A generatív mesterséges intelligencia minden jogi munkafolyamat sebességét növeli, egyesek számára minőségi és tudásbéli innovációt jelent


A Dél-Kaliforniai Egyetem és a Minnesota Egyetem három professzora tanulmányt készített a nagy nyelvi modellek jogi munkafolyamatokra gyakorolt hatásáról, melynek alapját az e területen első randomizált kontrollált vizsgálat (randomized controlled trial, RCT – a ford.) képezte.

Hasznos tudnivalók:

  • A Dél-Kaliforniai Egyetem és a Minnesota Egyetem professzorai elvégezték az első randomizált, kontrollált vizsgálatot, amely a nagy nyelvi modellek jogi munkafolyamatokra gyakorolt hatását vizsgálta.
  • Vegyes kutatási eredményeket kaptak a munkaminőség javulása és az egyetemes hatékonyságnövekedés tekintetében.
  • A kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy a generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – a ford.) kiegyenlítő hatással lehet az ügyvédi hivatásra.

Egy friss tanulmány szerint a generatív mesterséges intelligencia segítségével a rutin jogi feladatok elvégzéséhez szükséges idő akár 32%-kal is csökkenthető a minőség feláldozása nélkül. Amikor a generatív mesterséges intelligencia hatásáról van szó, az elvégzett munka minőségére vonatkozó eredmények a résztvevők képzettségi szintjétől és a jogi feladatoktól függenek.

Ezek a meglátások a Dél-Kaliforniai Egyetem és a Minnesota Egyetem professzoraiból álló kutatócsoport tanulmányából származnak, melyek célja a GPT-4 (Generative Pre-trained Transformer 4 – egy olyan multimodális nagynyelvi modell, amely képes szöveg és kép útján is kommunikálni. – a ford.) jogi munkafolyamatokban végzett segítségnyújtásának minőségét és hatékonyságát értékelte négy olyan feladat esetében, melyekkel sok fiatal ügyvéd találkozik pályafutása első éveiben.

Míg a tanulmányt 59 jogi egyetemi hallgató részvételével végezték, a szerzők szerint az eredmények hatással vannak arra, hogy az AI (artificial intelligence – mesterséges intelligencia – a ford.) milyen hatással lesz a jogi szakemberekre a cégeknél és a vállalati jogi osztályokon végzett munkájuk során.

Bár a munka minőségének javulása egyenetlen volt, a GPT-4 „időt takarított meg a vizsgálatban résztvevők számára” – mondta a felmérés társszerzője, Jonathan H. Choi, az USC Gould School of Law jogprofesszora. „Ez hasznos lenne a gyakorló ügyvédek számára, mert ha így több munkát tudnának elvégezni ugyanannyi idő alatt, az óriási áldás lenne az ügyvédeknek és az ügyfeleknek egyaránt.”

A hónap elején közzétett tanulmány abból indult ki, hogy számos nagy ügyvédi iroda alkalmaz generatív AI-eszközöket, és az egész szakma megkérdőjelezi ezek hatását. Márciusban a DLA Piper bejelentette, hogy a CoCounsel-t (egy díjnyertes jogi mesterséges intelligencia eszköz – a ford.), az ügyvédek generatív mesterséges intelligencia eszközét integrálja az iroda működésébe. Az Allen & Overy pedig beépítette a versenytárs Harvey-t (főleg szerződéselemzéssel foglalkozó mesterséges intelligencia eszköz – a ford.) a gyakorlatába.

„Az eredményeink határozottan azt sugallják, hogy gyakorlatilag minden ügyvédnek és ügyvédi irodának proaktívan ki kellene dolgoznia, hogy hogyan lehet a legjobban beépíteni a generatív AI-eszközöket a gyakorlatába” – írták a szerzők.

Míg a tanulmány azt sugallja, hogy a generatív mesterséges intelligencia jelentős hatékonyságnövekedést eredményez a jogi szolgáltatások széles körében, a szerzők megjegyzik, hogy az előnyök „nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg a gyakorlati területek, a feladattípusok és az ügyvédi képzettségi szintek között”.

A résztvevők két csoportját arra kérték fel, hogy készítsenek panaszt, eladói szerződést, alkalmazotti kézikönyvet és feljegyzést az ügyfelek számára, és mindkét csoport a feladatok közül kettőt GPT-4-gyel, a másik kettőt pedig anélkül végezzen el.

Az egyik csoport a GPT-4-et használta a szerződés- és panaszszerkesztési feladatokhoz, míg a másik a GPT-4-et használta az alkalmazotti kézikönyvek és az ügyfelek feljegyzéseinek elkészítéséhez, lehetővé téve a kutatók számára, hogy összehasonlítsák az AI minőségre és sebességre gyakorolt hatását az egyes megbízásoknál.

A minőség és a sebesség a feladattól függően eltérő volt, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia eltérően alkalmazható különböző típusú jogi feladatokban.

A szerződéstervezetek elkészítése során „statisztikailag jelentős növekedést” tapasztaltak mind teljesítményben, mind sebességben, míg az ügyfelek feljegyzéseivel és a kézikönyvvel kapcsolatos feladatok a GPT-4 használatának ellenére csekély hatást mutattak a minőség tekintetében. És bár széles körben sebességnövekedés volt megfigyelhető, az ügyfeleknek készített feljegyzések esetében a GPT-4 használata nem hozta meg a várt eredményt.

A felmérés társszerzője, Daniel Schwarcz, a Minnesotai Egyetem jogászprofesszora szerint ezek az eredmények azt sugallják, hogy az AI különböző feladatokhoz eltérően használható.

„A feljegyzésnek kapcsolatban kihívások merülnek fel az AI-tól kapott eredmény beépítésével a saját gondolkodásunkba, mely kevésbé gyakori a szerződések esetében.” – mondta Schwarcz. „A szerződéskötési mechanizmusban vannak bizonyos konvenciók, amelyeket fontos beépíteni annak érdekében, hogy jó minőségű eredményt érhessünk el. Ilyenek például a kötelező jogi terminológia kifejezései. A mesterséges intelligencia segíthet olyan új kifejezések kidolgozásában, amelyekkel korábban nem rendelkezett a szaknyelv. Az ún. promptolás egy kissé könnyebbé válik.”

„A mesterséges intelligencia nem nyújt megfelelő teljesítményt a különböző tényállások analogizálásában és megkülönböztetésében” – tette hozzá Schwarcz. „Az általános célú mesterséges intelligencia számára magasabb képzettségi szint szükséges egy jegyzet készítéséhez. Itt speciálisabb eszközökre lehet szükség.”

Míg a mesterséges intelligencia gyorsabbá és hatékonyabbá tette a résztvevőket a feladatok elvégzésében, a kimenet minőségére gyakorolt hatások változtak a résztvevők a GPT-4 használata nélkül mutatott alapkészségi szintjétől függően. Azok húzták a legnagyobb hasznot belőle, akik a legrosszabbul teljesítettek a GPT-4 használata nélkül, míg azok, akik képesek voltak önállóan magas színvonalú munkát végezni, alig láttak hasznot a nagynyelvi modell alkalmazásában.A szerzők szerint ennek kiegyenlítő hatása lehet az ügyvédi hivatásra. „Ha a mesterséges intelligencia segítségnyújtása leginkább a legkevésbé képzett jogászoknak kedvez, akkor ebből az következik, hogy a mesterséges intelligencia valószínűleg kiegyenlítő erőként szolgál egy köztudottan egyenlőtlen szakmában” – írták.

Choi azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ez hozzájárulhat a szakadék kialakulásához azon ügyvédek között, akiknek a szakterületét a generatív mesterséges intelligencia nem tudja újrateremteni, és azok között, akik ennek „tartozékává” válhatnak.

 „A mesterséges intelligencia struktúrájához nem illő munkafajták a kidolgozott ítéletek és a szokatlan tényállások. Ezek azon megoldandó feladatok, melyekért az ügyvédi irodákban tapasztalt partnerek fizetnek” – mondta Choi. „A mesterséges intelligencia hasznosabb az ügyvédek számára egyszerű feladatok és klasszikus jogi kutatások elvégzésében, így lehetséges, hogy azok a feladatok, amelyeknél a mesterséges intelligencia hasznosabb, kevésbé meghatározóak, és a speciális jogi munka a kiválasztott keveseknek szól.”

A generatív mesterséges intelligencia azonban más módon is kiegyenlítheti a munkafeltételeket, mondta Schwarcz. A gen-AI kompatibilis képességekkel felvértezett ügyvéd a szolgáltatások széles skáláját kínálhatja egyéni ügyvédként, illetőleg kis- vagy közepes méretű társulás tagjaként.

„Csökkenti az akadályokat annak érdekében, hogy alacsony kockázattal rendelkező ügyekben hatékonyabban lehessünk a gen-AI segítségével.” – mondta Schwarcz. „Nehéz előre jelezni, de úgy gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy az emberek a szolgáltatások szélesebb körét olcsóbban nyújthatják. … Talán a mesterséges intelligencia használata több munkát delegálhat a jogi asszisztensekre.”

A kutatócsoport által készített tanulmány az akkori legújabb GPT-4 modellt alkalmazta. Azóta számos fejlesztés történt, például Schwarcz szerint jelentősen megnőtt a GPT-4 kontextusablaka, amely a válasz megfogalmazásakor figyelembe vehető szöveg terjedelmére utal.


Fordította: Takács Fanni Bernadett

Eredeti cikk: Generative AI Boosts Speed for All Legal Work, Quality for Some, Study Finds


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Nem mindennapi jogesetet kellett megoldaniuk a joghallgatóknak a Polgári Jogi Jogesetmegoldó Versenyen

Második alkalommal szervezte meg a Polgári Jogi Jogesetmegoldó Versenyt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A versenyre bármelyik magyarországi egyetem jogász szakos hallgatója jelentkezhetett, aki legalább négy lezárt félévet maga mögött tudott. A szakmai megmérettetésen, amelynek fővédnöke Tuzson Bence igazságügyi miniszter volt, idén hét budapesti és vidéki egyetem 20 negyedéves hallgatója vett részt.

2024. május 2.

Kincsen vagy bombán ülünk, ha hasznosítani kívánjuk az adatvagyont?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. A Data Act is azon szabályok közé tartozik, amelyek végképp megkerülhetetlenné teszik a vállalati adatvagyon hasznosításának újragondolását, és ezzel összefüggésben az adatalapú technológiák, így különösen a mesterséges intelligenciára vonatkozó innovációs stratégia alapjainak kiépítését.

2024. április 30.

Élesedik a verseny a jogi-szabályozási megfelelés terén

Egyre több vállalatvezető szembesül azzal, hogy milyen könnyen el lehet csúszni a jogi megfelelésen, és a helyes döntések kialakítására csak az üzlet, a jog és az IT találkozása adhat esélyt. Tényként kezelhetjük, hogy a külső jogi-szabályozási környezethez történő vállalati adaptáció mára vállalati versenyképességi tényezővé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan vált a legaltech nélkülözhetetlen eszközzé a jogi eligazodásban és a jogszerű megoldások kidolgozásában. A vállalkozások részéről fennálló hatékonysági elvárásokról, az útkeresésről, valamint a jogi-üzleti-IT kérdések és megoldások terén kialakuló új paradigmáról a Portfolio dr. Megyeri Andreát és Cseh Balázst, a Wolters Kluwer Hungary Kft. szakértőit kérdezte.