Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A sajtószabadságot veszélyezteti az a francia törvényjavaslat, amely jogellenessé tenné a rendőrség és a csendőrök azonosítását célzó fényképek vagy videók „ártó szándékkal” való terjesztését – figyelmeztették a javaslat a kritikusai.
A javaslatot az országban egyre növekvő rendőri erőszakkal kapcsolatos bejelentések miatti aggodalom ellenére jelentették be. A jogszabálytervezet a jövő héten terjesztik a francia országgyűlés elé.
A törvényjavaslat 24. cikke akár egy év börtönt és legfeljebb 45 000 euró bírságot szabna ki arra, aki „bárkire vagy bármilyen médiumra, amely testi vagy pszichológiai integritásuk megsértésének céljából, vagy a rendőrség, illetve a csendőrség bármely tagjának az arcképét vagy bármely más azonosító jegyét közzéteszi, ha a rendőr vagy a csendőr éppen intézkedést foganatosít”.
A Sans Frontières (RSF) újságírói szerint a törvénytervezet ezen cikke „veszélyes koncepció”, mert a szándék „nehezen értelmezhető és határozható meg”.
„A rendőri erőszakról vagy a rendőrség e-mailekben történő fenyegetésekről szóló súlyos közösségi médiabejegyzések felhasználhatók a szándékos károkozás bizonyítására.
Egyelőre nem tudni, hogy az ilyen bizonyítékok milyen mértékben befolyásolhatják majd az egyes bírákat, és meggyőzhetik-e őket arról, hogy a közzétevő nyilvánvalóan célja a károkozás volt ”- írja az RSF közleményében.
Az RSF egyértelmű garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy a törvényjavaslat nem teszi lehetővé a rendőrség számára, hogy tudósítás közben tartóztassa le az újságírókat, illetve megakadályozza az újságírókat és a hírcsatornákat abban, hogy a rendőrökről készült képeket közzétegyék vagy sugározzák.
Franciaország független „ombudsmanja”, Claire Hédon szerint a jogszabályok „jelentős kockázatokat” jelenthetnek az információszabadságra és a magánélethez való jogra. Hédon elmondta, hogy „különösen foglalkoztatják a rendvédelmi szervek hivatali kötelességüket teljesítő tagjairól készült képek terjesztésére vonatkozó korlátozások”.
A közelmúltban számos nagy horderejű, rendőri bántalmazással kapcsolatos, ügy rázta meg Franciaországot, köztük Cédric Chouviat kézbesítő sofőr halála, aki hétszer jelezte, hogy meg fog fulladni miközben a rendőrök a földre szorították még az év elején.
A francia rendvédelmi szerveket kritika érte azért is, mert gumilövedékeket, vízágyút és könnygázt használtak a gilets jaunes (sárga mellény) demonstrációk feloszlatása során.
Szeptemberben David Dufresne újságíró és filmrendező mutatta be az Un Pays qui se Tient Sage című dokumentumfilmet a rendőri erőszakról. A közelmúltban lefilmezték, ahogy a francia rendvédelmi erők gumibotokkal és könnygázokkal támadtak a tiltakozó diákokra és újságírókra.
A belügyminisztérium szerint a törvény célja a rendőrök és csendőrök elleni célzott fenyegetések visszaszorítása.
Három rendőr meghalt a 2015. januári párizsi merényletekben, 2016-ban pedig egy rendőrparancsnok és élettársa a francia főváros mellett, Magnanville-ben lévő otthonukban, akiket kisfiuk szeme láttára öltek meg. Az Iszlám Államnak nevében támadó késes merénylő pedig Facebook Liveban közvetítette a támadást.
Körülbelül 40 újságírói szervezet írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben arra kérte Gérald Darmanin belügyminisztert, hogy módosítsa a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek „aláássák a tájékoztatás szabadságát”.
Emmanuel Vire, a francia újságírók nemzeti szakszervezetének (SNJ-CGT) főtitkára a Le Monde-nak elmondta, hogy a törvény „támadás a szabadságjogok ellen”. „Az az érzésünk, hogy mindenhonnan támadnak bennünket” – tette hozzá.
