Amit az előtársaságról tudni érdemes


A cégek a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi (kamarai jogtanácsosi) ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozandó gazdasági társaság előtársaságaként működhetnek.

A létesítő okirat aláírásától a gazdasági társaság cégbírósági bejegyzéséig terjedő időszakban az előtársaságnak két létszakasza van. Az első a létesítő okirat aláírásától a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig terjed, amely a cégtörvény alapján legfeljebb 30 nap lehet. Ebben a létszakaszban üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság nem végezhet.

A cégbírósági kérelem előterjesztésétől a cégbírósági végzés meghozataláig a társaság megkezdheti az üzletszerű működését, azzal, hogy az előtársasági jelleget a társaság iratain és jognyilatkozatain fel kell tüntetni, tehát a „bejegyzés alatt”-toldatot kell használnia. Még az adószámot sem kell megvárnia az előtársaságnak a működés megkezdéséhez, mindazonáltal a cégbejegyzési kérelem benyújtása és az adószám megszerzése időben általában nagyon közel esik egymáshoz.

Az előtársasági létszakaszban a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be, azaz a társasági részesedés értékesítésére nincs lehetőség, de nem határozható el átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés sem. Emellett a létesítő okirat módosítására sem kerülhet sor, de az előtársaság gazdasági társaságot sem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt, és nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per sem.

Az előtársasági létszakasz kétféleképpen érhet véget: a cégbírósági bejegyzéssel vagy a bejegyzési kérelem elutasításával (ideértve azt az esetet is, amikor a társaság a nyilvántartásba-vételi kérelmet visszavonja).

A cégbírósági bejegyzésével tehát a gazdasági társaság előtársasági létszakasza megszűnik, és az utóbbiként kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. A Ptk. a korábbi jogértelmezési vitákra reflektálva egyértelművé akarta tenni, hogy az előtársaság nem egy önálló típusa a jogi személynek, hanem a létesítendő társaság nyilvántartásba való bejegyzésről való döntést megelőző létszakasza, amely bejegyzés esetén a létrejött társaságban, azzal egységet alkotva folytatódik. Így az előtársaság által szerzett jogok és vállalt kötelezettségek bármilyen átruházás vagy jogutódlás nélkül a létrejött gazdasági társaságot illetik, illetve kötelezik.

Ha a gazdasági társaság bejegyzésére irányuló kérelmet a cégbíróság elutasítja, az erről való tudomásszerzés után az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni. E kötelezettség megszegésével okozott károkért az előtársaság vezető tisztségviselői a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek.

A cégbejegyzési kérelem elutasítása esetén a megszűnésig vállalt kötelezettségeket a létrehozandó társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Az ebből ki nem egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni. Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tag felelőssége korlátozott volt a társaságot terhelő kötelezettségekért, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek felé a létrehozandó gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.

A cikk szerzője dr. Sándor Géza ügyvéd és dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 24.

Közeledik a határidő a kiberbiztonsági megfelelésre

A kiberbiztonság – más néven digitális biztonság – szabályozása az egyik legfontosabb jogi újdonság hazánkban. Magyarország átültette a NIS2 irányelvet, amely az Európai Unió legújabb, az európai kiberbiztonságot erősítő jogszabálya. A törvény meghatározza a kiberbiztonság nemzeti kereteit, megszabva az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékek kiberbiztonsági tanúsításának alapvető szabályait. A cél az, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fogyasztók számára, hogy – személyes adataik, fényképeik vagy éppen a pénzük védelme érdeklében – figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét és szükség esetén a kiberbiztonsági felügyelethez fordulhassanak. A magyar kiberbiztonsági szabályozás részletes intézkedési tervet nyújt az érintett vállalkozások számára, és súlyos következményeket ír elő a szabályok be nem tartása esetén. A törvény értelmében 2024. június 30-ig kell a cégeknek eleget tenniük az első főbb kötelezettségeknek – olvasható dr. Hetényi Kinga  és dr. Menczelesz Adrián, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédei elemzésében.

2024. június 21.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot gyanít a GVH egy kisgyermekes szülőket célzó cégnél

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.