A munkaügyi akcióellenőrzések eredményei II.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaügyi hatóság idén nyáron is ellenőrizte a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatását. Cikkünk második részében összefoglaljuk a tapasztalatokat. 

Cikkünk első részét a fontosabb jogsértésekről itt olvashatja.

Egyéb jogsértések és azok okai

A bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett kiemelkedő a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő vezetése (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). A munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, szándékosság nem feltételezhető a munkáltatók részéről.

Szándékos munkáltatói magatartásra utal viszont, amikor a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, a későbbiekben a hatóságnak megküldött iratanyag alapján pedig jellemzően nem állapítható meg jogsértés, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak is, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják. Az építőiparban fokozottan igaz, hogy nem is akarnak a munkáltatók munkaidő- nyilvántartást vezetni, hiszen az visszamenőleg is igazolná mind a bejelentés nélküli foglalkoztatás tényét, mind a munkaidővel, illetve pótlékfizetéssel kapcsolatos előírások megszegését.

A vizsgálat tapasztalatai szerint ritkábban fordult elő, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett viszont gyakran előfordult a munkaidő-beosztás szabályainak megsértése, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék állt.

A hamis, illetve kettős nyilvántartás, valamint a munkaidő-beosztás szabályainak megsértése miatt az akcióellenőrzés során két munkáltató esetében 300 és közel 500 főt érintően is került megállapításra szabálytalanság.

 

A munkabérrel összefüggő jogsértésekkel kapcsolatosan a legtöbb intézkedés idén a vagyonvédelem területén fordult elő, az esetek nagy részében a pótlékok fizetésének (rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék) elmaradása miatt. A legmagasabb munkavállalói érintettség pedig a feldolgozóipar területén volt, mivel a bérek kifizetése ezekben az esetekben nem történt meg határidőben.

A többi munkabérrel kapcsolatos szabálytalanság elenyésző mértékben fordult elő ágazatonként szórványosan.

Összegzés

A munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzés összességében vegyes tapasztalatokkal zárult.

• A szabálytalanul foglalkoztatók aránya a 2015. évi hasonló akcióellenőrzés során feltárt adatokhoz képest nem változott, míg a munkavállalókat érintő jogsértési arány növekedett.
• A feketefoglalkoztatás miatt kellett a legtöbbször intézkedni a hatóság munkatársainak.
• Feketefoglalkoztatás tekintetében az érintett munkavállalói létszám a kereskedelem és mezőgazdaság ágazatában csökkent, az építőipar, vagyonvédelem ágazatban kis mértékben növekedett, míg a feldolgozóiparban és a vendéglátásban nagyobb mértékű növekedés volt tapasztalható.
• Továbbra is az építőipar területén a legjelentősebb a feketefoglalkoztatás.
• A munkaidő-nyilvántartással és munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanságok száma továbbra is jelentős, melyek elfedik az esetleges egyéb szabálytalanságokat is.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás, mind a „hagyományos” munkaviszonyban, mind az egyszerűsített foglalkoztatásban előfordul. Elmondható ugyanakkor, hogy a harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása miatti befizetésre kötelezések aránya jelentős mértékben csökkent az elmúlt évekhez képest. Szintén ritkább a színlelt szerződéssel és a részmunkaidőben történő bejelentés mellett teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságok száma is, ám ezek bizonyítása nehézkes, – és különösen a „részmunkaidős” foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanság – a tapasztalatok alapján feltehetően nagyobb számban fordul elő.

A vizsgálatok a várakozásoknak megfelelően (a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatait alapul véve) alátámasztották az akcióellenőrzés elrendelésének szükségességét, mivel a bejelentés nélküli foglalkoztatás továbbra is jelen van – annak versenyhátrányt okozó és a feketegazdaságot újratermelő, a munkavállalók hosszú távú érdekeivel ütköző és foglalkoztatási adatokat torzító hatásával együtt – a munka világában.

---