A szerkezetátalakítási terv tárgyalásának szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több cikkben is foglalkoztunk már a szerkezetátalakítási eljárással, és annak egyes részelemeivel. Egy korábbi bejegyzésben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának szabályait ismertettük, és bár úgy tűnik, hogy inkább annak az előzményi kérdése, mégis, vagy éppen ezért érdemes megvizsgálni a szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályait is – az új törvény 2022. július 1-jén lépett hatályba.

Több cikkben is foglalkoztunk már a szerkezetátalakítási eljárással, és annak egyes részelemeivel. Egy korábbi bejegyzésben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának szabályait ismertettük, és bár úgy tűnik, hogy inkább annak az előzményi kérdése, mégis, vagy éppen ezért érdemes megvizsgálni a szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályait is – az új törvény 2022. július 1-jén lépett hatályba.

Az adósnak a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel kell egyeztetnie, majd – amennyiben a tárgyalások lezárultak – azt a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők számára határozathozatalra kell bocsátania.

A határozathozatalra bocsátás feltétele, hogy az adós döntéshozó szerve vagy alapítója, illetve egyedüli tagja a szerkezetátalakítási tervet előzetesen elfogadja az arra irányadó szabályok szerint.

A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás és a határozathozatal történhet személyes megjelenést igénylő szerkezetátalakítási hitelezői ülésen vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal is. Fontos garanciális szabály, hogy az adósnak minden érintett hitelező részére biztosítania kell legalább a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó első határozathozatal előtt a tárgyalás lehetőségét.

A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokba az adós bevonhatja a szerkezetátalakítással nem érintett feleket, a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó egyéb személyeket és az állandó könyvvizsgálóját. Bár a lehetőség adott, némileg életszerűtlennek tűnik olyan felek bevonása a folyamatba, akik nem érintettek a szerkezetátalakításban.

A szerkezetátalakítási hitelezői ülést az adós ügyvezetése hívja össze. A meghívó elküldése és az ülés napja között legalább 15 napnak el kell telnie.

Hasonlóan a felszámolási eljárások során tartott hitelezői ülésekkel, az adós lehetővé teheti, hogy az érintett hitelezők, vagy egyéb résztvevők az ülésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyenek részt. Ebben az esetben a meghívóban kell meghatározni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját, mégpedig úgy, hogy az érintettek azonosítása, és az ülésen részt vevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

Fontos szabály, hogy az ülés a megjelent érintett hitelezők számára és az általuk képviselt szavazatszámra tekintet nélkül megtartható. Ha az érintett hitelező azt előzetesen kéri, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén a szavazatát az ülés napja előtt megérkezően írásban is közölheti.

Arról az adós vezető tisztségviselőjének kell gondoskodnia, hogy az ülésről jegyzőkönyv készüljön amelyet az adós vezető tisztségviselője, az ülésen erre megválasztott érintett hitelező (vagy képviselője) és – amennyiben kijelölésre került – a szerkezetátalakítási szakértő írja alá.

Amennyiben a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal ülés tartása nélkül történik, úgy az adós vezető tisztségviselője az érintett hitelezők részére megküldi a határozatok tervezeteit és a szerkezetátalakítási terv tervezetét, illetve a határozati javaslatokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

Az érintett hitelező számára legalább 15 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy véleményét, és – a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén – a szavazatát megküldje az adós ügyvezetése részére. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén az adós a szavazat megküldése helyett kérheti azt is, hogy az érintett hitelező a szerkezetátalakítási tervet – legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában – aláírva küldje neki vissza.

Amennyiben bármely érintett hitelező az ülés megtartását kéri, a szerkezetátalakítási hitelezői ülést az adós ügyvezetésének össze kell hívnia.

A véleménynyilvánításra, illetve szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – vagy ha valamennyi érintett hitelező válasza ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó válaszküldemény beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az adós ügyvezetése megállapítja az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményét, és azt további 3 napon belül közli az érintettekkel.

A törvény meghatározza a hitelezőket megillető szavazatszámokat is.

1. Az érintett hitelezőket minden elismert vagy nem vitatott követelésük után 100.000,- Ft-onként egy egész szavazat illeti meg azzal, hogy töredékszavazatot nem lehet figyelembe venni.

2. Az 50.000,- Ft-ot meghaladó, de a 100.000,- Ft-ot el nem érő hitelezői követelést is egy egész szavazatnak kell tekinteni.

3. Ha az adós kkv., az érintett hitelezőt a szerkezetátalakítási tervvel érintett követelése után 50.000,- Ft-onként illeti meg egy egész szavazat, az 50.000,- Ft alatti követeléseket pedig azzal a feltétellel kell egy egész szavazatként figyelembe venni, ha azok összege meghaladja a 25.000,- Ft-ot.

Az adós által vitatott érintett hitelezői követeléseket is hitelezői osztályba kell sorolni, de ezen érintett hitelezőt szavazat nem illeti meg, és őt az érintett hitelezők összeszámításakor is figyelmen kívül kell hagyni.

A szerkezetátalakítási terv elfogadásában az adós, valamint a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők vesznek részt.

A szerkezetátalakítási terv akkor minősül elfogadottnak, ha az minden hitelezői osztályban megkapja a hitelező osztályba tartozó, elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező összes érintett hitelező számszerű többségének támogatását, valamint a hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők által leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szavazattöbbséget is.

Amennyiben az adós kkv., a szerkezetátalakítási terv akkor is elfogadottnak minősül, ha azt az adós érdekkörében álló ügyletek hitelezői osztályában a hitelezői osztályba tartozó összes érintett hitelező számszerű többsége nem, de legalább egyharmada támogatja, feltéve, ha ez utóbbiak követelése eléri ezen a hitelezői osztályon belül a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított többséget is.

Amennyiben az eljárásban vannak az adós által vitatott követelések, úgy az ezen követelésekre elkülönített tartalékra vonatkozóan a szerkezetátalakítási tervet akként kell elfogadásra bocsátani, hogy ha a vitatott hitelezői követelést jogerős bírósági határozat vagy véglegessé vált hatósági döntés megállapítja, a hitelező a tartalékból olyan arányban és olyan feltételekkel kap kifizetést, amilyen feltételekkel a vele azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást elfogadó érintett hitelezők.

Az 50.000,- Ft, vagy kkv. esetén a 25.000,- Ft alatti követelések esetében az érintett hitelezők számára a szerkezetátalakítási tervben olyan feltételekkel kell a követelésük megfizetését biztosítani, amilyen feltételekkel a velük azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást megszavazó érintett hitelezők jutnak a követelésükhöz.

Amennyiben az eljárás során szerkezetátalakítási szakértő került kijelölése, az elfogadott szerkezetátalakítási tervet és annak mellékleteit a szerkezetátalakítási szakértő is aláírásával látja el.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

---