Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kötelékébe tartozó kérelmező kéretlen emailekkel zaklatta kolléganőjét. A hölgy jelzésére a felettes tájékoztatta a kérelmezőt, hogy viselkedése elfogadhatatlan. A levelek ezt követően név nélkül érkeztek, a hölgy pedig végül feljelentést tett. A rendőrség a férfi telefonjáról származó inkrimináló fotókat átadta a munkáltatónak. A fegyelmi eljárás nyomán e bizonyítékok és a kérelmező által a fegyelmi bizottságnak átadott WhatsApp-üzenetek és emailek értékelését követően a kérelmezőt rendkívüli felmondással elbocsátották. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a magánélet és személyes levelezés védelme az ügyben nem illette meg a kérelmezőt.

Az alapügy

A kérelmező a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálathoz tartozó egyik állami vállalat, a Norfolk and Suffolk Foundation Trust (továbbiakban: Trust) alkalmazottja volt. Miután 2012-ben véget ért az egyik kolléganőjével kialakított romantikus kapcsolata, több emailben vádolta meg a hölgyet azzal, hogy a cég egy fiatal alkalmazottjával van viszonya. A hölgy kommunikálta főnöke felé az esetet, aki személyesen jelezte a kérelmezőnek, hogy a viselkedése nem elfogadható. Ezzel egy időben a főnök anonim levelet kapott, amely szintén a hölgy és a fiatal alkalmazott viszonyát és elfogadhatatlan munkahelyi viselkedését taglalta. A következő 10 hónapban egész lejárató hadjárat indult, a cég több alkalmazottja is számos, a két érintettet negatív színben feltüntető levelet kapott különböző ismeretlen e-mailcímekről. Ebben az időszakban az érintettek több személyes tárgyát is megrongálták.

2013 áprilisában az érintett hölgy a rendőrséghez fordult azzal, hogy a kérelmező megfigyeli és zaklatja. A rendőrség rövidesen értesítette a vállalatot arról, hogy a kérelmező ellen alapos gyanú mellett zaklatási ügyben nyomozást folytat. Április 12-én a kérelmezőt felfüggesztették, április 24-én pedig a rendőrség le is tartóztatta, de vádat nem emeltek ellene.

A nyomozás során a rendőrség a kérelmező iPhone készülékén képeket talált az érintett hölgy lakcíméről, illetve egy papírról, amelyen a zaklató levelek feladójaként szereplő email-címek adatai szerepeltek. A rendőrség a képeket átadta a kérelmező munkahelyének. A Trust ezt követően fegyelmi eljárást indított a kérelmező ellen, amelyben a képek alapján megállapította, hogy az anonim levelek a kérelmezőhöz köthetők. A fegyelmi tárgyalások során a kérelmező saját védelmében a fegyelmi bizottság rendelkezésére bocsátott a telefonján található több személyes email- és WhatsApp-beszélgetést közte és az érintett hölgy között. A bizonyítékok alapján a fegyelmi bizottság a kérelmező rendkívüli felmondással történő elbocsátásáról határozott.

A kérelmező a brit bíróság előtt megtámadta a felmondást arra hivatkozva, hogy a munkáltató személyes üzeneteket használt föl bizonyítékként. A kérelmező keresetét a munkaügyi bíróság első és másodfoka, majd a fellebbviteli bíróság (Court of Appeal) is elutasította. A brit bíróságok szerint a kérelmező nem számíthatott alappal arra, hogy a munkáltató által felhasznált bizonyítékok titokban maradnak.

A kérelmező a döntés ellen az Egyezmény magán- és családi élet, otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot deklaráló 8. cikkére hivatkozva 2017-ben a Bírósághoz fordult.

Az EJEB döntése

Az EJEB első lépésként miután megállapította, hogy a Trust állami aktornak minősül, és így egyezménysértése vizsgálatának tárgya lehet. A konkrét ügyben a privát levelezést a kapcsolattartás kategóriájába esőnek minősítette, kiemelve, hogy a a Copland-ügy fényében a munkahelyről küldött üzenetek is védelmet élvezhetnek. A telefonon tárolt fotók kérdését pedig a magánélet védelmének körében értékelte.

Annak eldöntéséhez, hogy az adott ügyben a magánélet és a kapcsolattartás védelmével összefüggő, az állammal szemben támasztott elvárások érvényesülnek-e, az EJEB  a nagykamarai Bărbulescu-ügyben megállapított szempontrendszer szerint azt is vizsgálja, hogy az érintett alappal számíthatott-e magánélete tiszteletben tartására és védelmére az adott kontextusban. Ez, bár nem elengedhetetlen feltétel, igen erős súllyal esik latba, amikor a Bíróság a 8. cikkel kapcsolatban vizsgálódik.

Az EJEB a jelen ügyben úgy találta, hogy a kérelmező nem számíthatott alappal arra, hogy a bizonyítékként felhasznált képek és üzenetek titokban maradnak a fegyelmi bizottság előtt. E körben jelentősnek ítélte, hogy a kérelmezőnek már a letartóztatását közel egy évvel megelőzően tudomása volt arról, hogy a munkáltató a zaklató viselkedését elfogadhatatlannak tartja. Erre tekintettel az EJEB szerint nem várhatta, hogy a vezetői jelzést követően küldött üzenetek titokban maradnak. A kérelmező nem vitatta továbbá a bizonyítékok felhasználását a fegyelmi eljárásban, sőt, ő maga bocsátott további privát üzenetváltásokat a bizottság rendelkezésére.

Az EJEB kiemelte, hogy a hazai bíróságok az ügy megítélése során mérlegelték az Egyezmény 8. cikkének szempontjait is, a kérelmező pedig semmilyen olyan szempontot nem mutatott be, ami indokolttá tenné a hazai bíróságok értékelésének felülbírálatát. Erre tekintettel a kérelmet a háromtagú tanács egyhangúlag befogadhatatlannak minősítette.

(ejeb.atlatszo.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Gyermekek idegenrendészeti őrizete – EJEB-intő Törökországnak
2019. november 13.

Gyermekek idegenrendészeti őrizete – EJEB-intő Törökországnak

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Törökországot kiskorúak idegenrendészeti őrizetével kapcsolatos többszörös jogsértés miatt. Kiskorú gyermek idegenrendészeti őrizetben tartása kivételes esetekben fordulhat elő, tekintettel arra, hogy kiemelten sérülékeny csoportról van szó.

Európai ítélet speciális energiaár-támogatás ügyében
2019. november 7.

Európai ítélet speciális energiaár-támogatás ügyében

A szerző az Európai Unió Bíróságának a fotovoltaikus napenergiát hasznosító létesítmények általi villamosenergia-termelés támogatása megszüntetésének kérdésében született ítéletét veszi górcső alá, mely az Agrenergy Srl, a Fusignano Due Srl kontra Ministero dello Sviluppo Economico-ügyben született.