Az európai versenyhatóságok figyelnek az ármegállapodásokra a mezőgazdaságban

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. október 26.
Címkék: , ,
Rovat:
Az európai versenyhatóságok jogérvényesítési munkájának köszönhetően a mezőgazdasági termelők kedvezőbb feltételeket érhetnek el, amikor nagy vevőknek vagy szövetkezeteknek értékesítik termékeiket  – derül ki az Európai Bizottság a versenyszabályok mezőgazdasági ágazatban való alkalmazásáról szóló pénteken közzétett jelentéséből.

A tájékoztatás szerint a jelentéssel az uniós bizottság első ízben értékelte specifikusan a versenyszabályok mezőgazdasági ágazatban való alkalmazását.

A jelentésből kiderül, hogy a versenyhatóságok a mezőgazdaságban 178 vizsgálatot végeztek, ezeknek több mint egyharmada a feldolgozókkal szemben indult, leggyakrabban mezőgazdasági termelők panaszai alapján. A feltárt versenyjogi jogsértések csaknem fele ármegállapodással volt kapcsolatos, többnyire versenytárs feldolgozók között jöttek létre a nagykereskedelmi ár rögzítése céljából (például a cukor és a liszt esetében), vagy feldolgozók és kiskereskedők között a kiskereskedelmi ár rögzítése céljából (például a tejtermékek, a hús vagy a napraforgóolaj esetében).

A jelentés értelmében az európai versenyhatóságok számos esetben meggátolták és szankcionálták a nagy vevőket, amikor megpróbálták a mezőgazdasági termelőknek fizetett árakat csökkenteni. Az európai versenyhatóságok munkájának köszönhetően a mezőgazdasági termelők javítani tudtak a szövetkezetekkel kialkudott feltételeken is.

A jelentés egyik következtetése, hogy egyes tagállamok megkísérelték korlátozni bizonyos mezőgazdasági termékek más tagállamokból való behozatalát. Több európai versenyhatóság megvizsgált és megszüntetett számos olyan kollektív szerződést, amelyek esetében a mezőgazdasági termelők meg akarták akadályozni, hogy tagállamuk piacán más tagállamok termelői is értékesíthessék termékeiket.

Mint közölték, az európai versenyhatóságok iránymutatást adtak a mezőgazdasági termelőknek, más gazdasági szereplőknek és a kormányoknak arról, hogy az ágazatban miként kell értelmezni és alkalmazni a versenyszabályokat. Megelőzési céllal figyelemmel kísérték az ágazat helyzetét, továbbá vizsgálták az ellátási lánc működését, különös figyelmet fordítva például a mezőgazdasági termelők és a lánc egyéb szereplői közötti alkupozíciós erőegyensúlyra.

A jelentés megállapította, hogy az elismert termelői szervezetek és az elismert szakmaközi szervezetek segíthetik a mezőgazdasági termelők piaci pozícióinak erősödését, és hozzájárulhatnak az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyságának növeléséhez.

A bizottság megerősítette, hogy az agráripar rendelkezésére álló ágazatspecifikus eszközöket a mezőgazdasági termelők és egyben az egész ágazat javára használják. A borágazatban gyakran alkalmazzák a piaci stabilizációs intézkedéseket, a sajt- és a sonkaágazatban pedig kínálatszabályozási intézkedéseket vezettek be az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termékekre.

A tájékoztatás szerint a jelentésből nyert információkat felhasználva az Európai Bizottság további konzultációkat folytat majd a mezőgazdasági ágazatban érdekeltekkel, a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a versenyszabályok  alkalmazásával kapcsolatos jövőbeli szakpolitikai döntésekről, emellett fokozzák a piacfelügyeleti tevékenységet.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?
2019. május 21.

Kigyulladt a parkoló autó – Fizet-e a biztosító?

Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai
2019. május 6.

Céltáblává válva – A munkahelyi zaklatás válfajai

Mikor számít a munkahelyi kellemetlenkedés a törvény által tiltott zaklatásnak? Milyen jogi lépéseket tehetünk ezellen? Mikor felelős a munkáltató a kollégák által megvalósított zaklatásért? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.