A beszámításra alkalmas követelések esedékessége

  • Értesítő a rovat cikkeiről

.

A Ptk. 6:49. § (1) bekezdése illetve, lényegében ezzel egyezően, az 1959-es Ptk. 296. § (1) bekezdése határozza meg a beszámítás útján való teljesítés alkalmazhatóságának feltételeit. E feltételek egyike, hogy a követelésnek lejártnak kell lennie. A változatlan törvényi szabályozás ellenére, az 1959-es Ptk. hatályba lépése óta mind a bírói gyakorlatban, mind pedig a jogirodalomban változott annak megítélése, hogy mindkét szembenálló követelésnek, vagy csupán a beszámítani kívánt követelésnek kell lejártnak lennie ahhoz, hogy a kötelezett beszámítással élhessen. E cikk amellett érvel, hogy beszámításra csak akkor kerülhet sor, ha teljesítésre is sor kerülhetne, azaz a beszámítás alkalmazásának feltétele, hogy az a követelés, amellyel szemben a beszámításra sor kerül, esedékes legyen, vagy legalábbis a kötelezettet megillesse a teljesítés (előteljesítés) joga.

1. A probléma felvezetése

[1] A beszámítás alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy a követelés lejárt legyen. Nem egyértelmű...

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!