A hét kérdése: munka rehabilitációs ellátás mellett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rehabilitációs ellátás mellett napi 4 órás munka végezhető. Kérdésem, hogy kell-e a munkavégzéshez rehabilitációs kártya, és milyen adókedvezmények illetik meg a munkáltatót, ha ilyen személyt alkalmaz? Esetünkben a kötelezően előírt felülvizsgálat ugyan még nem történt meg, de az utazási kedvezményen a korábbi „rokkantsági nyugdíjas” helyett „rehabilitációs ellátás” szerepel.


A 2011. évi CXCI. törvény alapján a megváltozott munkaképességű személyek új ellátási formája a rehabilitációs ellátás (foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyek jövedelempótló ellátása) ill. a rokkantsági ellátás (a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelempótló ellátása), és még kifutó rendszerben a rehabilitációs járadék.

Ez utóbbinál figyelni kell a kereső tevékenység folytatását, mivel korlátozott a jövedelem nagysága, azaz a törvényben meghatározott mértékűnél magasabb keresetet esetén a járadék összegét csökkenteni kell 50 százalékkal.

A rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre is törvényi korlátok vonatkoznak. Azon személyek, akik a jogszabály-változás következtében a komplex felülvizsgálat időpontjáig – mintegy ideiglenes jelleggel – rehabilitációs ellátásban részesülnek, a rájuk (a rokkantsági nyugdíjra és a rendszeres szociális járadékra) korábban vonatkozó rendelkezések szerint végezhetnek kereső tevékenységet.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A Rehabilitációs kártya igénylésére az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítése szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel l (B1 és C1 kat.) a fenti idézett törvény alapján. A rehabilitációs kártyát az állami adóhatóság állítja ki, és küldi meg a jogosult személynek, ha nem jelölt meg munkáltatót, ha megjelölt akkor a kérelem szerint küldik meg a munkáltatónak.

A munkaadó szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe annak a megváltozott munkaképességű személynek az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel, az ezt terhelő számított adóból, aki érvényes rehabilitációs kártyával rendelkezik.

A kedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 27 százaléka a 33/2012. NGM rendelet szerint.

A fentiek alapján a kedvezmény érvényesítésének feltétele a rehabilitációs kártya és nem a munkavégzésnek.

Válaszadó: Győri Éva


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.