Kálmán AttilaSzerző:Kálmán Attila

2017. november 29. Szakma

Mindig az ügyfél teszi a biztosítási ajánlatot?

A cikk azt a kérdést járja körül, igaz-e, hogy biztosítási ajánlatot kizárólag ügyfél tehet? A rövid válaszom: nem. Soha nem is volt ilyen szabály. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben a biztosítási szakmában elterjedt az a dogma, hogy az ajánlattevő mindig az ügyfél. Min alapult ez és mi a jelentősége annak, hogy ki teszi a biztosítási ajánlatot? Milyen változásokat hozott ezzel kapcsolatban a 2014.-ben hatályba lépett 2013. évi V. törvény, vagyis az új polgári törvénykönyv (Ptk.)?

2017. november 27. Szakma

A PSD2 által nyújtott új lehetőségek a fogyasztóvédelem tükrében

A pénzügyi és fintech világ lázban ég, hiszen hamarosan elérkezünk ahhoz az időponthoz, amikor a PSD2, azaz az Európai Unió új pénzforgalmi irányelve alkalmazandóvá válik Magyarországon is. A PSD2 forradalmi újításokat és egyben változásokat is hoz a pénzügyi szektorban, merőben megújítja a hagyományos bankolást.

2017. november 20. Cégvilág

A munkaszerződéstől való eltérés megengedett esetei

A felek a munkaviszony létesítésének idején fennálló körülményekre alapozva, azoknak megfelelő tartalommal kötik meg munkaszerződésüket, mely ennek megfelelően egy statikus állapotot rögzít. A változó viszonyokhoz igazodva a felek később közös akaratukkal módosíthatják megállapodásukat. Sőt, a munkáltató akár egyoldalúan is eltérhet a munkaszerződés egyes rendelkezéseitől, ám csak ideiglenesen.

2017. november 7. Szakma

Eldördült a startpisztoly – célegyenesben a jogtanácsosi integráció

Jövő év január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a helyét az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVII. törvény (új ügyvédi törvény) veszi át. Ennek megalkotásakor – a törvény indokolása szerint – a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása és a kamarai tagok azonos tevékenységének azonos módon való kezelése iránti igény vezette a jogalkotót. E szellemben a jogszabály egyik jelentős újítása, hogy az ügyvédi kamarai szervezetrendszerbe integrálja a jogtanácsosokat és a jogi előadókat.

2017. október 23. Szakma

Hatalmasságok az ingatlan-nyilvántartási törvény börtönében

Az alábbi cikkünk témája, hogy az egyoldalú alakító jogokat (például egy vételi jogot) hogyan lehet gyakorolni ingatlanok adásvételénél. Látható lesz, hogy a problémának komoly gyakorlati jelentősége van, és megoldására a jogkereső közönség részéről minél inkább sürgető igény mutatkozik.

 

2017. október 17. Cégvilág

Munkáltatói (tudatos) adatkezelés

A GPDR (Általános Adatvédelmi Rendelet) 2018. május 25-éig biztosít haladékot a munkáltatóknak, hogy adatkezelési folyamataikat az új szabályozásnak megfelelően átalakítsák. A GDPR egyfajta szűrőként értelmezhető, célja, hogy a munkavállaló személyes adatokhoz kapcsolódó információs önrendelkezési jogát a munkáltató kizárólag olyan körben korlátozza, amennyiben a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek teljesítése szempontjából az feltétlenül szükséges.

2017. október 2. Cégvilág

A belföldi kiküldetés és a napidíj

A munkaviszony alanyai az esetek többségében a munkaszerződés megkötésekor megegyeznek a munkavégzés helyét illetően, ennek elmaradása esetén a munkavállaló legkésőbb a munkavállalói tájékoztató kézhezvétele alkalmával értesül arról, hol kell munkavégzési kötelezettségét teljesítenie. Az ettől való eltérést például a munkakör utazó jellege indokolhatja, ilyenkor a munkavállaló folyamatosan változtatja helyét, a munkáltató utasítása alapján mindig máshol végez munkát. A két eset közt kvázi átmenetet képez az úgynevezett kiküldetés intézménye, mely elrendelése esetén a munkavállaló átmenetileg szokásos munkahelyétől eltérő helyszínen vagy helyszíneken végez munkát.

2017. augusztus 22. Szakma

A hibás teljesítés jogkövetkezményei

Jelen cikk a hibás teljesítéssel és annak jogkövetkezményeivel is foglalkozik, remélve, hogy segítséget nyújthat abban az esetben, ha jogosultként személyesen találkozunk a hibás teljesítéssel. A jogkövetkezmények közül a kártérítés és a jogszavatosság szabályai csupán érintőlegesen, fogalmi szinten lesznek megemlítve, a publikáció a hibás teljesítés fogalmára, valamint a jogkövetkezmények közül a kellék- és termékszavatosságra, illetve a jótállásra koncentrál.

2017. augusztus 22. Szakma

Rokkantsági járadék elméletben és gyakorlatban – 2. rész

A vonatkozó jogszabály módosításait követve megállapítható, hogy 1988. I. 1-től 2016. I. 1-ig jelentős módosítás a rokkantsági járadék feltételrendszerében, megállapításban és folyósításban nem volt, a változtatások követték a szervezeti, illetve a szakértői rendszer változásait. Először a 2015. január 1-től hatályos módosítás volt lényeges, mivel jelentősen megemelkedett az ellátás összege, lényeges változást pedig a 2016. január 1-jei módosítás eredményezett, megváltoztatva a jogosultsági feltételeket.