A hozzájárulás érvénytelenségéről döntött az EUB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EUB kimondta, hogy nem tekinthető érvényesnek az érintett hozzájárulása, ha a jelölőnégyzet előre ki van pipálva, még akkor sem, ha az érintettet tájékoztatták, hogy a pipát eltávolíthatja.

Az alapügy

A Planet49 nevű cég online nyereményjátékot szervezett. A részt venni kívánó internethasználóknak a nyereményjátékra való jelentkezéskor meg kellett adniuk a postai irányítószámukat. Ennek megadását követően pedig egy másik weboldalon a nevüket és címüket is. A cím alatt kitöltendő rovatokban két szöveg állt, amelyeket jelölőnégyzetek követtek. Az első szöveg, amely esetén a jelölőnégyzetet (a továbbiakban: első jelölőnégyzet) előre nem jelölték be, a következőképpen szólt:

Hozzájárulok ahhoz, hogy egyes szponzorok és együttműködő partnerek postai úton, telefonon vagy e-mailben/sms-ben a mindenkori üzleti tevékenységükkel kapcsolatos ajánlatokról tájékoztassanak. Ezeket kiválaszthatom itt magam, egyéb esetben a kiválasztás a szervező által történik. A hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom. Ezzel kapcsolatban további információk itt.”

A második szöveg, amely esetén a jelölőnégyzetet (a továbbiakban: második jelölőnégyzet) előre bejelölték, a következőképpen szólt:

Hozzájárulok a Remintrex webanalízis-szolgáltatás beállításához. Ebből következően a nyereményjátékok szervezője, a [Planet49] a nyereményjátékra történő regisztrációt követően cookie-kat telepít, ami a Planet49 részére lehetővé teszi, hogy a Remintrex kiértékelje az internethasználati szokásaimat és a hirdetési partnerek internetes oldalainak általam történő felkeresését, és az érdeklődésemnek megfelelő hirdetéseket jelenítsen meg. A cookie-kat bármikor törölhetem. További információ itt.”

A nyereményjátékban csak azt követően lehetett részt venni, ha legalább az első jelölőnégyzetet bejelölték.

Az első jelölőnégyzethez tartozó szövegben a „szponzorok és együttműködő partnerek” és az „itt” szavakhoz kapcsolt elektronikus hivatkozás egy olyan listához vezetett, amely 57 vállalkozást, azok címét, a hirdetni kívánt gazdasági tevékenységet és a hirdetéshez használt kommunikációs módot (e-mail, posta vagy telefon) tartalmazta. Minden egyes vállalkozás neve után szerepelt az aláhúzott „leiratkozás” szó. A lista előtt a következő tájékoztatás állt:

A »leiratkozás« linkre kattintva nem adom meg a hozzájárulást a hirdetéshez a megnevezett partner/szponzor részére. Amennyiben nem vagy nem elegendő partner/szponzor kerül kiválasztásra, a Planet49 saját mérlegelése alapján jelöl ki számomra (legfeljebb 30) partnert/szponzort.

A második jelölőnégyzethez tartozó szövegben az „itt” szónál szereplő linkre kattintva az alábbi tájékoztatás jelent meg:

„A ceng_cache, ceng_etag, ceng_png és gcr kiterjesztésű, beállított cookie-k olyan kis fájlok, amelyeket az Ön által használt böngésző az Ön merevlemezén tárol, és amelyek egy bizonyos számú olyan információt továbbítanak, amelyek hatékonyabb és felhasználóbarátabb hirdetést tesznek lehetővé. A cookie-k egy meghatározott, véletlenszerűen generált számot (ID) tartalmaznak, amely egyidejűleg hozzárendelésre kerül a regisztráció során megadott adataihoz. Amennyiben ezt követően meglátogatja valamely, a Remintrexre regisztrált hirdetési partner weboldalát (arról, hogy a hirdetési partner rendelkezik-e regisztrációval, a hirdetési partner adatvédelmi nyilatkozata alapján győződhet meg), a Remintrex által befűzött IFrame révén automatikusan érzékeli a program, hogy Ön (vagyis a tárolt ID-vel rendelkező felhasználó) felkereste az oldalt, hogy mely termék iránt érdeklődött, és hogy sor került-e esetleg szerződéskötésre.

Ezt követően a nyereményjátékra történő regisztráció során megadott, hirdetési tevékenységhez való hozzájárulás esetén a [Planet49] reklámcélú e-maileket küldhet Önnek, amelyek megfelelnek a hirdetési partnerek weboldalain mutatott érdeklődési körének. Természetesen a hirdetésekhez való hozzájárulás visszavonását követően a továbbiakban nem fog reklámcélú e-maileket kapni.

A cookie-k által továbbított információk kizárólag a hirdetési partner termékeinek bemutatását szolgáló hirdetésekhez kerülnek felhasználásra. Az információkat minden hirdetési partner számára elkülönítetten gyűjtik, rögzítik és használják fel. Több hirdetési partnert érintő felhasználói profilok semmilyen esetben sem hozhatók létre. Az egyes hirdetési partnerekhez semmilyen személyes adat nem jut el.

Amennyiben a továbbiakban nem kívánja a cookie-k felhasználását, úgy azokat bármikor törölheti a böngészőjében. Erre vonatkozó útmutatót böngészője súgó menüpontjában talál.

A cookie-k nem teszik lehetővé sem a programok kimásolását, sem a vírusok terjesztését.

Természetesen lehetőség van arra, hogy ezt a hozzájárulást bármikor visszavonja. A visszavonó nyilatkozatot eljuttathatja írásban a [Planet49] címére, de elegendő egy e-mail küldése ügyfélszolgálatunkra.”

A német fogyasztóvédelmi szövetség ( a továbbiakban: Szövetség) előadta, hogy a Planet49 által az első és a második jelölőnégyzet segítségével igényelt hozzájáruló nyilatkozatok nem feleltek meg a BGB 307. §-ának, a tisztességtelen verseny elleni harcról szóló törvény rendelkezései által megkövetelt feltételeknek.

A Szövetség a Frankfurt am Main-i regionális bíróság előtt kereset indított annak érdekében, hogy a Planet49 hagyjon fel azzal, hogy ilyen hozzájáruló nyilatkozatokat követel meg, és kötelezze a Planet49-et arra, hogy fizessen meg a Szövetség számára 214 eurót, valamint annak 2014. március 15-től esedékes kamatait. A regionális bíróság a keresetnek részben helyt adott.

A Planet49  a Frankfurt am Main-i tartományi felsőbírósághoz fellebbezett az ítélet ellen,  amely úgy döntött, hogy nem megalapozott a Szövetség arra irányuló kérelme, hogy a Planet49 hagyjon fel azzal, hogy a fogyasztókkal kötött, nyereményjátékra vonatkozó megállapodásaiba belefoglalja a jelen ítéletben is szereplő azon szöveget, amelynek második jelölőnégyzetét előre bejelölték, mivel egyrészt a felhasználónak tudomása volt arról, hogy e négyzet bejelölését törölni lehet, másrészt pedig azt kellően egyértelmű írásmóddal jelölték, és tájékoztatást nyújtottak a cookie-k használatának szabályairól, anélkül, hogy szükséges lenne felfedni azon harmadik személyek kilétét, akik hozzáférhetnek a gyűjtött adatokhoz.

A szövetségi legfelsőbb bíróság, amelyhez a szövetség felülvizsgálati kérelemmel fordult, úgy vélte, hogy a jogvita kimenetele a 2002/58 irányelv 5. cikke (3) bekezdése és 2. cikke f) pontja, a 95/46 irányelv 2. cikke h) pontja és a 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseinek együttes értelmezésétől függ. A szövetségi legfelsőbb bíróság szerint a Planet49 az internetes oldal felhasználóitól nem érvényesen szerezte be hozzájárulásukat a második jelölőnégyzet segítségével, illetve kétségei voltak a 2002/58 irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség terjedelmével kapcsolatban, ezért úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az EUB-hoz fordult.

Az EUB döntése

Az EUB szerint előzetesen meg kell vizsgálni a 95/46 irányelvnek és a 2016/679 rendeletnek az alapügyben szereplő tényállásra való alkalmazhatóságát. A 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR) a 94. cikkének (1) bekezdése alapján 2018. május 25-i hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta a 95/46 irányelvet.

Mivel ez az időpont későbbi, mint a kérdést előterjesztő bíróság utolsó tárgyalásának időpontja, valamint az az időpont, amikor a bíróság előterjesztette előzetes döntéshozatal iránti kérelmét.

A kérdést előterjesztő bíróság is úgy vélte, hogy a GDPR 2018. május 25-i hatálybalépésére tekintettel, valószínű, hogy e rendeletet figyelembe kell venni az alapügy elbírálásakor.

Amint arra a német kormány is rámutatott az EUB előtti tárgyaláson nincs kizárva, hogy amennyiben a Szövetség által indított eljárás arra irányul, hogy megszüntesse a Planet49 magatartását a jövőre nézve, a GDPR időbeli hatályánál fogva az abbahagyásra kötelezés iránti keresetek tekintetében a vonatkozó jogi helyzetre irányadó nemzeti ítélkezési gyakorlat miatt alkalmazandó az alapügyben, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

A fentiekre tekintettel az EUB az előterjesztett kérdéseket mind a 95/46 irányelv, mind a 2016/679 rendelet alapján megválaszolta.

Az előre bejelölt négyzetről

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell–e értelmezni az uniós jogot, hogy az e rendelkezésekben foglalt hozzájárulás érvényes abban az esetben, ha valamely internetes oldal felhasználója a végberendezésében mentett információk cookie-k segítségével történő tárolását vagy az ott már tárolt információkhoz cookie-k segítségével történő hozzáférést előre bejelölt négyzettel engedélyezi, és e bejelölést a felhasználónak a hozzájárulása megtagadásához törölnie kell.

Az EUB rögzítette, hogy a jelen ügyben azok a cookie-k, amelyek a Planet49 által szervezett nyereményjátékban részt vevő felhasználó végberendezésében menthetők, az e felhasználóra – akinek nevét és címét az e játékban való részvételi nyomtatványon kell feltüntetnie – vonatkozó regisztrációs adatokhoz rendelt számot tartalmaznak. A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy e szám és ezen adatok társítása a cookie-k segítségével tárolt adatokat személyessé teszi, amennyiben a felhasználó internetet használ, így ezen adatoknak cookie-k útján történő gyűjtése a személyes adatok kezelésének körébe tartozik. E kijelentéseket a Planet49 is megerősítette, amely az írásbeli észrevételeiben hangsúlyozta, hogy a második jelölőnégyzet szerinti hozzájárulás célja, hogy személyes adatok, nem pedig anonim információk gyűjtését és kezelését engedélyezze.

Ennek megállapítását követően ki kell emelni, hogy a 2002/58 irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felhasználó végberendezésében történő adattárolás, illetve az ott tárolt adatokhoz való hozzáférés csak azzal a feltétellel legyen megengedett, ha az érintett felhasználó a 95/46 irányelvvel összhangban történő – többek között az adatkezelés céljairól szóló – egyértelmű és teljes körű tájékoztatás alapján ehhez előzetes hozzájárulását adta.

A 2002/58 irányelv 5. cikke (3) bekezdése bár kifejezetten előírja, hogy a felhasználónak előzetesen „hozzá kell járulnia” a cookiek-nak a végberendezésén történő telepítéséhez és azok lehívásához, az említett rendelkezés azonban nem tartalmaz útmutatást arra vonatkozóan, hogy e hozzájárulást milyen módon kell megadni. A „hozzájárult” kifejezés szó szerinti értelmezésével arra jutunk, hogy a felhasználó cselekménye szükséges a hozzájárulása kifejezéséhez. E tekintetben a 2002/58 irányelv (17) preambulum bekezdéséből az következik, hogy a felhasználó ezen irányelv szerinti hozzájárulása bármely olyan megfelelő módon megadható, amely lehetővé teszi a szándékainak önkéntes, konkrét és a megfelelő információk birtokában történő kifejezését, többek között „valamely internetes honlap látogatása során egy rovat bejelölésével”.

Az adatvédelmi irányelv 2. cikkének h) pontja „az érintett hozzájárulását” a következőképpen határozza meg: „az érintett kívánságának önkéntes, kifejezett és tájékozott kinyilvánítása, amellyel beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez”.

Amint azt a főtanácsnok is hangsúlyozta, az érintett akaratának „kinyilvánítása” egyértelműen aktív és nem passzív magatartásra utal. Márpedig egy, előre bejelölt négyzet útján adott hozzájárulás nem jelent aktív magatartást valamely internetes oldal felhasználója részéről.

Ezt az értelmezést erősíti az adatvédelmi irányelv 7. cikke, amely kimerítő és korlátozó jellegű felsorolását írja elő azon eseteknek, amelyekben a személyes adatok kezelése jogszerűnek minősíthető. Az érintett beleegyezése az ilyen adatkezelést akkor teheti jogszerűvé, ha az érintett ahhoz „egyértelmű” hozzájárulását adta. Márpedig e követelménynek csak az e személy által a hozzájárulásának kinyilvánítása érdekében tanúsított aktív magatartása felel meg.

Nem lehet megállapítani, hogy valamely internetes oldal felhasználója ténylegesen hozzájárult-e személyes adatai kezeléséhez akkor, ha nem törölte valamely, előre bejelölt négyzet jelölését, azt pedig egyáltalán nem, hogy e hozzájárulást megfelelő információk birtokában adta-e meg. Nem zárható ki ugyanis, hogy az említett felhasználó nem olvasta az előre bejelölt négyzetet kísérő információt, sőt, lehet, hogy észre se vette ezt a négyzetet, és úgy folytatta a böngészést az általa látogatott internetes oldalon.

A 2002/58 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének eredeti változata csupán azt a követelményt írta elő, hogy a felhasználónak „joga van visszautasítani” a cookie-k telepítését, miután egyértelmű és teljes körű tájékoztatást kapott többek között az adatkezelés céljairól, ezt azonban a 2009/136 irányelv a „hozzájárulását adta” kifejezéssel helyettesítette. Ez azt jelzi, hogy a felhasználó hozzájárulása a továbbiakban már nem vélelmezhető, és annak ez utóbbi aktív magatartásából kell erednie.

A fenti körülményekre tekintettel a 95/46 irányelv 2. cikkének h) pontjával összefüggésben értelmezett 2002/58 irányelv 2. cikkének f) pontja és 5. cikkének (3) bekezdése szerinti hozzájárulás ennélfogva nem tekinthető érvényesen megadottnak akkor, ha valamely internetes oldal felhasználója a végberendezésében mentett információk tárolását vagy az ott tárolt információkhoz való hozzáférést a szolgáltató által előre bejelölt négyzettel engedélyezi, és e bejelölést a felhasználónak a hozzájárulása megtagadásához törölnie kell.

Az akaratnyilvánításnak ezen felül „kifejezettnek” kell lennie abban az értelemben, hogy pontosan az érintett adatkezelésre kell vonatkoznia, és nem elég, hogy az valamely eltérő tárgyú akaratnyilvánításból kikövetkeztethető.

Az EUB szerint a Planet49 állításával ellentétben, az, hogy egy felhasználó rákattint az e társaság által szervezett nyereményjátékban való részvétel gombra, nem lehet ennek megfelelően elegendő ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy a felhasználó érvényesen hozzájárult a cookie-k telepítéséhez.

Amint arra a főtanácsnok rámutatott, a GDPR rendelet még szigorúbban határozza meg „az érintett hozzájárulását”, mint a 95/46 irányelv 2. cikkének h) pontja, mivel az az érintett akaratának „önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű” kinyilvánítását követeli meg, amely vagy akaratnyilatkozat, vagy olyan „egyértelmű pozitív aktus” formáját ölti, amely kinyilvánítja a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást.

A GDPR tehát kifejezetten előírja az aktív hozzájárulást. A (32) preambulumbekezdés szerint a hozzájárulás többek között egy négyzetnek a valamely internetes honlap megtekintése során történő bejelölésével is kinyilvánítható. Az említett preambulumbekezdés ezzel szemben kifejezetten kizárja a hozzájárulást a „hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nemcselekvés” esetén.

Ebből az következik, hogy a GDPR 4. cikkének 11. pontjával és 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 2002/58 irányelv 2. cikkének f) pontja és 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a hozzájárulás nem tekinthető érvényesnek, ha valamely internetes oldal felhasználója a végberendezésében mentett információk tárolását vagy az ott tárolt információkhoz való hozzáférést előre bejelölt négyzettel engedélyezi, és e bejelölést a felhasználónak a hozzájárulása megtagadásához törölnie kell.

A felhasználók magánéletének védelme

A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kereste a választ, hogy az adatvédelmi irányelv 2. cikkének h) pontjával, valamint a GDPR 4. cikke 11. pontjával és 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjával együttesen értelmezett 2002/58 irányelv 2. cikkének f) pontját és 5. cikkének (3) bekezdését eltérően kell-e értelmezni attól függően, hogy a valamely internetes oldal felhasználójának végberendezésében tárolt vagy onnan lehívott információk az adatvédelmi irányelv és a GDPR értelmében vett személyes adatoknak minősülnek-e, vagy sem.

Amint a jelen ítélet 45. pontjában megállapításra került, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügy tárgyát képező cookie-k telepítése személyes adatok kezelésének minősül.

Ennek pontosítását követően mindenképpen meg kell állapítani, hogy a 2002/58 irányelv 5. cikkének (3) bekezdése az „adattárolásra” és a már tárolt „adatokhoz való hozzáférés” megszerzésére utal, anélkül hogy ezen adatokat minősítené vagy pontosítaná azt, hogy ezen adatoknak személyes adatoknak kell lenniük.

Amint arra a főtanácsnok rámutatott, e rendelkezés célja tehát az, hogy a felhasználót a magánéletébe való bármilyen beavatkozástól megvédje, függetlenül attól, hogy az ilyen beavatkozás során személyes adatokról vagy más adatokról van-e szó.

Ezt az értelmezést támasztja alá a 2002/58 irányelv (24) preambulumbekezdése is, amely szerint az elektronikus hírközlési hálózatok felhasználóinak végberendezésén tárolt minden adat a felhasználók magánéletének részét képezi, amelynek az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény alapján védelmet kell élveznie. Ez a védelem minden olyan adatra vonatkozik, amelyet e végberendezésen tárolnak, függetlenül attól, hogy személyes adatokról van-e szó, vagy sem, és – amint ugyanezen preambulumbekezdésből kitűnik – különösen arra irányul, hogy megvédje a felhasználókat annak veszélyével szemben, hogy rejtett azonosítók vagy egyéb hasonló eszközök e felhasználók tudtán kívül bejussanak a végberendezéseikbe.

A fenti megfontolásokra tekintettel a kérdésre azt a választ kell adni, hogy az adatvédelmi irányelv 2. cikkének h) pontjával, valamint a GDPR  4. cikkének 11. pontjával és 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjával együttesen értelmezett 2002/58 irányelv 2. cikkének f) pontját és 5. cikkének (3) bekezdését nem kell eltérően értelmezni attól függően, hogy a valamely internetes oldal felhasználójának végberendezésében tárolt vagy onnan lehívott információk az adatvédelmi irányelv és a GDPR értelmében vett személyes adatoknak minősülnek-e, vagy sem.

A tájékoztatás terjedelme

A kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2002/58 irányelv 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a szolgáltató által a valamely internetes oldal felhasználójának nyújtandó információk kiterjednek a cookie-k működésének időtartamára, valamint arra, hogy harmadik személyek hozzáférhetnek-e ezen cookie-khoz, vagy sem.

A 2002/58 irányelv 5. cikkének (3) bekezdése azt követeli meg, hogy a felhasználó „a [95/46] irányelvvel összhangban” történő – többek között az adatkezelés céljairól szóló – egyértelmű és teljes körű tájékoztatás alapján ehhez előzetes hozzájárulását adja.

Amint azt a főtanácsnok is hangsúlyozta, az egyértelmű és teljes körű tájékoztatásnak a felhasználót olyan helyzetbe kell hoznia, hogy könnyedén el tudja dönteni, milyen következményekkel jár az általa esetleg megadott hozzájárulás, és biztosítania kell, hogy ezt a hozzájárulást a helyzet teljes ismeretében adják meg. A tájékoztatásnak egyértelműen érthetőnek és kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a felhasználó az alkalmazott cookie-k működését meg tudja érteni.

Márpedig, ha a cookie-k a nyereményjáték szervezője partnereinek termékeivel kapcsolatos információk reklámcélú összegyűjtésére irányulnak, a cookie-k működésének időtartama, valamint az, hogy harmadik személyek hozzáférhetnek-e ezen cookie-khoz, vagy sem, a 2002/58 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően a felhasználó részére nyújtandó egyértelmű és teljes körű tájékoztatás részét képezik.

Az adatvédelmi irányelv 10. cikke, illetve a GPDR 2016/679 rendelet 13. cikke, olyan információkat sorol fel, amelyeket az adatkezelőnek közölnie kell azzal a személlyel, akitől a rá vonatkozó adatokat gyűjti.

Az adatvédelmi irányelv 10. cikkének értelmében az adatkezelő személyazonosságán és az adatkezelés céljain túlmenően többek között minden olyan további adatra kiterjednek, mint például az adatok címzettjei vagy a címzettek kategóriái, amennyiben ezek a további adatok az érintett tekintetében az adatok tisztességes kezelésének biztosításához szükségesek.

Bár az adatkezelés időtartama nem szerepel ezen információk között, az adatvédelmi irányelv 10. cikkében szereplő „legalább” kifejezésből kitűnik, hogy azokat nem kimerítően sorolja fel. Az EUB szerint a cookie-k működésének időtartamára vonatkozó információt úgy kell tekinteni, mint amely megfelel az adatok tisztességes kezelésére vonatkozó, az említett cikkben előírt követelménynek, amennyiben olyan helyzetben, mint amilyen az alapügyben szerepel, a hosszú, sőt korlátlan időtartam az internethasználati szokásokra és a nyereményjáték-szervező hirdetési partnerei oldalainak a felhasználó általi esetleges felkeresésének gyakoriságára vonatkozóan számos adat gyűjtését eredményezi.

Ezen értelmezést megerősíti a GDPR 13. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amely előírja, hogy az adatkezelő annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet többek között a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól tájékoztatja.

Harmadik személyek cookie‑khoz való hozzáférésének lehetőségét illetően az adatvédelmi irányelv 10. cikkének c) pontjában, valamint a GDPR 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett információk között szereplő információról van szó, mivel ezek a rendelkezések kifejezetten megemlítik az adatok címzettjeit vagy a címzettek kategóriáit.

A fenti megfontolásokból következően a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2002/58 irányelv 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a szolgáltató által a valamely internetes oldal felhasználójának nyújtandó információk kiterjednek a cookie-k működésének időtartamára, valamint arra, hogy harmadik személyek hozzáférhetnek‑e ezen cookie-khoz, vagy sem.

(curia.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.