Ismert, és gyakran alkalmazott jogintézmény a peres eljárások során a beavatkozás, melynek keretében egy eredetileg perben nem álló, de magát érdekeltnek tekintő fél belép (beavatkozik) a mások között folyamatban lévő perbe valamelyik peres fél oldalán.
A beavatkozás feltételez természetesen valamilyen jogi érdeket ahhoz fűződően, hogy az adott per miként dőljön el.
A közigazgatási peres eljárásoknak a polgári perrendtartásból történő kiemelése és önálló jogi szabályozása hasonló jogintézményt honosított meg eme eljárásokban az érdekeltkénti perbelépés lehetőségének megteremtésével.
A szabályozásnak azonban figyelemmel kell lenni a közigazgatási perek ama sajátosságára, hogy jellemzően azokat megelőzően már lefolytattak egy hatósági eljárást, így a szabályozásnak ami egy speciális körülmény.
Érdekeltként az léphet be a perbe, akinek jogát vagy jogos érdekét a perben vitatott közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti vagy a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti.
Külön rögzíti a szabályozás, hogy a perbe érdekeltként beléphet az is, aki a megelőző eljárásban ügyfélként vett részt. Ebből automatikusan következik az is, hogy az érdekeltek köre nem azonos az ügyféli körrel.
Az érdekeltet a féllel azonos eljárási jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. Ebből adódóan az érdekelt – természetesen a felek rendelkezési jogának sérelme nélkül – jogosult perbeli cselekmény megtételére, amely akkor is hatályos, ha a felek cselekményeivel ellentétben áll. Ez az eset előállhat például akkor, ha az érdekelt a megelőző eljárásban valamilyen jogot szerzett a hatóság döntése folytán, és a pert más, a megelőző eljárásban ügyfélként részt vett személy indítja.
Az ellentétes cselekmény befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
A perbelépés lehet önkéntes, de annak lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság is értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg a bíróság közli a keresetlevelet és – ha ilyen kérelmet előterjesztettek – az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzést. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely peres fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van.
Speciális eset, ha a megelőző hatósági eljárás hatásterület megállapítása mellett folyt. Ebben az esetben a bíróság elrendelheti, hogy ama érdekeltekkel, akik a megelőző eljárásban nem vettek részt, a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a közigazgatási szerv honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon történő közzétételével közöljék.
A bíróság ezen túlmenően kérelemre vagy hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt a személyt, akinek jogát vagy jogos érdekét a perben hozandó ítélet érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a bíróság megítélése szerint szükséges.
A fél perbeállítást vagy a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől számított harminc napon belül kérhet. A perbelépést akár írásban, akár a tárgyaláson szóban be lehet jelenteni. Fontos ugyanakkor, hogy ha az érdekeltet a bíróság értesíti a perbelépés lehetőségéről, úgy e szándékát az értesítés közlését követő tizenöt napon belül jelentheti be. A határidő esetleges elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
A perbelépés jellegéből adódik, hogy – még ha az ügy természetéből értelemszerűen következik is – annak bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot, jogos érdeket, továbbá azt, hogy melyik fél pernyertességét akarja támogatni, illetve mindezek indokait.
A perbelépés bejelentéséről a bíróság a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés megengedése előtt a feleket, amennyiben szükségnek tartja, meghallgatja.
Az érdekelt főszabály szerint perbeli cselekményt csak a perbelépést megengedő végzés jogerőre emelkedése után végezhet. A perbelépés megengedését megelőzően tett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok a bíróság ellenkező döntése hiányában azonban az érdekelttel szemben is hatályosak.
Ha a perbelépésnek eleve nem lett volna helye, illetve ha az azt megalapozó jog vagy jogos érdek megszűnt, a bíróság az érdekeltet – a felek és az érdekelt meghallgatása után – a perből kizárja.
A közigazgatási cselekmény, illetve a perbelépés lehetőségéről való értesítés közlésének hiányában az érdekelt a perbelépést a perorvoslati kérelemben, így jellemzően felülvizsgálati kérelemben is bejelentheti azzal, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után előterjesztett perbelépési kérelemben elsőfokú tárgyalás tartását már nem kérheti. A perorvoslati kérelemben bejelentett perbelépés megengedéséről a perorvoslati kérelem elbírálására jogosult bíróság dönt.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
