Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Franciaország által elfogadott új törvény lehetővé teszi magas bírságok kiszabását, ha a közösségi médiaszolgáltató 24 órán belül nem távolítja el a gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmat.
A Francia Nemzetgyűlés által elfogadott új törvény pénzbírsággal sújtja azokat közösségi médiumokat, amelyek nem törlik a gyűlöletbeszédnek minősülő, illetve terrorizmusra, gyermekpornográfiára vagy népirtás tagadására vonatkozó tartalmakat a közzétételtől számított 24 órán belül. A törvény megerősíti a francia kormánynak a közösségi média platformok büntetésére vonatkozó felhatalmazását és a kiszabható bírságok összegét is növeli.
Az új szabályok szerint a közösségi médiaoldalak üzemeltetői 250 000 euró és 1,25 millió euró közötti pénzbírságra számíthatnak, ha nem törlik időben a gyűlöletbeszédnek minősülő tartalmakat, igaz az ellenőrzési mechanizmus egyelőre még nem ismert.
A francia törvényt megelőzően hasonló intézkedéseket fogadtak el többek között Etiópiában és Németországban.
A törvény kritikusai szerint túl sok hatalmat biztosít a francia kormánynak az online szólásszabadság korlátozására és a cenzúrára. Jordan Bardella, az Európai Parlament francia képviselője sajtóközleményben úgy reagált, hogy „minden „jogellenes” tartalom eltávolítása […] azzal a hatással jár majd, hogy a platformok automatikusan még a tartalmak közzététele előtt cenzúrázzák azokat anélkül, hogy az igazságszolgáltatás döntene a tartalom jogellenességéről. A véleménynyilvánítás szabadsága és a francia közügyek nyilvános megvitatása így magánplatformok kezébe kerül. ”
A Nemzetgyűlés, a törvény elfogadását követően kiadott sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy ezek az új szabályok „erősítik a digitális szolgáltatók közreműködését az online gyűlölet elleni küzdelemben […], és speciális vizsgálati jogkört és joghatóságot hoznak létre az internetes gyűlölet ellen”.
Az EU luxembourgi bíróságát most először kérték fel annak kifejtésére, miszerint a tagállamok dönthetnek-e úgy, hogy megakadályozzák az éves fizetett szabadsághoz való jog pénzbeli megváltását, miként azt Olaszország tette a közszférában.
Európai ítélet született a határozott idejű munkaszerződés megszüntetése esetén elmaradt indoklás jogellenességéről.
Az EU Bírósága arra kereste a választ, összeegyeztethető-e a vonatkozó uniós irányelvvel az a német jogszabály, melynek értelmében egy bank az „aktívák-passzívák” számítási módszere alapján tart igényt előtörlesztési kompenzációra.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
