A székhelyszolgáltatásról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden jogi személynek rendelkezni kell székhellyel, azaz olyan bejegyzett irodával, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét [Ptk. 3:7. §]. A bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket átveszik [BDT2009.1987].

A székhely azonban nem minden esetben azonos a központi ügyintézés helyével; ilyenkor a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban meg kell jelölni [Ptk. 3:96. § (1) bek.]. A központi ügyintézés helye lényegében a vállalkozás felsővezetése által történő döntéshozatal helyét jelenti [Ctv. 7. § (1) bek.]. Lehetőség van tehát arra, hogy a székhely eltérjen a központi ügyintézés helyétől, de nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely azt írná elő, hogy ilyen esetben a cégnek szóló postai küldeményeket a központi ügyintézés címére is meg kellene küldeni [BDT2014.3050.].

A székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet vezette be a székhelyszolgáltatás részletszabályait a magyar jogrendbe. Az IM rendelet értelmében székhelyszolgáltatásnak minősül a felek bármely olyan szerződése, ha annak eredményeként a megbízott biztosítja a cég székhelyét, azonban a megbízói cég az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeknek nem a cég törvényes vagy szervezeti képviselője vagy alkalmazottja tesz eleget. A székhelyhasználat esetében tehát szükségszerűen megvalósul, hogy a székhely és a központi ügyintézés helye elválik egymástól.

A székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának, mint felügyeleti szervnek; a tevékenység csak a bejelentés megtételét követően folytatható. A székhelyszolgáltatók a Pmt. hatálya alá tartoznak, így a szolgáltatókat a Pmt. szerinti azonosítási, ügyfél-átvilágítási és egyéb kötelezettségek is terhelik.

Székhelyszolgáltatás nyújtójának és igénybe vevőjének az IM rendeletben meghatározott tartalommal kell írásbeli szerződést kötniük, amely csak akkor lehet határozott idejű, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor; továbbá a szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.

A székhelyszolgáltatási szerződés megkötésén, illetve a cégbírósági bejelentésen túl a cég az állami adóhatóságnak is köteles bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

Székhelyszolgáltatást olyan ingatlanban lehet nyújtani, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a székhelyszolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ez alól kivétel, ha az ingatlan tulajdonosa a székhelyszolgáltatáshoz előzetes írásbeli hozzájárulását adta és az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

  • a felek a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,
  • a megbízott a cég cégjegyzékadatai között mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
  • a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.

A székhelyhasználati szerződésben rögzíteni kell azokat az iratokat, amelyeket a cég székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani (cégiratok, hatósági engedélyek, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámoló). Az iratokról és más ingóságokról naprakész iratjegyzéket vezet a székhelyszolgáltató.

A székhelyszolgáltató biztosítja, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, közterületről jól látható helyen legyen elhelyezve, továbbá gondoskodik a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.