Tilos lesz a rendőri intézkedésről tudósítani?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A sajtószabadságot veszélyezteti az a francia törvényjavaslat, amely jogellenessé tenné a rendőrség és a csendőrök azonosítását célzó fényképek vagy videók „ártó szándékkal” való terjesztését – figyelmeztették a javaslat a kritikusai.

A  javaslatot az országban egyre növekvő rendőri erőszakkal kapcsolatos bejelentések miatti aggodalom ellenére jelentették be. A jogszabálytervezet a jövő héten terjesztik a francia országgyűlés elé.

A törvényjavaslat 24. cikke akár egy év börtönt és legfeljebb 45 000 euró bírságot szabna ki arra, aki „bárkire vagy bármilyen médiumra, amely testi vagy pszichológiai integritásuk megsértésének céljából, vagy a rendőrség, illetve a csendőrség bármely tagjának az arcképét vagy bármely más azonosító jegyét közzéteszi, ha a rendőr vagy a csendőr éppen intézkedést foganatosít”.

A Sans Frontières (RSF) újságírói szerint a törvénytervezet ezen cikke „veszélyes koncepció”, mert a szándék „nehezen értelmezhető és határozható meg”.

„A rendőri erőszakról vagy a rendőrség e-mailekben történő fenyegetésekről szóló súlyos közösségi médiabejegyzések felhasználhatók a szándékos károkozás bizonyítására.

Egyelőre nem tudni, hogy az ilyen bizonyítékok milyen mértékben befolyásolhatják majd az egyes bírákat, és meggyőzhetik-e őket arról, hogy a közzétevő nyilvánvalóan célja a károkozás volt ”- írja az RSF közleményében.

Az RSF egyértelmű garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy a törvényjavaslat nem teszi lehetővé a rendőrség számára, hogy tudósítás közben tartóztassa le az újságírókat, illetve megakadályozza az újságírókat és a hírcsatornákat abban, hogy a rendőrökről készült képeket közzétegyék vagy sugározzák.

Franciaország független „ombudsmanja”, Claire Hédon szerint a jogszabályok „jelentős kockázatokat” jelenthetnek az információszabadságra és a magánélethez való jogra. Hédon elmondta, hogy „különösen foglalkoztatják a rendvédelmi szervek hivatali kötelességüket teljesítő tagjairól készült képek terjesztésére vonatkozó korlátozások”.

A közelmúltban számos nagy horderejű, rendőri bántalmazással kapcsolatos, ügy rázta meg Franciaországot, köztük Cédric Chouviat kézbesítő sofőr halála, aki hétszer jelezte, hogy meg fog fulladni miközben a rendőrök a földre szorították még az év elején.

A francia rendvédelmi szerveket kritika érte azért is, mert gumilövedékeket, vízágyút és könnygázt használtak a gilets jaunes (sárga mellény) demonstrációk feloszlatása során.

Szeptemberben David Dufresne újságíró és filmrendező mutatta be az Un Pays qui se Tient Sage című dokumentumfilmet a rendőri erőszakról. A közelmúltban lefilmezték, ahogy a francia rendvédelmi erők gumibotokkal és könnygázokkal támadtak a tiltakozó diákokra és újságírókra.

A belügyminisztérium szerint a törvény célja a rendőrök és csendőrök elleni célzott fenyegetések visszaszorítása.

Három rendőr meghalt a 2015. januári párizsi merényletekben, 2016-ban pedig egy rendőrparancsnok és élettársa a francia főváros mellett, Magnanville-ben lévő otthonukban, akiket kisfiuk szeme láttára öltek meg. Az Iszlám Államnak nevében támadó késes merénylő pedig Facebook Liveban közvetítette a támadást.

Körülbelül 40 újságírói szervezet írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben arra kérte Gérald Darmanin belügyminisztert, hogy módosítsa a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek „aláássák a tájékoztatás szabadságát”.

Emmanuel Vire, a francia újságírók nemzeti szakszervezetének (SNJ-CGT) főtitkára a Le Monde-nak elmondta, hogy a törvény „támadás a szabadságjogok ellen”. „Az az érzésünk, hogy mindenhonnan támadnak bennünket” – tette hozzá.

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

EUB-ítélet a gyanúsítottak jogaira vonatkozó tájékoztatásról

A gyanúsítottaknak vagy a megvádolt személyeknek a büntetőeljárás során biztosítandó, az eljárási jogaikra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség értelmezésével kapcsolatos nemzeti és uniós szabályozás összevetését tette meg az EU Bírósága.

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.