Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatónak kell bizonyítania a kárfelelősség alóli mentesülés feltételeinek a fennállását.
Egy konkrét ügyben az orvosi vizsgálat a munkavállalónál csonttöréseket állapított meg, a társadalombiztosítási kifizetőhely határozatával a balesetet üzemi balesetként ismerte el. Ezt követően a munkavállaló a balesettel összefüggésben vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Utalt arra, hogy a munkáltató ellenőrzési körébe eső ok vezetett ugyan a balesethez, amely azonban elháríthatatlan, és előre nem látható ok volt. A felperes fellebbezése folytán eljáró törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperes a munkáltató ellenőrzési körén kívül végezte a munkáját, amelynek során balesetet szenvedett.
Ezt követően a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és a jogszabályoknak megfelelő közbenső ítélet meghozatalát kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megalapozottnak tartotta. Megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (1) és (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy azt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetve a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A fenti rendelkezésből következően tehát a munkáltató kártérítési felelőssége objektív azzal azonban, hogy lehetősége van a mentesülésre bizonyos feltételek bizonyítottsága esetén – mutatott rá a Kúria. Kiemelte ugyanakkor, hogy a felelősség megállapíthatóságának egyebek mellett az a feltétele, hogy bizonyított legyen a károkozó magatartás. A munkáltató károkozó magatartása pedig olyan, az Mt.-ben vagy egyéb jogszabályban előírt kötelezettség megszegését vagy elmulasztását jelenti, amely a károsodás közvetlen kiváltó oka lehet. Ilyen például a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény megsértése is. Ezt azonban nem a munkavállaló köteles bizonyítani, az Mt. 166. § (1) bekezdése a felelősség feltételeként ugyanis csak a munkaviszonnyal fennálló összefüggést rögzíti – emeli ki a szóban forgó határozat. A munkáltatónak kell tehát bizonyítania, hogy a kár az „ellenőrzési körén kívül eső körülmény miatt következett be, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy elhárítsa, illetve hogy a baleset oka kizárólag a munkavállaló magatartásában keresendő.”
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. |
A fentiekre tekintettel az adott ügyben további bizonyítási eljárás lefolytatására volt szükség, így a Kúria e körben a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Joganyag: EBH2016. M.9.
Módosítja: –
Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2016/4. szám
Hatályos: –
Megjegyzés: elvi iránymutatás
