Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelen cikkükben a szerzők az ügyvédi ellenjegyzés egyik elemével, a szignózással kapcsolatos részletszabályokat ismertetik.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ügyvédi tv.) rendelkezése értelmében az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.
De mi is az az ellenjegyzés?
Az Ügyvédi tv. értelmében az ellenjegyzéssel az ügyvéd azt tanúsítja, hogy az érintett okirat a jogszabályoknak, valamint a felek akaratának megfelel, az okiratban megjelölt felek (eljáró képviselőik) azonosítását elvégezte és az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Az Ügyvédi tv. pontosan meghatározza azt is, hogy az ellenjegyzéshez – főszabály szerint – milyen alaki feltételek szükségesek:
Fenti felsorolásból a 2) pontot, azaz az okirat minden oldalán elhelyezett kézjegyet, vagy más néven szignót vesszük górcső alá. Azt mondja az Ügyvédi tv., az ügyvédi ellenjegyzéshez elengedhetetlen, hogy többoldalú papíralapú okirat esetén vagy a fél, vagy arra magában az okiratban meghatalmazott fél kézjegyével lássa el az okirat minden oldalát.
A földhivatalok következetes gyakorlata alapján elfogadják azt is, ha nem magában az okiratban, hanem külön okirati formában szerkesztett meghatalmazás képezi az aláíró féltől eltérő személy szignálási jogosultságát. Azonban az Ügyvédi tv. megfogalmazása – és pontos értelmezése – szerint kizárólag az adott okiratban kell(ene) a meghatalmazó félnek a szignózásra vonatkozó meghatalmazó nyilatkozatát megtennie.
Az Ügyvédi tv. meghatároz egy kivételes szabályt a szignózással kapcsolatban. Ugyanis a törvény értelmében a minden oldalon történő kézjegy elhelyezésére vonatkozó követelmény mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Ez a megoldás jelenthet alternatívát arra az esetre, ha a felek az ellenjegyzéssel érintett okiratban nem gondoskodtak a megfelelő meghatalmazásról, azonban mégsem szeretnék az adott okirat minden oldalát és példányát kézjegyükkel ellátni.
A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Vizsy Gábor ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
