyedülálló anya „önhibájából hajléktalannak” való minősítését, mivel a magas bérleti díjak miatt nem tudta fizetni albérletét.

Az öt bíróból álló tanács által meghozott döntés precedensértékűnek tekinthető, mert kiterjeszti az alulfinanszírozott helyi hatóságok lakhatás biztosításáért való felelősségét.

A jelen ügy rávilágított a brit jogsegélyszolgálat nem megfelelő működésére is, mert visszautasították a négy 16 éven aluli gyermeket egyedül nevelő nő jogi képviseletének ellátását, annak ellenére, hogy őt is és gyermekeit is az utcára kerülés veszélye fenyegette.
2012 óta folyamatosan azt hangoztatták az illetékes miniszterek, hogy a jogsegélyszolgálatra fordítandó kiadások jelentős lefaragása ellenére az továbbra is elérhető marad a kilakoltatással fenyegetettek számára.

A brit legfelsőbb bíróság szintén kritikát fogalmazott meg a bírósági eljárás elhúzódása miatt, amely szerintük a jogsegélyszolgálat késlekedésének volt betudható.
A nő fellebbezést nyújtott be Birmingham városi tanácsához azt követően, hogy lakbértartozása miatt kilakoltatták ingatlanából. A lakbérnövekedésnek köszönhetően lakhatási költségei körülbelül 150 fonttal emelkedtek, amelyet már nem tudott kigazdálkodni.

Az ítélet indokolásában a bíróság kifejtette, hogy „az ügyet vizsgáló városi tanácsosban fel sem merült, hogy a nőnek a lakhatáson kívül bármi másra is szüksége lenne.”

„A bíróság szerint azonban azt kellett volna megvizsgálni, hogy „melyek a nő és gyermekei bérleti díjon felüli, méltányolható megélhetési költségei és ennek alapján kellett volna a lakhatási támogatásról dönteni.”

„A nő további kiadásait nem lehet azonban úgy értékelni, hogy azok a család indokolatlan kiadásait fedezték volna.”

A nő számára az ügy eldöntéséig ideiglenes szállást biztosítottak.

Az ítélet meghozatalát követően úgy nyilatkozott, hogy „Elégedett vagyok az ítélettel. Sokáig harcoltam az igazamért és közben szenvedtem a bizonytalanságtól, hogy mi lesz a gyerekeimmel és velem.”

„A nő jogi képviselője így értékelte az ügyet: „Ez az ügy sohasem jutott volna el a legfelsőbb bíróságig, ha a jogsegélyszolgálat rendesen végzi a feladatát. Sajnos mindennaposak az ehhez hasonló esetek, amikor valakit önhibájából nyilvánítanak hajléktalanná azért, mert nem tudja kigazdálkodni a lakhatási költségeit.”

A nő számára menedéket nyújtó szervezet vezetője is üdvözölte a bíróság döntését. Annak a véleményének adott hangot, hogy „örömmel látjuk, hogy a bíróság sem tartja jogszerűnek, hogy azt várják a családoktól, hogy az alapvető megélhetési költségeiken spóroljanak annak érdekében, hogy lakhatásuk költségeit fedezni tudják. Ez az ítélet meghatározza majd az állami ellátás jövőbeni kereteit.”

“Ha valakit arra kényszerítenek, hogy a bérleti díj fizetése és a gyermekei ellátása között válasszon, nem lehet önhibájából hajléktalannak nyilvánítani, ha az utóbbit választja. A lakhatási támogatások csökkentése és a bérleti díjak elszállása azt eredményezi, hogy a lakhatási támogatással együtt sem lehet már az Egyesült Királyság területének 97%-ában egy méltányolható lakást megfizetni, így egyre több ehhez hasonló üggyel találkozhatunk.”

“Egyre többször találkozunk olyan családokkal, akiknek a lakhatás és a létszükségletek, mint például az étel vagy a fűtés között kell választaniuk. Ezúton felszólítjuk a kormányt, hogy emelje meg a támogatásokat, ügyelve arra, hogy azok legalább a bérleti piac legalacsonyabb harmadába tartozó lakások bérleti díjának fizetését fedezzék.”

(theguardian.com)

Kapcsolódó cikkek:


Kötelező akadálymentesíteni a mozit?
2019. szeptember 4.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?

Egy filmet, amit az egész városban csak egy moziban vetítettek, a mozirajongó kerekesszékes kérelmező nem tudott megnézni, mert a mozi nem akadálymentesített, és a mozi azt sem engedte meg, hogy a kérelmező a vendégektől segítséget kérjen. Az EJEB szerint a magánélethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jog sem sérült az ügyben, mert a kérelmező más mozikban és egyébként más módokon kellően gazdag társasági életet élhet, így az emberi kapcsolatai nem szűkülnek be olyan mértékben, ami az Egyezménybe ütközne. Az ügyben az érdeksérelem nem volt annyira súlyos, hogy az hátrányos megkülönböztetésnek minősüljön.