A kényszertörlési eljárás menete – I.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi, kétrészes cikkünkben összegezzük a kényszertörlési eljárás leglényegesebb tudnivalóit, valamint bemutatjuk, hogyan zajlik le és milyen következményekkel zárul a folyamat.
A kényszertörlés esetén elsődlegesen alkalmazandó jogszabály a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.)
A Ctv. VIII./A fejezete tartalmazza a kényszertörlés elrendelésének eseteit. Röviden összegezve egy olyan cégbírósági eljárást mutatunk be most, amely a jogsértő módon működő cég jogutód nélküli megszüntetését, és a cégjegyzékből való végleges törlését eredményezi. Fontos, hogy a kényszertörlés alá kerülő cég a jogerős döntés után nem hozható többé működésbe.
A kényszertörlést abban az esetben rendeli el a Cégbíróság, ha a céget megszűntnek nyilvánítja, a végelszámolás három éven belül nem lett befejezve, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnése állt elő és végelszámolás lefolytatásának egyébként nincsen helye.
A kényszertörlési eljárás a Cégbíróság által közzétett, kényszertörlést elrendelő végzéssel indul a Cégközlöny honlapján, mely ellen a kényszertörlés alá került társaság fellebbezést és felülvizsgálatot is előterjeszthet. Fontos, hogy a Cégbíróságnak még kérelemre sincs lehetősége a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről dönteni, hiszen a rendellenesen működő cég kényszerű megszüntetése az eljárás célja.
A kényszertörlési eljárás alatt – éppen ezért – üzletszerű gazdasági tevékenység nem végezhető, a cég nem működtethető, és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, ahogy természetesen arról sem határozhat a kényszertörlés alatt álló cég, hogy az ellen indult eljárást megszünteti.
Az eljárás megindulását követően a Cégbíróság felhívja a társaság vezető tisztségviselőjét, hogy közöljön információt a társaság vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó adatok tekintetében. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt is köteles ellátni bizonyos feladatait. Teljesítenie kell az adófizetési kötelezettségét, számviteli beszámolót készíteni, valamint a kényszertörlés alatt álló cég munkavállalóinak munkabért kell fizetnie, mely feladat kiterjed a bérekkel kapcsolatos adólevonások és adóbevallások elvégzésére is.
Fontos tudni, hogyha a kényszertörlést végelszámolási eljárás előzte meg, akkor a volt végelszámolót fogják terhelni a fent felsorolt adózással kapcsolatos kötelezettségek, illetve őt illetik meg az adózói jogok, amennyiben a társaságnak nincs vezető tisztségviselője. Speciális kivétel, hogy a betéti társaság (Bt.) illetve a közkereseti társaság (Kkt.) végelszámolást követő kényszertörlésében a társaságot a kényszertörlési eljárásban a Bt. esetében az ügyvezetésre kijelölt beltag, a Kkt. esetében az ügyvezetésre kijelölt tag fogja képviselni.
A Cégbíróság a kényszertörlési eljárást elrendelő végzésében felhívást tesz közzé. A közlés alapján 60 napon belül jelenthető be a Cégbíróságnak a kényszertörlés alatt álló társasággal szemben fennálló követelés, illetve bármilyen olyan tényről, eszközről, vagyontárgyról, bérkövetelésről, illetve jog fennállásáról való tudomás, mely az eljárás szempontjából jelentős.
A 60 napos határidő betartására különösen a munkabérigény bejelentése szempontjából fontos odafigyelni. Ha a munkavállaló esetleg csak 60 napon túl szerezne tudomást arról, hogy a munkáltató kényszertörlési eljárás alá került, akkor az eljárás jogerős befejezéséig jelentheti igényét a Cégbíróság felé. Hasonló dolog történt az alábbi jogesetben.
A munkavállalónak 60 napon túl jutott a tudomására, hogy a munkáltatója kényszertörlés alatt áll, mert a munkáltató nem tett eleget az értesítési kötelezettségének. A munkavállaló a tudomásszerzést követően bejelentette a hatóságok felé, hogy négy éve GYES-en van, azonban a jogos járandóságára, így a fizetett szabadságra, valamint a több éves munkaviszony fennállása okán a végkielégítésre egyebek mellett igényt tart. A Cégbíróság ebben az esetben rendelkezhet arról, hogy a bérgarancia-alapból rendezzék a követelést.
Ha a társasággal szemben nem jelentettek be követelést, illetve a cégvagyonnal kapcsolatban nem érkezett információ sem, úgy a Cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből. Ha a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, annak felosztásáról a Cégbíróság dönt, majd a felosztás után történik meg a cégtörlés. A Ctv. kimondja, hogy amennyiben a társaság fellelhető vagyonának tulajdonjogával kapcsolatban kétség merülne fel, úgy kell tekinteni, mintha a társasággal szemben követelést jelentettek volna be, és a cégvagyonból részesedő magánszemély kötelezettsége lesz a cégvagyon után fizetendő adót bevallani és megfizetni.
Van lehetősége a Cégbíróságnak felelősségi kérdéseket vizsgálni, és esetlegesen eltiltást, mint szankciót alkalmazni abban az esetben, ha a társasággal szemben követelést jelentettek be, de a cégnek nincs annyi vagyona, hogy a követelést, az eljárási díjakat fedezze, vagy vagyonnal egyáltalán nem rendelkezik. Ebben az esetben a Cégbíróság rendelkezik az eltiltásról, és egyidejűleg törli a céget a cégjegyzékből.
Eltiltást a kényszertörlési eljárás megindításakor bejegyzett vezető tisztségviselővel, korlátlanul felelős taggal, többségi befolyással rendelkező taggal szemben alkalmaz a Cégbíróság, ha a cég megszűntnek nyilvánítására és törlésére az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás, vagy adószám törlése miatt került sor. Eltiltás alkalmazható arra a személyre nézve is, akivel szemben a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző évben a NAV adatai szerint mulasztásra vonatkozó információ merült fel, vagy vele szemben 100.000.- Ft összeget meghaladó mértékű követelés áll fenn. Az érintett személy 500.000.- Ft-ot meg nem haladó követelés esetén egy évre; 500.000.- Ft és 3 millió forint közötti bejelentett követelés esetén három évre; 3 millió forint összértékű vagy ezt meghaladó bejelentett követelés esetén 5 évre eltiltható a cégvezetéstől. A Cégbíróság azonban figyelembe veszi az adott személy eljárását, és mellőzi az eltiltást, ha egyértelműen megállapítható, hogy az érintett személy a tőle elvárható minden intézkedést megtett a társaság jogszerű működéséért.
A következő cikkünkben – folytatásként – bemutatjuk, hogy mely esetekben szünteti meg a Cégbíróság a kényszertörlési eljárást, és ennek helyébe mikor intézkedik a felszámolás megindításáról.
A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Édes Fanni ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
