Rövidtávú bérbeadás – új uniós szabályok az átláthatóságért


Új uniós szabályozás születhet, hogy átláthatóbbá tegye a rövidtávú bérbeadást az EU-ban, és elősegítse a fenntarthatóbb turizmust.

Legfontosabb statisztikák és problémák

A rövidtávú bérbeadás az elmúlt években felvirágzott. Bár a vendégszállásként bérbe adott magáningatlanok pozitív hatással lehetnek a turizmusra, exponenciális növekedésük problémákat okozott. A helyi közösségeket rosszul érintette a lakáshiány a népszerű turisztikai célpontoknál, a megemelkedett bérleti díjak és egyes területeken az élhetőségére gyakorolt általános hatás – olvasható az Európai Parlament honlapján megjelent cikkben, mely a vonatkozó új szabályozás tervezetét mutatja be.

2022-ben összesen 547 millió éjszakát foglaltak le az EU-ban négy nagy online platformon (Airbnb, Booking, Expedia Group és Tripadvisor) keresztül, ami éjszakánként több mint 1,5 millió vendéget jelent a rövidtávon kiadott szálláshelyeken. A legtöbb vendéget 2022-ben Párizsban regisztrálták (13,5 millió vendég), a francia fővárost követte Barcelona és Lisszabon, egyenként mintegy 8,5 millió vendéggel, valamint Róma több mint nyolcmillió látogatóval.

A rövidtávú bérbeadások növekvő számára válaszul több város és régió olyan szabályokat vezetett be, amelyek korlátozzák a rövidtávú bérleti szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

ingatlankiadás, rövidtávú bérbeadás, Európai Parlament, átláthatóság, uniós jogalkotás

Az Európai Parlament illusztrációja

A területtel kapcsolatos kihívások

A rövidtávú kiadások növekedése számos kihívást teremtett.

  • Átláthatóság: a rövidtávú bérletek transzparenciájának hiánya megnehezíti a hatóságok számára e szolgáltatások hatékony ellenőrzését és szabályozását.
  • Szabályozási kihívások: az elégtelen információk miatt a hatóságoknak kihívást jelent annak biztosítása, hogy a rövidtávú bérleti díjak megfeleljenek a helyi előírásoknak, az adózásnak és a biztonsági előírásoknak.
  • Városfejlesztési aggályok: egyes önkormányzatok nehezen tudnak megbirkózni a rövidtávú bérleti díjak gyors növekedésével, ami átalakíthatja a lakóterületeket, és további terheket ró a közszolgáltatásokra, például a hulladékgyűjtésre.

EU-válasz a rövidtávú lakáskiadások növekedésére

2022 novemberében az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a rövidtávú bérbeadások átláthatóságának növelésére és a hatóságok támogatására a fenntartható turizmus előmozdítása érdekében.

Az Európai Parlament (EP) és a Tanács 2023 novemberében megállapodásra jutott a javaslatról. Az intézkedések az alábbiak.

  • Házigazdák regisztrációja: egyszerű online regisztráció a rövidtávú bérbeadásra vonatkozóan az EU-s országokban, ahol erre szükség van. A folyamat befejezése után a házigazdák regisztrációs számot kapnak, amellyel bérbe adhatják ingatlanukat. Ez megkönnyíti a házigazdák azonosítását és adataik hatóságok általi ellenőrzését.
  • Nagyobb biztonság a felhasználók számára: az online platformoknak ellenőrizniük kell az ingatlanadatok pontosságát, és véletlenszerű ellenőrzéseket kell végezniük. A hatóságok szükség esetén leállíthatják a regisztrációkat, eltávolíthatják a nem megfelelő ajánlatokat, vagy pénzbírságot szabhatnak ki a platformokra.
  • Adatmegosztás: a bérbeadással kapcsolatos adatok fogadása érdekében a tagállamok egyetlen digitális belépési pontot hoznak létre, amely segíti a helyi hatóságokat a bérleti tevékenységek megértésében és a turizmus fejlesztésében. Az átlagosan legfeljebb 4250 adatot tartalmazó mikro- és kisplatformok esetében azonban egy egyszerűbb adatmegosztási rendszert vezetnek be.

Következő lépések

Hatálybalépése előtt az ideiglenes megállapodást a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. Ez után az uniós országoknak 24 hónap áll rendelkezésükre a végrehajtásra.

Az EP belső piaci bizottsága 2024 januárjában szavaz az ideiglenes megállapodásról.

Az eredeti cikk az Európai Parlament honlapján jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Mi köze a kékúszójú tonhalaknak a keresetek befogadhatóságához?

Cikkünkben az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés („EUMSz”) 263. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott közvetlen keresetek (megsemmisítési keresetek) egyes befogadhatósági feltételeit vizsgáljuk, elsődlegesen az Európai Unió Bírósága által kialakított esetjog alapján.

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.