A mindennapi életben számos esetben merül fel igényként, hogy a társaság működésével kapcsolatos egyes döntéseket vagy a döntések egy meghatározott körét az ügyvezetés helyett maguk a tagok hozhassanak meg. Jelen cikkünkben arra keressük a választ, milyen úton-módon tudják befolyásolni a kft. tagjai a társaság mindennapi életét, korlátozva ezzel a cég ügyvezetőjének önálló mozgásterét.
Minden jogi személy egyik alapvető és szükségszerű jellemzője, hogy milyen cél érdekében, milyen tevékenységet folytat.
Átfogóan módosították a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályait, cikkünk első részében az általános szabályokat, valamint a közkereseti és a betéti társaságokat érintő változásokat mutatjuk be, külön jelezve a január 1-jén és a 2023. júliusától hatályos szabályokat.
Átfogóan módosították a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályait, cikkünk első részében az általános szabályokat, valamint a közkereseti és a betéti társaságokat érintő változásokat mutatjuk be.
Minden jogi személynek rendelkezni kell székhellyel, azaz olyan bejegyzett irodával, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét [Ptk. 3:7. §]. A bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket átveszik [BDT2009.1987].
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet, vagy önálló, vagy pedig együttes.
A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg és bár a létesítő okiratban nem lehet érvényesen valamely tagot a nyereség vagy a veszteség viseléséből teljesen kizárni, azonban arra lehetőség van, hogy a tag az osztalékból ne a törzsbetéte arányában részesedjen. Megkerülhető-e ezzel a nyereségből történő kizárás tilalma? A Főváros Ítélőtábla egy nemrég közzétett döntésében választ ad a kérdésre. (Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.167/2019/5-II.)
A rendelet speciális szabályokat tartalmaz a döntéshozó szerv ülésére, határozathozatalára.
A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az "egyes tagok" kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes és egy másik tag részvételével működő alperes törzstőkéje 11 250 000 Ft. A tagokat a törzsbetéteik arányában illeti meg szavazati jog, a felperest 13%, a másik tagot 87%. A társasági szerződés értelmében az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása esetén a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a taggyűlés beleegyezése szükséges. A 2016. május 30-ra összehívott taggyűlésén a felperes nem vett részt, mivel meghatalmazottja a taggyűlés befejezését követően érkezett meg. A másik tag részvételével megtartott taggyűlésen a taggyűlés által hozott határozatok szerint a jövőben nem áll fenn az elővásárlási jog, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához pedig nem szükséges…
A Budapesti Ügyvédi Kamara megbízott képviselői a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium Civil és Egyéb Cégnek Nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportjának vezetőivel folytattak megbeszélést, amelyről a BÜK tett közzé egy összefoglalót hírlevelében.
