Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
A társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzéséhez kapcsolódó joghatások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért elsőként azt érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen közvetlen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől.
Fontos leszögezni, hogy a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzésére akkor kerülhet sor, amikor az épület még nem létezik, vagyis csak a telek áll rendelkezésre. Ez utóbbi esetben a társasház-alapítás ténye feljegyezhető az ingatlan tulajdoni lapjára, még akkor is, ha az Inytv. 17. § (1) bekezdése egyébként nem tartalmazza a felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét, mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogilag jelentős tényt.
A Vhr. 4. § (2) bekezdése azonban kimondja, hogy a tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz vagy a bejegyzett jogokhoz, illetve annak jogosultjaihoz kapcsolódó olyan egyéb tényeket, amelynek feljegyzését törvény elrendeli [Inytv. vhr. 4. § (2) bek. 31. pont].
Ilyen törvényi rendelkezést tartalmaz a Társasházi tv. 7. § (1) bekezdése is. Az Vhr. 53. § (4) bekezdése ezzel összefüggésben úgy rendelkezik, hogy felépítendő épületre vonatkozó társasház-alapítás tényét a földrészlet tulajdoni lapjának III. részén kell feltüntetni.
Itt kell megjegyezni, hogy a jogszabály az előzetes alapítás tényéhez nem társít olyan jogkövetkezményt, hogy az – a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényéhez hasonlóan – a társasház majdani megalapításának ranghelyét biztosítaná.
Tehát, míg az Vhr. 32. § (3) bekezdése alapján a tulajdonjog megszerzésekor a vevő tulajdonjogát a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének rangsorában kell bejegyezni, a társasház bejegyzésének, az egyes társasházi külön lapok megnyitásának ranghelyét nem az előzetes alapítás ténye, hanem a társasház-bejegyzés iránti kérelem előterjesztésének időpontja fogja meghatározni.
A fentiekből eredően, amennyiben társasház bejegyzésére irányuló kérelmet nyújtanak be, és annak elbírálását a tulajdoni lapon szereplő elintézetlen széljegyeket megelőző rangsorban kívánják, akkor szükséges az Inytv. 44. § (2) bekezdése iránti rangsorcsere-kérelem benyújtása függetlenül attól, hogy az előzetes alapítás ténye szerepel-e a tulajdoni lapon, vagy sem.
A társasház-alapítás szándékának feljegyzésekor a földhivatal nem nyit társasházi törzslapot és társasházi különlapokat. Erre csak később, a társasház bejegyzésével egyidejűleg kerül majd sor, külön kérelem alapján. Ebből következik, hogy tulajdonjogi értelemben az alapítási szándék feljegyzésével még nem jön létre társasház.
Az ingatlan a társasház jogi jellegét [Inytv. 17. § (1) bek. 10. pont, Vhr. 39/A. § (1) bek. a) pont] akkor nyeri el, ha az építkezés befejezése után a társasházat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
A társasház-alapítás feljegyzése után a feljegyzett alapítás – mint jogi tény – azonban kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez (Társasházi tv. 7. § (2) bekezdése). Hogy ez pontosan mit jelent, arról a törvény szövege nem ad eligazítást, azonban az ítélkezési gyakorlat szerint ez azt jelenti, hogy az alapítási szándék feljegyzése után az ingatlanra jogot szerzők (például új tulajdonosok) azzal a teherrel szereznek jogot, hogy az ingatlanon társasházat fognak alapítani.
E kötelezettségből fakadóan kötelesek megtenni a társasház-alapításhoz esetleg szükséges nyilatkozatokat, tűrni annak bejegyzését. Ha a szükséges nyilatkozat kiadását megtagadják, akkor nyilatkozatukat a Ptk. 6:184. §-a alapján bírósági ítélet pótolhatja.
A gyakorlatban a legtöbb – jogértelmezési és gyakorlati – problémát a társasház feljegyzését, illetőleg azt követően, de még a társasház bejegyzését megelőzően az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett „terhek” (pl. perfeljegyzés, vagy végrehajtási jog) jelentik.
A Tht. 6. §-a szerint „a társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.”
Tartalmilag ez a rendelkezés azt jelenti, hogy mind a társasháztulajdon bejegyzésére, mind pedig a földrészletre való feljegyzésére csak akkor van lehetőség, ha az ingatlanra bejegyzett jogokat, feljegyzett tényeket törlik, vagy az érdekeltek megállapodnak abban, hogy a társasház bejegyzése után a bejegyzett jogok, feljegyzett tények mely társasházi különlapra, vagy éppen a törzslapra lesznek bejegyezve, illetve feljegyezve.
A törvény egyébként pontatlanul és hiányosan fogalmaz, amikor az ingatlan-nyilvántartásban „feltüntetett jogokról” rendelkezik. Az ingatlan-nyilvántartásba ugyanis csak az Inytv.-ben taxatíve felsorolt jogok bejegyzésére (Inytv. 16. §) és az ott kimerítően felsorolt, jogilag jelentős tények feljegyzésére [Inytv. 17. § (1) bek.] van lehetőség. A Társasházi tv. 6. §-ának szabályai mind az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokra, mind a feljegyzett tényekre vonatkoznak. A megállapodásnak tehát értelemszerűen nem csak a „teherként” értelmezhető jogokra, jogilag jelentős tényekre kell vonatkoznia.
Értelemszerűen a törölt jogokra, tényekre nem vonatkozik a fenti kötelezettség. Csak azoknak a jogoknak, illetve tényeknek a további sorsát kell rendezni, amelyek a társasház-alapítási kérelem előterjesztésének időpontjában fennállnak, a tulajdoni lapon szerepelnek.
A jogilag jelentős tények felsorolását az Inytv. 17. § (1) bekezdése taxatíve rögzíti.
Fontos, hogy „az Inytv. 17. § (1) bekezdés 1-14. és 31-35. pontjaiban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15-30. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben” (Inytv. 17. § (2) bekezdés).
Vagyis a társasház bejegyzéséhez, illetve feljegyzéséhez szükséges, hogy a társasházzá alakítandó ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket teljes körűen töröljék, illetve az érdekeltek megállapodjanak abban, hogy azok a társasház létrejötte (ingatlan-nyilvántartási bejegyzése) után mely tulajdoni különlapra, vagy a törzslapra lesznek be-, illetve feljegyezve.
Érdekeltek alatt nem csak a társasház alapításában részt vevő tulajdonosokat, hanem az adott jog, jogilag jelentős tény jogosultját is érteni kell. A Tht. ugyanis az „érdekeltek” megfogalmazást használja, amiből következik, hogy nem elegendő a társasházat létrehozó tulajdonostársak megállapodása a terhek jövőbeni sorsát illetően.
A teherjogosult helyzete érdemben is változhat a társasházzá alakítás során, ami szintén szükségessé teszi a hozzájárulás beszerzését. Erre az Inytv. 29. §-ának előírásai miatt is szükség van, amely kimondja, hogy jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének feltétele – többek közt – olyan okirat, amely tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély).
A jogosultaknak nem szükséges az alapító okiratban nyilatkozni a hozzájárulásról, tehát nem kötelező, de nem is kizárt, hogy azt a jogosultak aláírják. Elegendő az is, ha a jogosultak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas külön okiratban járulnak hozzá az adott jognak, illetve ténynek az érintett külön tulajdonra történő bejegyzéséhez, illetve feljegyzéséhez.
A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Garadnai Tibor Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.