A heti pihenőidő mellett napi pihenőidő is jár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EUB megállapította, hogy ha a tagállam joga heti pihenőidőt biztosít a munkavállalónak, attól még a munkavállaló ezen felül napi pihenőidőre is jogosult.

1. Az alapügy

IH a MÁV‑START alkalmazásában áll mint mozdonyvezető. IH a kollektív szerződés hatálya alá tartozik. Havi munkaidőkeretben foglalkoztatják, amely nem heti pihenőnapokat, hanem a munkáltató által a heti referencia‑időszak alapján biztosított heti pihenőidőt tartalmaz.

A kollektív szerződésnek megfelelően a MÁV‑START két munkavégzési időszak között tizenkét órás lakóhelyi napi pihenőidőt biztosított IH részére, amelyhez kétszer harminc perc utazási normaidő társult.

H a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Miskolci Törvényszékhez (Magyarország) fordult az elmaradt munkabér kifizetése érdekében, arra hivatkozva, hogy a heti pihenőidőt vagy a szabadságot közvetlenül megelőzően vagy közvetlenül azt követően napi pihenőidőre volt jogosult.

E bíróság előtt a MÁV‑START előadja, hogy napi pihenőidő kiadására minden két, egymást huszonnégy órás időtartamon belül követő munkavégzés között kell sort keríteni, és nem akkor, ha egyáltalán nincs számára beosztva új munkaidő, mint például amikor heti pihenőidő vagy szabadság kiadására kerül sor. Álláspontja szerint ezt a napi pihenőidő célja igazolja, amely arra irányul, hogy lehetővé tegye a munkavállaló számára, hogy két munkavégzési időszak között regenerálódjon. Ezenkívül minden hétnapos időszak alatt a napi pihenőidő helyett, annál hosszabb tartamú heti pihenőidő kiadására van szükség.

E bíróság így arra keresi a választ, hogy a „heti pihenőidő” említett fogalmát úgy kell‑e értelmezni, hogy vagy még biztosítani kell a megszakítás nélküli, huszonnégy órás minimális pihenőidőt követően a legalább tizenegy órás minimális napi pihenőidőt is, vagy – ahogyan e bíróság véli – a huszonnégy órás és a tizenegy órás időtartam összeadódik és együttesen képezik a minimális heti pihenőidőt, így ezek alapján összességében minimum harmincöt óra egybefüggő pihenőidő illeti meg a munkavállalót.

2. Az EUB döntése

A munkaidő‑szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4‑i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkét az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az irányelv 3. cikkében előírt napi pihenőidő nem képezi az ezen 5. cikkben említett heti pihenőidő részét, hanem ahhoz hozzáadódik.

Az EUB rögzítette, hogy amennyiben valamely nemzeti szabályozás harmincöt óra egybefüggő időtartamot meghaladó heti pihenőidőt ír elő, a munkavállaló számára ezen időtartamon felül az ezen irányelv 3. cikkében biztosított napi pihenőidőt is ki kell adni. Amikor a munkavállaló számára heti pihenőidőt adnak ki, e munkavállaló jogosult arra is, hogy az említett heti pihenőidőt megelőzően napi pihenőidőben részesüljön.

(curia.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.