A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.
A konferencia nyitóelőadásában a bécsi Wirtschaftuniversität docense, dr. Kovács Erika azt elemezte, hogy miként változott az európai munkajog az elmúlt évtizedekben és milyen új jelenségekre számíthatunk a jövőben. Előadásában kiemelten foglalkozott az EUB ítélkezésének jogfejlesztésre és jogértelmezésre gyakorolt hatásával.
dr. Kovács Erika – XXI.Magyar Munkajogi Konferencia (fotó: Wolters Kluwer)
A kezdetek….
A kezdetekről szólva az „Európa Atyja”-ként tisztelt Jean Monnet francia diplomatát idézte, és elmondta hogy az európai szövetség létrehozásával a béke és jólét megteremtése volt a cél. Monnet szerint az európai államok jóléte és a vele együtt járó szociális fejlődés csak akkor lehetséges, ha föderációt vagy európai egységet alkotnak, amely közös gazdasági egységgé teszi őket. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha a tagállamok között a kereskedelmi, gazdasági korlátokat megpróbáljuk lebontani. Ennek az eszköze a négy alapszabadság: a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a pénz szabad mozgása. Tehát az volt az alapötlet, hogy legyen gazdasági egység és akkor versenyképes lesz Európa, ami elhozza a jólétet is. Ha pedig gazdaságilag függenek egymástól a tagállamok, akkor nem fognak egymással háborúzni. Azaz az alapvető célkitűzés az volt, hogy legyen béke, legyen jólét, és ezt próbáljuk meg elérni gazdasági egység útján.
A fentieket a munkajog szempontjából azért fontos megemlíteni, mert látható hogy a szociálpolitika és a munkajog sokáig nem volt elsődleges fókuszban, hiszen elsősorban a gazdasági közösségen volt a hangsúly. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó 1957-es Római Szerződésnek mindössze kettő munkajoginak tekinthető rendelkezése volt, az egyik a munkavállalók szabad mozgása, a másik pedig a férfiak és nők egyenlő bérezése – mindkettőnek elsősorban a versenyképesség növelése volt a célja. Ennek az európai munkajogi rendszerre nézve az lett a következménye, hogy a mai napig nem beszélhetünk arról, hogy lenne egy átfogó, koherens munkajogi rendszer – csak bizonyos kiválasztott kérdéseket szabályoznak, amelyek kimondottan a belső piac számára szükségesek.
Az európai munkajog fejlődési szakaszai
Nagyon röviden áttekintve az európai munkajog fejlődését, az alábbi szakaszokat emelte ki az előadó:
Az Európai Unió Alapjogi Chartája
Kovács Erika kiemelte az Alapjogi Charta szerepét. A Chartát 2000-ben fogadták el, 2009 óta kötelező jogi erővel bíró dokumentum, az Európai Unió Alkotmányának is nevezhetjük – nagyon sok munkavállalói jogot, köztük alapjogokat rögzít. Az, hogy egyes alapjogok hogyan hatnak a gyakorlatban, elsősorban attól függ, hogy van-e olyan irányelv, ami ezt az alapjogot pontosítja, konkretizálja, részletezi. Ugyanis magának a Chartának az 51. cikke azt mondja, hogy a Charta csak az uniós jog végrehajtása során alkalmazandó a tagállamokra, azaz ha egy irányelv vagy rendelet szabályozza azt a konkrét alapjogot.
Néhány munkajogi szempontból fontos alapjog a Chartában:
Ezeket az alapjogokat nemcsak egyes irányelvek konkretizálják, hanem az évtizedek során az az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata is formálta.
Az Európai Bíróság szerepe
Az Európai Bíróságnak rendkívül fontos szerepe van – a jogértelmezés és a jogfejlesztés határmezsgyéjén táncol. Az előadó példaként említette a bíróság jogfejlesztésére a munkavállaló európai fogalmának, a munkaidő vagy a fogyatékosság fogalmának értelmezését. Ugyanis ahol az egyes irányelvek nem határozzák meg pontosan a munkajogi fogalmakat, a Bíróság saját jogi konstrukciókat is „gyárt”, erre számos ítéletet elemzett példaként az előadó.
A szociális jogok európai pillére
Az elmúlt évek munkajogi jogalkotását egy 2017-ben elfogadott 20 pontból álló program határozza meg. Ez a húsz alapelv három területet érint, az esélyegyenlőséget, a tisztességes munkafeltételeket és a szociális védelmet. A megvalósításra 2019-ben kidolgoztak egy cselekvési tervet, és az elmúlt 4 évben majdnem mindent megvalósítottak.
Az előadó kiemelte a minimálbérről szóló irányelv megalkotását, valamint a nemek közötti egyenlőség megteremtése érdekében a nők és férfiak közötti bérszakadék megszüntetésére irányuló törekvéseket.
A bérszakadék összetett probléma az Európai Unióban, amelynek okai közül az alábbiakat emelte ki az előadó:
A bérkülönbség megszüntetésére több uniós megoldási javaslat is született az elmúlt években, amelyek irányelvi szintre is emelkedtek:
Ezek közül az irányelvek közül az utolsó kettőt még nem ültettük át a magyar munkajogba, az alkalmazás dilemmáiról részletesen beszélt az előadó.
A jövő…átláthatóság-transzparencia
Az átláthatóság mint „új csodafegyver” a kollektív munkajog helyettesítőjének tekinthető az uniós jogalkotásban, amelynek fő célja a jogérvényesítés(i képesség) növelése – ezt a célt szolgálja például a nemrégiben született platformalapú munkavégzésről szóló irányelv.
Kovács Erika előadását Ursula von der Leyen nyilatkozatából idézve zárta, amely az Európai Parlament plenáris ülésén 2024. július 18-án hangzott el:
„Új cselekvési tervre van szükségünk a Pillér végrehajtásához. Biztosítanunk kell a tisztességes átmenetet és jó munkakörülményeket a munkavállalók és az önálló vállalkozók számára. Ehhez pedig kulcsfontosságú a szociális párbeszéd – a szociális piacgazdaságunk védjegye. Ezért azon fogunk dolgozni, hogy ösztönözzük a kollektív tárgyalásokat és megerősítsük az európai szociális párbeszédet.”
