Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató jogos érdek alapján kezelheti a munkavállaló egészségügyi adatait, ha megbetegedés gyanúja merül fel, de az általános, minden munkavállalóra kiterjedő szűrővizsgálat egyelőre nem indokolt a munkahelyeken.
A NAIH-hoz több megkeresés is érkezett egészségügyi szakemberektől, munkáltatóktól és magánszemélyektől is arra vonatkozóan, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat milyen eltérésekkel kell alkalmazni járvány idején, milyen intézkedések hajthatók végre a vírus terjedésének korlátozása érdekében. Arról is kérdezték a NAIH-ot, hogy milyen feltételekkel kezelhetők a különleges személyes adatnak számító egészségügyi adatok járványügyi intézkedések idején.
Egyes szervezetek kérdőíves és méréses módszert alkalmazva kezelik munkavállalóik egészségügyi adatait, amelyek a munkavállalók magánéletével kapcsolatos utazásokra is kiterjednek, annak érdekében, hogy a munkatársak közötti potenciális fertőzéseket elkerüljék.
Az ilyen kérdőíves és méréses adatkezelés esetén a munkáltató és a vizsgálatokat végző orvos, mint adatkezelők felelősek az adatkezelés jogszerűségéért. A honvédelmi, bűnüldözési és nemzetbiztonsági célú adatkezelések kivételével – amelyekre az Infotv. rendelkezéseit kell alkalmazni – a munkáltatóknak adatkezelési tevékenységük során maradéktalanul érvényesíteniük kell a GDPR rendelkezéseit.
A munkáltatóknak, foglalkoztatóknak az adatvédelmi tevékenységük során a GPDR alapelveinek, így különösen az elszámoltathatóság elvének, megfelelően kell kialakítaniuk.
A munkáltatóknak minden esetben vizsgálnia kell, hogy rendelkezésre áll-e adatkezelést nem igénylő, vagy a magánszférát kisebb mértékben korlátozó intézkedés. A NAIH szerint elsősorban a munkahelyeken több fertőtlenítőszert kell kihelyezni, új higiéniai intézkedéseket lehet bevezetni, a munkahelyeket alaposabban és gyakrabban lehet takarítani, az ügyfélfogadási folyamatokban is lehet átalakításokat végezni, például üvegfalakat lehet kiépíteni. Ezek a megoldások nem járnak adatkezeléssel, ezért kevesebb beavatkozást igényelnek az érintett magánszférájába.
Amennyiben a fenti megoldások nem bizonyulnak elegendőnek, az adatkezelőnek kell meghatároznia az adatkezelés célját és jogalapját. Ennek során figyelemmel kell lennie az adattakarékosság elvére, azaz csak olyan adatot lehet kezelni, amely az adatkezelés céljának teljesítéséhez feltétlenül szükséges és azzal arányos.
A munkáltatónak, foglalkoztatónak kötelező adatvédelmi tájékoztatót készítenie a GDPR 13. cikke alapján. Ebben az érintettek számára közérthetően kell bemutatni az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, jogos érdeken alapuló adatkezeléskor pedig érdekmérlegelési teszt kell készíteni.
A NAIH részletesen tájékoztatott a munkavégzésre irányuló jogviszonyokkal kapcsolatos adatkezelések esetén a munkáltatóktól elvárható intézkedéseket, amelyek a következők:
Amennyiben a munkavállalónál fertőzöttség gyanúja merül fel, akár saját bejelentése, akár a munkavállaló által elmondottakból levont következtetések alapján, a munkáltató személyes adatként kezelheti a bejelentés időpontját, a bejelentő személyes adatait, annak tényét, hogy a munkavállaló a fertőzöttség szempontjából fokozott kockázatú országban járt-e, illetve érintkezett-e onnan érkező személlyel, illetve a munkáltató által megtett intézkedéseket (például üzemorvosi vizsgálat biztosítása, otthoni önkéntes karantén engedélyezése). A NAIH szerint a munkáltató alapos kockázatelemzését követően lehetőség van kérdőív kitöltésére, amennyiben ez szükséges és a felmerült kockázatokkal arányos. A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a kérdőívek nem tartalmazhatnak a munkavállaló kórtörténetére vonatkozó adatokat és a munkáltató nem kérheti egészségügyi dokumentumok becsatolását sem a munkavállalótól.
A munkáltatók jogos érdek alapján kezelhetik a munkavállalók fenti egészségügyi adatait, illetve a közfeladatot ellátó szervek esetében közérdekű adatkezelés vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásához lehet szüksége a foglalkoztatottjai egészségi állapotával szükséges adataira a GDPR 6. cikke (1) e) pontja alapján.
A munkavállalók különleges személyes adatainak kezelése a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében szükséges.
A jelenlegi helyzetben a NAIH más tagállamok hatóságaival konzultálva, nem tartja szükségesnek és arányosnak a minden munkavállalóra kiterjedő diagnosztikai eszközök alkalmazását, mivel az ellenőrzések elvégzése a hatóságok feladata.
Amennyiben a munkavállaló bejelentése vagy a munkavállaló által közölt adatokból levont következtetés alapján a munkavállalót orvosi vizsgálatnak kell alávetni, akkor a munkáltató jogos érdek vagy közérdek alapján megismerheti az orvosi vizsgálat eredményét.
A NAIH felhívja a figyelmet, hogy a foglalkoztatott a jogszabályokban előírt együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, illetve a jóhiszeműség és tisztesség követelménye alapján a munkavállalók kötelesek tájékoztatni a munkáltatót az esetleges fertőzöttségükről. A munkavállaló ezekben az esetekben is jogosult gyakorolni a GDPR-ban az érintetteknek biztosított jogokat, amelyet a munkáltató köteles elősegíteni.
(naih.hu)
