A cégnév választás buktatói


Mire kell figyelni a cégnév kiválasztása során? El lehet-e tiltani a cégnév használatától egy már bejegyzett céget?

Egy új cég alapításánál legyen az bármilyen típusú gazdasági társaság egy dolog biztosan közös, amely nem más, mint a cégnév megválasztása. Sok esetben talán ez azon kérdések közé tartozik, amelyeket elsőként határozunk meg megalapítani tervezett cégünknél. Ám később a cégalapítás lebonyolítására felkért ügyvédünk világosít fel minket arra, hogy a már alapos megmérlegelés után kiválasztott cégnév nem is annyira ideális. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a későbbiekben keletkezik problémánk a cégnév használatából adódóan.

Mielőtt fenti a problémát tüzetesen megvizsgálnánk elsőként szót kell ejtenünk a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) által meghatározott cégnév azon kötelező tartalmi elemeiről, melyek jelen cikkünk vonatkozásában relevánsak.

A cégnévnek mindenképp tartalmazni kell a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót, amely elősegíti a cég azonosítását, illetve azonos vagy hasonló tevékenységet végző cégtől való megkülönböztetését. Fontos, hogy a cégek könnyebb megkülönböztethetősége érdekében a cégnév legalább 3 karakter eltérést tartalmazzon a többihez képest, ezen eltérésnek mind írásban, mind pedig hangzásban fenn kell állnia.

A cégek rövidített cégnév használatára is jogosultak, amely a vezérszóból és a cégformájának megjelöléséből áll.

Ez utóbbi körben merült fel jogvita két gazdasági társaság között, akik szinte azonos hangzású cégnevet használtak, s még cégformájuk, s tevékenységi körük is hasonló volt, így igen könnyű volt a két társaságot összetéveszteni, melyben végül Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.012/2021/6. számú ítéletével hozta meg döntését. A felperes keresetében arra kérte az alperest, hogy hagyjon fel a cégnevének bizonyos részének használatával mivel az megsérti a névviseléshez fűződő személyiségi jogát, hiszen a felperesi társaságot előbb bejegyezték, mint az alperest, s két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik névfoglalással élt.

Alperes ellenkérelmében előadta, hogy tekintettel arra, hogy az ő cégneve is bejegyzésre került a cégjegyzékbe nem áll fenn cégjogi jogellenesség, s a névviselési jogát a Ptk. rendelkezései védik. Továbbá álláspontja szerint a szóban forgó cégnevek vezérszavai különböznek egymástól mind hangzásban, mind pedig írásban.

A Fővárosi Törvényszék 1/A.P.21.462/2020/13.  sz. döntésében rögzítette, hogy az a tény, hogy az alperest a cégnyilvántartásba bejegyezték – mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy cégjogi szempontból az alperes neve megfelelő – önmagában nem zárja ki a jogsértés megállapítását.

Bár helytállóan utalt arra az alperes, hogy a Ptk. védi az ő névviselési jogát is, azonban nem egy olyan céggel szemben, aki korábban, hasonló névvel és hasonló működési körben került nyilvántartásba.

Az elsőfokú bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégnév akkor felel meg a Ptk. idevágó szabályának, ha átlagos figyelem mellett is alkalmas a megkülönböztetésre, a különbözőségnek pedig írásban és hangzásban is meg kell mutatkoznia. Alperes fellebbezését követően a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.

Mindezekből látható, hogy mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú bíróság kimondta azt, hogy annak ellenére, hogy ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy egy társaság az általa választott névvel bejegyezhető a cégnyilvántartásba nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne lenne eltiltható a névhasználattól, hiszen, ha egy korábban hasonló névvel bejegyzett társaság névviselésből eredő jogát sérti úgy erre sor kerülhet, ahogyan azt a fenti jogeset is példázza.

A megfelelő cégnév választására a fióktelepek elnevezése kapcsán is figyelemmel kell lennünk.

A Ctv. 4. § (4) bek. alapján a fióktelep az alapító külföldi cég cégnevéből és a Magyarországi Fióktelepe megjelölésből áll, amelyből a „Magyarországi Fióktelepe” a társaság „cégformájának” tekinthető, tehát a két szó közé semmiképp nem ékelődhet be egy másik szó, különben a cégbíróság hiánypótlásra hívja fel a társaságot a megfelelő cégnév megválasztására.

Mindent összevetve, ahogyan az a fenti példákból is látszik a cégnév megválasztására is nagy mértékben figyelni kell, nem csupán a cégalapítás egyéb cégjogi kérdéséire.

A cikk szerzői dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Bognár Ildikó ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 21.

Európai Bizottság: a légitársaságok átháríthatják a különadót

Adina Valean közlekedésért felelős uniós biztos szerint a hatályos uniós rendelet nem akadályozza meg a légitársaságokat abban, hogy az adókat átvigyék a jegyárba, amennyiben ezt átlátható és megkülönböztetésmentes módon teszik – közölte Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője.