Bejelentkezés Hírlevél

Adó OnlineSzerző:Adó Online

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Parlament előtt a jövő évi adó- és járulékmódosítások

A napokban nyújtotta be a Kormány a Parlamentnek a jövő évre vonatkozóan az őszi adómódosító törvénycsomagját (T/8015. számú törvényjavaslat) és az új társadalombiztosítási törvény tervezetét (T/8021. számú törvényjavaslat) is. Az adómódosítások között az szja-törvény és a társaságiadó-törvény, az áfatörvény, a jövedékiadó-törvény, a helyi adókról szóló törvény és az adóeljárási rendet érintő törvények módosítása emelendő ki azok terjedelme alapján. Az új előírások többsége 2020. január 1-jétől lesz hatályos, de a jövő év közepétől, illetve 2021 elejétől alkalmazandó előírások is megbújnak a tervezetben. Az új társadalombiztosítási törvény ellenben egyetlen – a Brexithez kapcsolódó előírás kivételével – 2020. július 1-jén lépne hatályba a jelenlegi tervek szerint, amelynek legnagyobb újdonsága az ún. „egykulcsos társadalombiztosítási járulék” bevezetése és a nyugdíjasok keresőtevékenységének teljes egészében történő járulékmentesítése.   T/8015. számú törvényjavaslat >> T/8021. számú törvényjavaslat >>   Joganyag: T/8015. számú törvényjavaslat a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról, T/8021. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről Módosította: – Megjelent: www.parlament.hu Hatályos: – Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslatok

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Bűncselekmény előkészülete – a gondolatközlés büntethetőségét vizsgálta a Kúria

A Kúria Büntető Kollégiumának a vezetője az ítélkezési gyakorlat megosztottságára hivatkozással jogegységi eljárást kezdeményezett a bűncselekmény előkészülete vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 11. § (1) bekezdés negyedik fordulata szerinti elkövetési magatartás (bűncselekmény elkövetésére vállalkozás) értelmezése érdekében. A Kúria Jogegységi Tanácsa – az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában – akként foglalt állást, hogy: „Bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására.” A következőkben a jogegységi határozat indokolásának néhány fontos megállapítását emeljük ki. Az indokolás V. pontja szerint „a jogegységi indítványban hivatkozott határozatokban a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilatkoztatásának büntetőjogi megítélésében jutottak eltérő álláspontra a bíróságok.” Így például „az elkövetésre vállalkozás megvalósul[hat] akkor is, amikor az elkövető az emberölés komoly szándékát mások tudomására hozza, megismerhetővé teszi.” A Kúria az eljárás alapjául szolgáló indítványban foglaltakat áttekintve megállapította: „kérdés tehát valójában az, hogy bűncselekményt valósít-e meg az emberölési szándék egyoldalú kinyilvánítása, annak az elhatározásnak többszöri és nyomatékos közlése, hogy az elkövető ölni készül, azaz büntetendő-e a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilatkoztatása.” Ezzel összefüggésben nemcsak a jogegységi indítványban szereplő elkövetésre vállalkozást mint elkövetési magatartást, hanem a gondolatközlés büntethetőségét…

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: A menekültügyi és idegenrendészeti őrizet új közegészségügyi szabályai

A belügyminiszter új rendeletben szabályozza a menekültügyi és az idegenrendészeti őrizettel (befogadó állomás, közösségi szállás, menekültügyi őrzött befogadó központ, közösségi szállás, őrzött szállás) kapcsolatos közegészségügyi szabályokat. A jogszabály a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről szóló 57/2016. (XII. 22.) BM rendeletet. Joganyag: 39/2019. (XI. 15.) BM rendelet az idegenrendészeti szerv által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről Módosította: – Megjelent: MK 2019/182. (XI. 15.) Hatályos: 2019. 11. 16. Megjegyzés: új jogszabály

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Jelentős módosítás előtt áll a pénzmosási törvény

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2018/843 európai parlamenti és a tanácsi irányelv értelmében a tagállamok 2020. január 10-ig kötelesek belső jogszabályi előírásaikat az irányelvben foglalt előírásoknak megfeleltetni. E tagállami kötelezettség teljesítése miatt szükséges a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény parlament előtt lévő módosításának az elfogadása. A következőkben – a törvényjavaslat általános indokolása alapján – néhány fontos változásra hívjuk fel a figyelmet. Számos technológiai újdonság potenciális pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatot jelent, ezek kezelése érdekében a pénzmosási törvény hatálya alá kerülnek a tervezet értelmében „a virtuális fizetőeszközök, illetve a törvényes és virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatást nyújtók, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók.” Ugyancsak kiterjesztik a törvény hatályát a hárommillió forintot meghaladó értékű kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy tárolásával foglalkozó vállalkozásokra, ellenben az ingatlanok bérbeadása csak a havi félmillió forint feletti bérleti díj esetén tartozik majd a törvény hatálya alá. Szigorítják az ügyfél-azonosítási kötelezettséget azon ügyfelek esetében, akik olyan harmadik országok állampolgárai, vállalkozásai, akiket az Európai Unió „stratégiai hiányosságokkal rendelkezőnek” tekint. Kiemelendők továbbá a tényleges tulajdonosokról vezetett központi…

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő illetékkötelezettség

A jövő év elejétől illetékkötelezettség terhelné a belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének az átruházását a parlament előtt lévő, alábbiakban hivatkozott törvényjavaslat értelmében. Az előterjesztői indokolás szerint a belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan minősül, amelyet az eladó (átruházó) tulajdonlásának (vagyoni értékű jogosultságának) az időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Ide értendő az az eset is, ha ingatlant nem az eladó, hanem a jogelődje (ajándékozó vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén pedig a kapcsolt vállalkozás) tulajdonosi, vagyoni értékű jogosultsága fennállásának ideje alatt minősítettek át. Kizárnák azt is, hogy „több illetékmentes ügylet végrehajtásával lehessen az illeték-kötelezettséget megkerülni”. Nem minősül ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó általi megszerzést követő hatodik évben vagy azt követően minősítettek át. Mivel a módosítás a jelenlegi tervek szerint 2020. február elsején lép hatályba, az új illetékkötelezettség csak az ezt követően belterületbe vont ingatlanokat érinti. Az illeték alapja az átruházott ingatlan forgalmi értékének és a szerzéskori forgalmi értéknek a különbözete („realizált haszon”), amely után 90 százalékos illetéket kell…

2019. október 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Lakóépület-építés egyszerű bejelentési szabályainak felülvizsgálata

Nyolc kormányrendelet (így például az egyszerű bejelentésről, az építőipari kivitelezésről, az építésügyi és építéshatósági bírságról, valamint az állami támogatásokról szóló kormányrendeletek) módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomag az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok felülvizsgálata tekintetében. A módosítások túlnyomó többsége a kihirdetés követő második napon (2019. október 24.) hatályba lépett. Joganyag: 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/171. (X. 22.) Hatályos: 2019. 10. 24., 2019. 11. 09. Megjegyzés: nyolc rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

2019. október 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése

Az alábbiakban hivatkozott határozatával a Kormány elrendelte az úgynevezett Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) próbaüzemét és 2020. augusztus 1-jei éles bevezetését. Az IJR kiépítésére vonatkozó projektről a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat rendelkezett. Ennek értelmében a rendszer „egységesíti a jogszabályok strukturált tárolását legalább adatcsere szintjén, továbbá több ponton összekapcsolja a publikációs folyamatot és az Országgyűlés Hivatala törvényalkotási folyamatot támogató rendszereit.” További cél ezzel kapcsolatban, hogy zárt rendszerben történjen a jogszabály-előkészítés és véleményezés jelentős része is. A rendszeren belül kialakítják az úgynevezett Jogi Adattárházat, amelyhez „kapcsolódik a különböző tagállami jogszabály-nyilvántartások tartalmának egységes hivatkozhatóságát biztosító keretrendszer megvalósításának továbbgondolt metodikája”. Az IJR rendszerben a 2016-os kormányhatározat szerint „intelligens határozatkereső algoritmus és rendszer fejlesztése” is megvalósul. Ezen felül a projekt keretében egyebek mellett „intelligens jogi elemzőrendszer” készül, és biztosítják bizonyos funkciók, programok mobileszközökkel történő használhatóságát is. „A kiterjesztett, többdimenziós (multi-level) élethelyzeti mátrix alapú funkciók kialakításra kerülnek a multi-platform megjelenítés (többek között mobileszközökre optimalizált változat kialakítása) és alkalmazás fejlesztésével együtt az állampolgárok, vállalkozások, társadalmi szervezetek számára” – derül ki a 1004/2016. (I. 18.) Korm.…

2019. október 25. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Nem alaptörvény-ellenes a bt. jogutód nélküli megszűnését kimondó jogszabályi előírás

Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott, 2019. október 1-jén kelt határozatában elutasította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:158. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az Alkotmánybíróság előtt támadott rendelkezés értelmében: „a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.” Az eljárásra okot adó indítvány szerint a fenti szabály az Alaptörvény vállalkozás szabadságát biztosító rendelkezésében ütközik, tekintettel arra, hogy a társaságban maradt tag „nem szabad akaratából, hanem pusztán a jogvesztő törvényi határidő miatt kényszerül egy tagot bevenni a társaságba”. A tulajdonhoz való jogot sérti továbbá az indítványozó szerint, hogy az elhunyt tag örököse a hagyatéki eljárás befejezése előtt vagyoni betét szolgáltatásával kénytelen a társaság tagjává válni, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a társaság…

2019. október 25. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Engedélytől eltérő építkezés – használatbavételt csak fennmaradási engedély birtokában lehet kérni

A Kúria egy konkrét ügyben született döntésében számos elvi jelentőségű megállapítást tett az engedélytől eltérő építkezés kérdésköre kapcsán, amelyről a napokban közzétett sajtóközleményben adtak tájékoztatást. Az alábbiakban ezeket az elvi jelentőségű megállapításokat foglaljuk össze röviden, melyek a következők: – Jogerős építési engedély kijavítása a magassági alapadat körében nem lehetséges. – Az épület megvalósulását követően az építési engedély módosítására már nem kerülhet sor. – Építési tervtől eltérő kivitelezés esetén először fennmaradási engedélyt kell kérni. – A használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az építtető rendelkezik már fennmaradási engedéllyel.   A sajtóközlemény teljes szövege itt érhető el >>     Joganyag: Kúria Kfv.VI.38.250/2018. számú döntése Módosította: – Megjelent: www.kuria-birosag.hu Hatályos: – Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

2019. október 25. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: A munkáltató ellenőrzési köre a megrendelőnél adott vacsorára is kiterjed

Különösen érdekes elvi bírósági határozat látott napvilágot a közelmúltban, amely a Wolters Kluwer által szervezett XVI. Magyar Munkajogi Konferencia tárgyalótermi gyakorlatot ismertető szemináriumán is témaként szerepelt. A rövid tényállás szerint a gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló több kollégájával együtt Üzbegisztánba teljesített fuvart. A munka elvégeztével a megrendelő a helyi szokásoknak megfelelően vacsorán látta vendégül a gépjárművezetőket. A munkáltató tudott erről a szokásról és arról is, hogy a dolgozói részt vesznek az ilyen vacsorákon. Az elfogyasztott ételtől több munkavállaló is megbetegedett. A későbbiekben pert indító felperesi munkavállalónál mindez a vacsorát követő másfél-két nap múlva jelentkezett, amelyről utóbb kiderült, hogy szalmonellafertőzés volt. A felperes a hazaérkezését követő néhány héten belül mozgásszervi panaszai miatt kórházba került, ahol „postinfekciós polyarthritis és salmonella átmeneti hordozása diagnózist” állapítottak meg, melynek következtében a felperes részére a bekövetkezett egészségkárosodására tekintettel rokkantsági ellátást állapítottak meg. A felperes az egészségkárosodásáért fennálló munkáltatói kártérítési felelősség alapján sérelemdíj, elmaradt jövedelem, adómentes jövedelem megfizetése iránt indított pert. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, a másodfokú bíróság pedig ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes ezt követően felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyet a Kúria megalapozottnak tekintett,…