Elhatárolási kérdések kábítószer kereskedelmi ügyekben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése önmagában is kereskedésnek számít, ezért az ezt tanúsító elkövető cselekménye nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a terhelt nagy mennyiségű kábítószert szállított a gépjárművében. Gépkocsijából lefoglalt kábítószerek együttes mennyisége meghaladta a csekély mennyiség felső határát, annak mintegy 16,6–16,8-szorosa volt: összesen 191 szem extasy tabletta, 21 db alufóliába csomagolt kokain, egy másik alufóliában lévő zöld színű növényi származék, 4 tasakban fehér színű por, 13 db alufóliába csomagolt fehér por, 4 db fehér színű tasakban fehér por és egy kábítószer adagoló került lefoglalásra. A terhelt azt állította, hogy a kábítószert egy ingatlan eladásért kapott pénzből egyszerre vásárolta meg saját használatra, és azért volt a kocsiban, mert nem akarta otthon hagyni, nehogy a szülei megtalálják.

drog

 

Az első- és másodfokú eljárás

A járásbíróság bűnösnek találta a terheltet kábítószer birtoklásának bűntettében és kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklásának vétségében. Az ítélet ellen az ügyész a terhelt terhére téves minősítés miatt és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett. A törvényszék megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a terhelt cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének minősítette. A terhelt bűnösségének kimondását a kábítószer fogyasztásával elkövetett birtoklásának vétségében mellőzte. A másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást azzal, hogy a terhelt gépkocsijával szállított kábítószert ismeretlen személytől azzal a szándékkal szerezte meg, hogy azt értékesíteni fogja, erre azonban a rendőri intézkedés miatt nem került sor. A terhelt nagy mennyiségű kábítószert szállított, amelynek eredetére vonatkozóan azt nyilatkozta, hogy a maga számára vásárolta, ez a védekezése azonban a másodfokú bíróság szerint nem fogadható el, különösen mivel a terhelt nem volt kábítószerfüggő, és nem egy, hanem különböző fajtájú kábítószert találtak nála. A bíróság szerint ez a megszerzett kábítószer-mennyiség a saját fogyasztásához képest is eltúlzottan nagy, így arra a következtetésre jutott, hogy téves álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor úgy ítélte meg, hogy a terhelt esetében nem bizonyítható a kábítószer-értékesítés szándéka.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az indítvány szerint a másodfokú bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét törvénysértően minősítette és ezáltal törvénysértő büntetést szabott ki. Iratellenesnek tartotta a másodfok tényállás-kiegészítését, és hangsúlyozta, semmilyen olyan objektív bizonyíték nem merült fel az eljárás során, amely a bíróság sérelmezett tényállás-kiegészítését alátámasztaná. Ráadásul, meglátása szerint, a másodfokú bíróság a tényállás-kiegészítésének semmilyen okszerű indokát nem adta jogerős ítéletében, nem állapítható meg, hogy a bíróság mire alapozta döntését.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványnak a tényállás iratellenességét, téves ténybeli következtetését támadó részét törvényben kizártnak tartotta, mivel a tényállás támadhatatlansága folytán az irányadó tényállástól eltérő tények a felülvizsgálat során nem vehetők figyelembe.

A polgári perrendtartás magyarázatokkal

 Az új Pp. alkalmazására való felkészülésre alig több mint 1 év áll rendelkezésre, ezért minden jogalkalmazó számára fontos a részletszabályok megismerése. Ebben segít könyvünk, amely kifejezetten gyakorlatias szemmel mutatja be az új törvény rendelkezéseit.

Megrendelés >>

 

A Kúria megállapításai

A Legfőbb Ügyészséghez hasonlóan a Kúria is hangsúlyozta, a tényálláshoz kötöttség érvényesülését a felülvizsgálati eljárás során. Felülvizsgálati eljárásban csupán az vizsgálható, hogy a megtámadott jogerős határozat indokolásában az eljárt bíróság ellenőrizhető és elégséges módon számot ad-e a tényállás megállapításához vezető, értékelő tevékenységéről. Ha a megtámadott határozat indokolása oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését, akkor nyilvánvalóan meghiúsul az érdemi felülbírálat lehetősége, és ez feltétlenül a hatályon kívül helyezést eredményezi.

Ilyen abszolút eljárási szabálysértést nem talált a Kúria. Az elsőfokú bíróság tényállását a másodfokú bíróság helyesbítette, illetve kiegészítette, de mindkét bíróság ellenőrizhető módon rögzítette a tényállások megállapításához, valamint az anyagi és eljárásjogi szabályok alkalmazásához vezető indokait, következtetéseit, álláspontját. A Kúria úgy értékelte, a másodfokú bíróság egyértelmű és pontos indokát adta annak, hogy az irányadó tényállás alapján miért tartotta törvényesnek az elsőfokú bíróságtól eltérően a terhelt bűnösségének megállapítását kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérletében. Indokolásában részletesen kifejtette, hogy a járásbíróság által megállapított történeti tényállás részben megalapozatlan, mert hiányos, ezért az iratok tartalma és ténybeli következtetése alapján a tényállást helyesbítette, illetve kiegészítette. Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás így vált mentessé a megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól.

A Kúria a minősítés kérdését illetően hangsúlyozta, hogy a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések haszonszerzésre irányulnak, és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszont- eladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. A terhelt birtokában lévő kábítószerek széles skálája, eltérő hatóanyag-tartalma, a tárolás idejére elvégzett csomagolása, a terheltnél talált kábítószer-adagoló készülék messze túlmutat annak a megállapításán, hogy ezt a kábítószer-mennyiséget a terhelt saját használatára szerezte és tárolta volna. Hibásnak csupán azt találta a Kúria, hogy a másodfok a minősítésnél a cselekményt kísérleti szakban maradt cselekményként minősítette, holott a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése befejezett önálló tettesi cselekmény.

Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 590/2016.) a Kúriai Döntések 2017/5. számában 144. szám alatt jelent meg.

 

Kép forrása: itt

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • bíróság, per, ügyvéd

    Valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni – konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül – nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg – a Kúria eseti döntése.

  • lakás

    A Kúria eseti döntése a bérleti díj nem fizetésére alapított felmondás esetén a határidők számításának módját értelmezi.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!