A céges karácsonyi tombola szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legtöbb cégnél hagyománnyá vált a belső karácsonyi ünnepség rendezése. Valamelyik cég kisebbet, míg más cégek nagyobb méretű ünnepséggel lepik meg dolgozóikat. A nagyobb ünnepségeken pedig nem ritka a tombola játék szervezése, hiszen az emberek szeretnek szerencsét próbálni ezzel pedig a rendezvény hangulatát fokozzák a szervezők.

A tombola játék szervezése nem elhanyagolható előkészületeket igényel, hiszen néhány kivételtől eltekintve bejelentési kötelezettség terheli a tombola játékot szervező szerveztet.

A tombola játék szervezésének szabályait a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben találhatjuk (továbbiakban: Szjtv.).

A tombolajáték olyan nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják, a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg, továbbá a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg továbbá a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

Tehát ha egy szervezet 500 db sorjegyet vásárol, illetve kíván árusítani, a sorjegyek darabárát úgy kell meghatározni, hogy a megnyerhető ajándékok összértéke az árusított sorjegyekből befolyt összeg legalább 80%-át elérje. Azaz például, ha a megnyerhető ajándékok összértéke 200.000,-Ft, akkor a sorjegyek darabára 500,-Ft-nál nem lehet több, hiszen 500 db * 500,-Ft= 2.500.000, -Ft, ezen összeg 80%-a pedig pont 200.000, -Ft, így ezzel pontosan eleget tettünk a szabálynak. Ellenben, ha 1.000, -Ft-os darabáron árusítanánk a sorjegyeket, az már nem lenne megfelelő.

Az Szjtv. alapján a nevelési-oktatási intézmények bejelentési és végelszámolási kötelezettség nélkül szervezhetnek tombolajátékot, többek között idetartozik például az óvoda, általános iskola, gimnázium, bölcsőde, kollégium. Ám ennek feltétele, hogy az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében és igazoltan a játékosok részére előzetesen meghirdetett karitatív célra fordítják.

A nem nevelési-oktatási intézmények által szervezett tombolajáték esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szervezhető, azonban a tombolajáték szervezését a szerencsejáték-szervező legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt köteles bejelenti a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tombola lebonyolítását ellenőrizheti.

Ez a bejelentés postai úton, illetve elektronikusan e-papír útján is megtehető a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban: Hatóság) felé, amelyhez nincs külön formanyomtatvány kijelölve.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  • a szervező neve (cége), lakóhelye (székhelye), fizetési számlaszáma,
  • a sorsjegyek ára,
  • a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszáma,
  • a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzés (sorozat, sorszám stb.),
  • a sorsolásos játék nyereményalapja (nyereményalap= az eladott sorsjegyek darabszáma * a sorjegyek darabára)
  • a sorsolásos játék nyerőosztályai, a nyeremények leírása és értéke,
  • a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módja,
  • a sorsolás helye, ideje és lebonyolításának szabályai.

A bejelentés mellékletként elő kell terjeszteni a játékszabályzatot is.

Amennyiben a Hatóság megküldi a bejelentés nyilvántartásba vételéről szóló tájékoztatását, úgy a tombolajáték időpontja előtt legalább 10 nappal felügyeleti díj megfizetésére köteles a szervező. A fizetendő felügyeleti díj összege a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék (tombola) nyereményalapjának 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. A felügyeleti díjat készpénz-átutalási megbízás vagy átutalás útján kell megfizetni a Hatóság felé, amelynek igazolását köteles a szervező eljuttatni a Hatóság részére az erre rendszeresített SZTFH-36 számú kitöltött formanyomtatvánnyal együtt.

Mindezeken túl, a tombolajáték lebonyolítását követő 150 napon végelszámolást kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorjegyek számát, a játékból származó bevételt, a nyereményalapot, a játékosoknak átadott nyeremények értékét. Továbbá mellékelni kell a sorsolásról készített jegyzőkönyvet is. A végelszámolást tartalmazó bejelentés szintén megtehető postai úton, vagy elektronikusan, amelyhez nincs külön formanyomtatvány rendszeresítve.

Fontos még, hogy a sorsjegyeket szigorú számadású nyomtatványként meg kell őrizni, mind a nyertes, mind pedig az el nem adott sorsjegyeket is, amelyeket a Hatóság döntésének függvényében meg kell majd semmisíteni, a Hatóság végelszámolásra vonatkozó határozatának véglegessé válásától számított 30 napon belül. A megsemmisítésről pedig szintén jegyzőkönyvet kell majd készíteni.

Fentieket érdemes betartani mivel a tombola játék szabályainak megszegése esetén a Hatóság szankciót alkalmazhat.

A cikk szerzői dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Bognár Ildikó ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.