Magánügy-e a munkahelyi zaklatás?

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kötelékébe tartozó kérelmező kéretlen emailekkel zaklatta kolléganőjét. A hölgy jelzésére a felettes tájékoztatta a kérelmezőt, hogy viselkedése elfogadhatatlan. A levelek ezt követően név nélkül érkeztek, a hölgy pedig végül feljelentést tett. A rendőrség a férfi telefonjáról származó inkrimináló fotókat átadta a munkáltatónak. A fegyelmi eljárás nyomán e bizonyítékok és a kérelmező által a fegyelmi bizottságnak átadott WhatsApp-üzenetek és emailek értékelését követően a kérelmezőt rendkívüli felmondással elbocsátották. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a magánélet és személyes levelezés védelme az ügyben nem illette meg a kérelmezőt.

Az alapügy

A kérelmező a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálathoz tartozó egyik állami vállalat, a Norfolk and Suffolk Foundation Trust (továbbiakban: Trust) alkalmazottja volt. Miután 2012-ben véget ért az egyik kolléganőjével kialakított romantikus kapcsolata, több emailben vádolta meg a hölgyet azzal, hogy a cég egy fiatal alkalmazottjával van viszonya. A hölgy kommunikálta főnöke felé az esetet, aki személyesen jelezte a kérelmezőnek, hogy a viselkedése nem elfogadható. Ezzel egy időben a főnök anonim levelet kapott, amely szintén a hölgy és a fiatal alkalmazott viszonyát és elfogadhatatlan munkahelyi viselkedését taglalta. A következő 10 hónapban egész lejárató hadjárat indult, a cég több alkalmazottja is számos, a két érintettet negatív színben feltüntető levelet kapott különböző ismeretlen e-mailcímekről. Ebben az időszakban az érintettek több személyes tárgyát is megrongálták.

2013 áprilisában az érintett hölgy a rendőrséghez fordult azzal, hogy a kérelmező megfigyeli és zaklatja. A rendőrség rövidesen értesítette a vállalatot arról, hogy a kérelmező ellen alapos gyanú mellett zaklatási ügyben nyomozást folytat. Április 12-én a kérelmezőt felfüggesztették, április 24-én pedig a rendőrség le is tartóztatta, de vádat nem emeltek ellene.

A nyomozás során a rendőrség a kérelmező iPhone készülékén képeket talált az érintett hölgy lakcíméről, illetve egy papírról, amelyen a zaklató levelek feladójaként szereplő email-címek adatai szerepeltek. A rendőrség a képeket átadta a kérelmező munkahelyének. A Trust ezt követően fegyelmi eljárást indított a kérelmező ellen, amelyben a képek alapján megállapította, hogy az anonim levelek a kérelmezőhöz köthetők. A fegyelmi tárgyalások során a kérelmező saját védelmében a fegyelmi bizottság rendelkezésére bocsátott a telefonján található több személyes email- és WhatsApp-beszélgetést közte és az érintett hölgy között. A bizonyítékok alapján a fegyelmi bizottság a kérelmező rendkívüli felmondással történő elbocsátásáról határozott.

A kérelmező a brit bíróság előtt megtámadta a felmondást arra hivatkozva, hogy a munkáltató személyes üzeneteket használt föl bizonyítékként. A kérelmező keresetét a munkaügyi bíróság első és másodfoka, majd a fellebbviteli bíróság (Court of Appeal) is elutasította. A brit bíróságok szerint a kérelmező nem számíthatott alappal arra, hogy a munkáltató által felhasznált bizonyítékok titokban maradnak.

A kérelmező a döntés ellen az Egyezmény magán- és családi élet, otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot deklaráló 8. cikkére hivatkozva 2017-ben a Bírósághoz fordult.

Az EJEB döntése

Az EJEB első lépésként miután megállapította, hogy a Trust állami aktornak minősül, és így egyezménysértése vizsgálatának tárgya lehet. A konkrét ügyben a privát levelezést a kapcsolattartás kategóriájába esőnek minősítette, kiemelve, hogy a a Copland-ügy fényében a munkahelyről küldött üzenetek is védelmet élvezhetnek. A telefonon tárolt fotók kérdését pedig a magánélet védelmének körében értékelte.

Annak eldöntéséhez, hogy az adott ügyben a magánélet és a kapcsolattartás védelmével összefüggő, az állammal szemben támasztott elvárások érvényesülnek-e, az EJEB  a nagykamarai Bărbulescu-ügyben megállapított szempontrendszer szerint azt is vizsgálja, hogy az érintett alappal számíthatott-e magánélete tiszteletben tartására és védelmére az adott kontextusban. Ez, bár nem elengedhetetlen feltétel, igen erős súllyal esik latba, amikor a Bíróság a 8. cikkel kapcsolatban vizsgálódik.

Az EJEB a jelen ügyben úgy találta, hogy a kérelmező nem számíthatott alappal arra, hogy a bizonyítékként felhasznált képek és üzenetek titokban maradnak a fegyelmi bizottság előtt. E körben jelentősnek ítélte, hogy a kérelmezőnek már a letartóztatását közel egy évvel megelőzően tudomása volt arról, hogy a munkáltató a zaklató viselkedését elfogadhatatlannak tartja. Erre tekintettel az EJEB szerint nem várhatta, hogy a vezetői jelzést követően küldött üzenetek titokban maradnak. A kérelmező nem vitatta továbbá a bizonyítékok felhasználását a fegyelmi eljárásban, sőt, ő maga bocsátott további privát üzenetváltásokat a bizottság rendelkezésére.

Az EJEB kiemelte, hogy a hazai bíróságok az ügy megítélése során mérlegelték az Egyezmény 8. cikkének szempontjait is, a kérelmező pedig semmilyen olyan szempontot nem mutatott be, ami indokolttá tenné a hazai bíróságok értékelésének felülbírálatát. Erre tekintettel a kérelmet a háromtagú tanács egyhangúlag befogadhatatlannak minősítette.

(ejeb.atlatszo.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg
2019. július 12.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg

Az ETA baszk terrorszervezet által elkövetett gyilkosság gyanúsítottja ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki. Bár Belgiumban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, a spanyol börtönhelyzetre hivatkozva a belga bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását és a gyanúsított kiadatását. A Bíróság helyeselte, hogy a belga igazságszolgáltatás mérlegelte a kiadatással járó esetleges alapjogsérelem veszélyét, a döntés indokolása azonban nem volt kellően megalapozott.

Az állam felelős a fakivágást ellenző tüntetőket elzavarók tetteiért
2019. július 10.

Az állam felelős a fakivágást ellenző tüntetőket elzavarók tetteiért

Fakivágások ellen tüntettek 2010-ben Ukrajnában, a tüntetést többek között biztonsági őrnek tűnő, de engedéllyel nem rendelkező “kopaszok” oszlatták fel, amit a rendőrség tétlenül nézett. A döntésből az is kiderül, hogy aki a tüntetésen van, tüntetőként viselkedik és ellenáll a rendőri intézkedésnek, az tüntető még akkor is, ha azt mondja, hogy csak nézelődött, és így az Egyezmény védi őt.

Az állam kötelessége biztosítani az orvosi műhibával kapcsolatos panasz hatékony kivizsgálását
2019. július 9.

Az állam kötelessége biztosítani az orvosi műhibával kapcsolatos panasz hatékony kivizsgálását

A várandós török édesanyát a nyolcadik hónapban ájulását követően kórházba szállították, ahonnan állítása szerint az orvosok kivizsgálás helyett a magánrendelésükre igyekeztek átküldeni. Tíz nappal később a megszülető gyermek oxigénhiánnyal küzdött, és újraélesztés, majd inkubátoros kezelés ellenére tartós agykárosodást szenvedett. A szülők három eljárást is indítottak, de egyik sem zárult érdemi eredménnyel, a vizsgálatok során ráadásul az édesanya orvosi kartonjának is nyoma veszett. A Bíróság ítélete szerint a műhibával kapcsolatos panasz hatékony felderítésének elmaradásával a török kormány megsértette az Egyezmény 8. cikkét.

Pártosak a német ügyészek?
2019. július 9.

Pártosak a német ügyészek?

A jövőben nem állíthatnak ki európai elfogatóparancsot a német ügyészek, mivel nem kellően biztosított a függetlenségük a végrehajtó hatalomtól – ítélkezett az Európai Unió Bírósága.