Kisokos az új pénzmosási szabályzatokról

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A hónap utolsó napjáig – azaz 2017. szeptember 30-ig – számos cégnek új belső szabályzatot kell készíteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni új törvénynek megfelelően. A vallalkozokforuma.hu szakértője, az Írisz Office Könyvelő, Tanácsadó Zrt. összeszedte a legfontosabb információkat.

Kik a kötelezettek?

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséhez és megakadályozásához kapcsolódóan a következő érintetteknek vannak kötelező feladataik:

  1. hitelintézetek,

  2. pénzügyi szolgáltatók,

  3. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények,

  4. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,

  5. nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők,

  6. ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők – olyan személyek vagy szervezetek, akik ingatlan tulajdonjogának átruházásával, bérleti jogának üzletszerű közvetítésével, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvételével foglalkoznak,

  7. könyvvizsgálói tevékenységet végzők,

  8. könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők,

  9. játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők,

  10. nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők,

  11. árukereskedők, amennyiben tevékenységük folytatása során 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el,

  12. ügyvédek, közjegyzők,

  13. bizalmi vagyonkezelők.

Mik a kötelezettek feladatai?

Ügyfélátvilágítás keretében a szolgáltató köteles elvégezni az ügyfél, a meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá az ügyfél képviselőjének azonosítását, személyazonosságának ellenőrzését. A szolgáltató ennek keretében, előzetesen írásban rögzített belső szabályzat alapján kockázatértékelést is köteles végezni, amely során értékeli az ügyféllel kapcsolatosan megjelenő kockázatokat, azok hatásait, valamint a kockázatok elkerülésének, csökkentésének leghatékonyabb módszereit. Ennek során figyelembe kell venni az üzleti kapcsolat jellegét, összegét és az ügyfél, illetve a szolgáltató jellemzőit, méreteit is. Azoknak a szolgáltatóknak,

  1. akik tevékenységüket már az Újpmt. hatályba lépése, azaz 2017. június 26-a előtt megkezdték, szeptember 30-ig,

  2. minden más szolgáltatónak pedig a tevékenység megkezdéséig kell elkészítenie a pénzmosás elleni belső szabályzatát.

Az ügyfél-átvilágítás keretében a szolgáltató az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

  1. a természetes személy

    1. családi és utónevét,

    2. születési családi és utónevét,

    3. állampolgárságát,

    4. születési helyét, idejét,

    5. anyja születési nevét,

    6. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

    7. azonosító okmányának típusát és számát;

  2. a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

    1. nevét, rövidített nevét,

    2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,

    3. főtevékenységét,

    4. képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

    5. kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,

    6. cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

    7. adószámát.

A fenti adatok ellenőrzése és rögzítése érdekében a szolgáltató hiteles dokumentumok, iratok, igazolványok bemutatását köteles megkövetelni.

Ingyenes Jogtár felhasználói képzés

Szeretné gyorsabban, hatékonyabban használni Jogtárát?
Jöjjön el hozzánk és mi 4 óra alatt, gyakorlati oktatás keretében, térítésmentes tanfolyamainkon megmutatjuk a „mesterfogásokat”! 

Időpontok, jelentkezés >>

 

Amennyiben az ügyfél tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, a szolgáltató köteles elkérni a tényleges tulajdonos

  1. családi és utónevét,

  2. születési családi és utónevét,

  3. állampolgárságát,

  4. születési helyét, idejét,

  5. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

  6. arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.

Az ily módon rögzített adatokat a szolgáltató haladéktalanul köteles továbbítani az erre a célra létrehozott központi nyilvántartás számára.

Az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat a szolgáltató az átvilágítást követő nyolc évig köteles megőrizni.

Mikor kell elvégezni az ügyfél-átvilágítást?

A szolgáltató a következő esetekben ügyfél-átvilágítási feladatokat köteles végrehajtani:

  1. az üzleti kapcsolat létesítésekor,

  2. a 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor – ügyleti megbízásnak olyan ügylet minősül, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony

  3. árukereskedő esetében a 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor,

  4. 300 ezer forintot meghaladó összegű pénzátutalás teljesítésekor,

  5. a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor,

  6. pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, feltéve, hogy ügyfél-átvilágításra még nem került sor,

  7. ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

Kommentár a közbeszerzési törvényhez

Kommentár a közbeszerzési törvényhez című kiadványunk a 2015. november 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény rendelkezéseit magyarázza, a műfajnak megfelelően paragrafusról paragrafusra.

Megrendelés >>

 

Mi a végrehajtás módja?

A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja

  1. pénzmosásra,

  2. terrorizmus finanszírozására, vagy

  3. dolog büntetendő cselekményből való származására

utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén köteles az előzetesen erre a célra kötelezően kijelölendő személynek bejelenteni

  1. a szolgáltató által az ügyfélről rögzített adatokat,

  2. a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és

  3. a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó rendelkezésre álló dokumentumokat.

A szolgáltató az esetlegesen felmerülő fenti körülmények kezelésének részleteit (pl. szolgáltatón belüli információáramlás útvonala, a kijelölt személy tájékoztatásának módja, feltételei) a belső pénzmosás elleni szabályzatban köteles rögzíteni, az ezzel kapcsolatos feladatokat a munkavállalókkal előzetesen megismertetni.

A kijelölt személy csak a szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet. A szolgáltató a kijelölt személy nevét, beosztását és elérhetőségét a tevékenysége megkezdése napjától, illetve a kijelölt személy bármely adatában bekövetkezett változásról a változást követő öt munkanapon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (VPOP_KSZ17 jelű nyomtatvány) benyújtásával köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A tevékenységet 2017. június 26-a előtt megkezdő szolgáltatóknak 2017. július 26-ig kellett bejelenteni a kijelölt személy adatait.

A kijelölt személy haladéktalanul köteles a hozzá érkezett bejelentést a szintén erre a célra rendszeresített, titkosítással ellátott nyomtatványon (VPOP_PMT17 jelű nyomtatvány) továbbítani a NAV felé. Amennyiben a szolgáltató tudomására jut, hogy az ügyfél Magyarország területén olyan pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt áll, haladéktalanul köteles ezt a kijelölt személynek bejelenteni. A kijelölt személy az ügyfél adatait, a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és dokumentumait késedelem nélkül továbbítja a NAV felé. A szolgáltató a bejelentést követő 4 munkanap alatt nem teljesíthet olyan ügyletet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozás alatt álló vagyont érinthet.

Vonatkozó jogszabályok

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!