A csődeljárás hasznáról közérthetően

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fizetésképtelenség alatt azt a helyzetet értjük, amikor egy adós cég nem képes megfizetni lejárt tartozását a hitelezőjének. A fizetésképtelenségi eljárás fogalma alá tartozik a felszámolási eljárás mellett a csődeljárás is. Ezen két eljárást gyakran összekeverik, ám lényeges különbség van aközött, hogy egy cég felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt áll.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szerint a felszámolási eljárás célja az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők követelését a törvényben meghatározott módon kielégítsék, míg a csődeljárásnak az, hogy az adós vállalkozás megállapodást kössön a hitelezőivel úgy, hogy közben helyreállítsa fizetőképességét, és folytathassa tevékenységét. Az alábbiakban a csődeljárás folyamatát, illetve működését fogjuk röviden bemutatni.

Tapasztalataink alapján hazánkban kevés vállalkozó él a jogszabály által biztosított – az adós cég és a hitelező számára kölcsönösen előnyös – csődegyezségben és az azt követő reorganizációban rejlő lehetőségekkel. Önmagában a csőd bejelentése az illetékes bíróságon még csak haladékot ad a fizetés alól, de ezzel együtt egy lehetőséget is biztosít a hitelezőkkel való csődegyezség megkötésére és a további jogkövetkezmények elkerülésére.

A csődeljárás megindítását az adós – kérelem alapján – kezdeményezheti. A cég kérelméhez csatolnia kell többek között a három hónapnál nem régebbi beszámolóját, vagy közbenső mérlegét, a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot, valamint a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozatát is. A kérelemben nyilatkoznia kell továbbá az adósnak a vagyoni helyzetét bemutató adatokról, valamint a társaság ellen korábban elrendelt csőd- és felszámolási eljárásokról is.

Az említett kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelyet a 33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet 1–2. számú melléklete tartalmaz. A jogalkotó egyértelmű szándéka volt a formanyomtatványok megalkotásával, hogy ezek értelemszerű kitöltésével egyszerűen benyújtható legyen a kérelem. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet az adós cég székhelye szerinti törvényszéken kell benyújtani, ahol a Cstv. előírásai alapján a jogi képviselet kötelező.

Ha a kérelem azonnali visszautasítására nem kerül sor, úgy az illetékes bíróság egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, továbbá az adóst megillető azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről.

A Cstv. alapján, ha a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálata után nem utasítja el, akkor 15 napon belül végzéssel elrendeli a csődeljárás megindítását, és ez után haladéktalanul intézkedik a végzés Cégközlönyben való közzétételéről, amely bárki számára online módon elérhető. A csődeljárás elrendeléséről szóló végzésben a bíróság vagyonfelügyelőt is kirendel az adós társaság részére. A bíróság emellett gondoskodik arról is, hogy a cégjegyzékben az adós társaság cégneve mellett a „cs. a.” toldatot feltüntessék.

Emiatt fontos, hogy ha olyan vállalkozással állunk kereskedelmi vagy üzleti kapcsolatban, amelynek fizetőképessége veszélybe kerülhet, úgy rendszeresen kövessük a portálon az esetleges közleményeket, hogy le ne maradjunk a hitelezők számára a nyilvántartásba vételre nyitva álló határidőről.

A csődeljárás második szakasza a fizetési haladék (moratórium) időszaka, amely időszak alatt az adósnak lehetősége van csődegyezségi tárgyalás lefolytatására a hitelezőivel való megegyezés érdekében. A csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számítva az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé vált pénzkövetelések vonatkozásában.

A fizetési haladék a közzététel utáni 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, amely a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében meghosszabbítható a csődeljárást kezdő időpontjától számított 240 vagy 365 napig. A fizetési haladék jogszabályban is deklarált célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében. A fizetési tilalom alól azonban van néhány kivétel, amelyeknél lehetséges a kifizetés, ilyen többek között a munkabérek, a tartásdíj, az életjáradék, a közműdíjak megfizetése.

Kiemeljük, hogy a moratórium nem szünteti meg az adós cég és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő kötelezettségeket és jogokat, azonban az adós ellen végrehajtás nem rendelhető el és az adós számláinak terhére fizetési megbízás nem teljesíthető.

A fizetési haladék időtartama alatt az adós társaságnak készítenie kell egy reorganizációs programot, illetve egy egyezségi javaslatot, amelyet a hitelezők részére meg kell küldenie, és a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül egyezségi tárgyalást kell összehívnia. Az egyezségi tárgyalások eredményét az adós társaság köteles bejelenteni a bíróság részére.

A csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés meghozatalára abban az esetben kerül sor, ha létrejött a törvénynek megfelelő csődegyezség az adós és a hitelezők között, és azt a bíróság jóváhagyta. Ha az egyezség nem jött létre a felek között, vagy a jogszabályokban foglaltaknak az nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti és ebben az esetben hivatalból meg kell indítania az adós ellen a felszámolási eljárást is.

Jól látható tehát, hogy egy fizetésképtelenné vált gazdasági társaság számára a csődeljárás egy utolsó esélyt jelent arra, hogy megállapodjon a hitelezőivel és kielégítse a követeléseiket, ezzel megmenekülve a felszámolás jogkövetkezménye alól.

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd és dr. Pál Gergely Csaba ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

---