Üzletrészt örököltem. A cég tagja is lettem ezzel?
Az alábbi cikk az üzletrészöröklés szabályainak értelmezését mutatja be egy jogeset alapján.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Sajnálatos módon igen gyakori eset, hogy a házastársi kapcsolat lezárásánál teljesen megszűnik a felek közötti együttműködés. Jelen cikkünk témája, hogy mi történik ebben az esetben egy fele-fele részben tulajdonolt társaság esetében.
Elöljáróban rögzítenünk kell, hogy minden eset (és válás) más és más, azaz jelen cikkünk tényállása során abból indulunk ki, hogy a felek között teljes mértékben megszűnt az együttműködés és gazdasági értelemben nem racionális magatartást tanúsítanak, továbbá, hogy az érintett társaságot fele-fele részben tulajdonolják.
Az első kérdés, amit meg kell válaszolnunk viszont pont az, hogy minek kellene történnie válás esetén a közösen tulajdonolt céggel?
A második – és cikkünk fő témája is –, hogy mi történik, ha egyik fenti forgatókönyv sem valósul meg, tipikusan a felek közötti együttműködés teljes hiánya miatt.
E körben sok minden elképzelhető.
Lássuk e második példát kicsit részletesebben is.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.). 19. §-ának (2) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint jár el.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) vonatkozó rendelkezései:
227. § [Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezés és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére
(2) Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kétszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.
(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.
A Ctv. 6. címe: Adószámtörléssel érintett cégek megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárás.
91. § (1) Ha az állami adóhatóság elektronikus úton a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a cégbíróság hivatalból jár el, és a céget – az állami adóhatóság kezdeményezését követő húsz munkanapon belül – megszűntnek nyilvánítja.
(1a) Az e § szerinti eljárás iránti kezdeményezésében az állami adóhatóság tájékoztatja a cégbíróságot arról is, hogy az adószám törlésére törvényben meghatározott mely ok miatt került sor, és ez az ok mikor jutott az adóhatóság tudomására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye. A cégbíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
(3) A cégbíróság az e § szerinti eljárását hivatalból megszünteti, ha tudomására jut, hogy az állami adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatát visszavonta, megsemmisítette vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.
(4) E cím szerinti eljárásban a fogalmazó vagy a bírósági ügyintéző önállóan jár el.
Beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása – a Cégbíróság értesíti a NAV -ot
A NAV értesíti a Cégbíróságot az adószám törléséről – a NAV törli az adószámot A Cégbíróság a Társaságot megszűntnek nyilvánítja és elrendeli a Társaság kényszertörlését |
A kényszertörlési eljárás részletszabályaival egy másik cikkünkben foglalkozunk majd.
Jelen cikkünk szempontjából a lényeg, hogy milyen lehetséges kimenetelei vannak egy együttműködést nélkülöző tulajdonosi háttérrel rendelkező cég kényszertörlési eljárásának.
Összefoglalva tehát, a kényszertörlés elrendelése után a cégbíróság felméri a társaság vagyonát és felhívja a társaság hitelezőit követeléseik bejelentésére. Ha követelés bejelentésére nem kerül sor, és a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, akkor a cégbíróság a társaság vagyonát felosztja a tagok között. Ha viszont a hitelezők követelést jelentenek be, akkor a cégbíróság megszünteti a kényszertörlést és elrendeli a felszámolási eljárást, kivéve, ha a cég vagyona a felszámolási eljárás költségeit sem fedezi.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Az alábbi cikk az üzletrészöröklés szabályainak értelmezését mutatja be egy jogeset alapján.
Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.
A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek 2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH). A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!