Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ÁSZ eddigi tapasztalatai összességében azt mutatják, hogy egy-egy digitalizációs fejlesztésnek jelentős pozitív következményei lehetnek.
Az Állami Számvevőszék fontosnak tartja, hogy támogassa a bürokrácia csökkentését érintő jogalkotási folyamatot, különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban több olyan elemzés is készült, amelyek tanulságai hasznosíthatóak – emelte ki Holman Magdolna, az ÁSZ alelnöke a törvényjavaslat október 19-i általános vitája során.
A digitalizáció együtt jár a folyamatok szükségszerű felülvizsgálatával, ez egyúttal lehetőséget teremt a felesleges folyamatok beazonosítására, korszerűsítésére, mellyel egyúttal növelhető az állam működésének hatékonysága is – mutatott rá az alelnök.
Ismertette, hogy „A digitális eszközök adózásban történő alkalmazása” című elemzésben az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy az adózás területén az elmúlt évek során bevezetett digitalizációs fejlesztések javították az adóbevételek beszedésének hatékonyságát, amelyet a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztanak. Az új, online rendszerek bevezetése növelte az állampolgárok adófizetési hajlandóságát, megduplázódott az áfabevétel és csökkent az áfarés, előmozdítva ezzel a gazdaság fenntartható kifehérítésének folyamatát. Jól látható tehát, hogy az adózás területén a digitalizációs fejlesztéseknek milyen széles pozitív következményei vannak – összegezte az ÁSZ alelnöke.
Az Állami Számvevőszék folyamatban lévő ellenőrzései között jelenleg is fontos szerepet tölt be a digitális állam fejlődése érdekében tett intézkedések ellenőrzése – hangsúlyozta Holman Magdolna. Ennek keretében az ÁSZ azt vizsgálja, hogy a digitális állam kiépítettsége érdekében végrehajtott intézkedések eredményesen hozzájárultak-e az infokommunikációs stratégiákban megfogalmazott célok megvalósulásához. ÁSZ ellenőrzése érinti azt a kérdéskört is, hogy a digitális közszolgáltatások, valamint az e-közigazgatás hatékonyan támogatták-e a lakosságot és a vállalkozásokat az ügyek intézése során, hozzájárultak-e az életminőségük javulásához.
Hozzátette, hogy az új digitális megoldásoknak fontos hozadéka az is, hogy ez növelheti az állampolgárok elégedettségét, az állam működésébe vetett bizalmat. Az emberek általában a lehető legkevesebb időt kívánják a közigazgatási, közszolgáltatási ügyintézési feladatokkal tölteni, mely igényüket az állam a digitalizáció eszközével is támogatni tudja. Ennek kiemelt szerepe lehet egy pandémiás helyzetben, amely elősegítheti a személyes érintkezés számának csökkentését.
Az ügyintézési idő rövidülésével, vagy rugalmas ügyintézési lehetőségek megteremtésével az ügyintézés színvonala is tovább növelhető, elősegítve ezáltal a közügyek jobb átláthatóságát és az esélyegyenlőség előmozdítását. Fontos, hogy az állampolgárok ezekhez egyenlő esélyekkel férjenek hozzá lakhelytől és digitális tudástól függetlenül – húzta alá Holman Magdolna.
A digitalizáció összességében tehát képes az állampolgárok életét megkönnyíteni, így növelni a társadalmi elégedettséget és az állampolgároknak a jól irányított állam működésébe vetett bizalmát.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!