Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.
Az elektronikus kereskedelmi tevékenység volumenének az elmúlt években bekövetkezett ugrásszerű növekedése hatással van a gazdaság fejlődésére, mivel a lakossági fogyasztás emelkedése, a vállalatok jövedelmezőségének javulása növeli a költségvetés bevételeit. A Covid19-járvány okozta krízishelyzetben a kormány a lakosság egészségének védelme érdekében, a kiskereskedelmi vásárlások számottevő csökkenését előidéző korlátozó intézkedéseket vezetett be. A kereskedőket ez arra ösztönözte, hogy az e-kereskedelemre való részleges vagy teljes átállással kompenzálják bevételkiesésüket. A koronavírus-járvány hatásai 2020. évtől tovább növelték az internetes kereskedelmi forgalmat, mivel egyre többen részesítik előnyben a biztonságosabb internetes vásárlást. Az elmúlt öt évben a leggyorsabban növekedő ágazattá vált az „e-kereskedelem”. Az internetes kereskedelmi tevékenység bővülésével, az ellenőrzésüket végző szervezetek feladatai is megsokasodnak, bonyolultabbá válnak, továbbá élénkül a tevékenységük iránti közérdeklődés. Az elektronikus kereskedelem egyre bővülő térnyerése, a tevékenységhez kapcsolódó kockázatok és dilemmák e területet érintően is felkeltették az ÁSZ figyelmét.
Az elektronikus kereskedelem bemutatása
Az internetes, vagy elektronikus kereskedelem az áruknak és szolgáltatásoknak az interneten vagy más online kommunikációs hálózatokon keresztül történő adásvételét jelenti. Az e-kereskedelem magában foglalja a termékek online értékesítését, a termékek és szolgáltatások digitális értékesítését és fogyasztóhoz történő juttatását, valamint a szolgáltatások digitális közvetítését. Az elektronikus kereskedelem ma már a világ egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága.
Magyarországon a 2010-2020. közötti időszakban – hasonlóan az európai trendekhez – jelentősen növekedett az internet használat, a fogyasztók igénye megnőtt az elektronikus úton lebonyolítható beszerzések iránt, nőtt az internetes kereskedelem volumene mind a határon belüli, mind a határon átnyúló ügyletek vonatkozásában. Magyarországon a becslések szerint az internetes kereskedelemben realizált Áfa bevételek nagysága évről-évre nőtt.
Az internetes kereskedelem a magyar jogi szabályozás szerint a kereskedelmi tevékenységgel azonos megítélés alá esik. A kereskedelmet ellenőrző szervezetek ellenőrzési jogkörei kiterjednek az internetes kereskedelem ellenőrzésére is. Az internetes kereskedelem ellenőrzése a volumen növekedés, valamint a specialitások miatt azonban jelentős kihívások elé állítja az ellenőrző szervezeteket.
Az e-kereskedelem főbb adatai
Forrás: ÁSZ
Az internetet használók aránya Magyarországon a 2010. évi 61%-ról 2018-ra 76%-ra nőtt, majd 2019. évben 80%-ra, 2020. évben további 5%-kal, 85%-ra emelkedett. Az interneten vásárlók aránya az internetet használók között ugyanezen időszakban 18%-ról 41%-ra, majd 2019. évre 54,5%-re, 2020. évre 65,7%-ra változott. Az adatokat az 1. számú ábra szemlélteti.
A hazai vásárlási szokások – a világ minden táján tapasztaltakhoz hasonló – átalakulását mutatja, hogy 2017. évről 2018. évre az egy online vásárlóra jutó éves átlagos forgalom 12%-kal emelkedett, addig a 2020. évre jelentősen nagyobb arányban több mint kétszeresére nőtt, 268,9 ezer Ft-ot ért el.
A csomagküldő és internet üzlettípus forgalma a 2018. évi 543,2 milliárd Ft-ról 2019-re az 765,3 Mrd Ft-ra emelkedett, majd további 42,0% növekedéssel 2020-ban 1 086,6 Mrd Ft-ot volt. A növekedés alakulását a 2. számú ábra szemlélteti.
Az elektronikus kereskedelem kockázatai és dilemmái
Az Állami Számvevőszék korábban elemzéseket is készített az internetes kereskedelemről, a digitális gazdaság alakulásáról, és e területekhez kapcsolódó kockázatokról, dilemmákról.
Forrás: ÁSZ
Az internetes kereskedelem bővülésének közpénzügyi szempontjai című, 2020-ban megjelent ÁSZ elemzés kockázatokat azonosított az ÁFA beszedéssel, a fogyasztóvédelemmel, az adóelkerüléssel és tisztességtelen piaci előny szerzésével, illetve a vámellenőrzésekkel és vámbeszedésekkel kapcsolatban. A kis értékű áruk Európai Unión belüli és Európai Unión kívüli importjának áfamentessége az áfabevételek elmaradásához vezetett és növelte a csalás kockázatát. Az internetes kereskedelemben a belföldi eladó-vevő viszonylatokban kockázat kis mértékben merül fel a kötelező számlaadás következtében. A fogyasztóvédelem területén többek között az elállási joggal kapcsolatos nem megfelelő tájékoztatás, a vámellenőrzés és vámbeszedés területén az áruk alulértékelése, vagy ajándékként való feltüntetése, szállítmányok szétbontása jelentett kockázatot.
Az ÁSZ 2020-ban megjelent, a digitális gazdaság megadóztatására irányuló elemzése szerint a digitális adóztatás során a fizikai jelenlét hiányából adódóan a nyereségek megadóztatása sok esetben elmarad, továbbá problémát jelent annak meghatározása, hogy az adóalaphoz kapcsolódó értékteremtés hol történik, mit jelent az érték a digitális tevékenységnél és hogy lehetne mérni. Ebből adódóan a digitális szolgáltatást nyújtó vállalatok kevesebbet adóznak, és nem ott adóznak, ahol hozzáadott értéket teremtenek. Az elemzés szerint a digitális szektorra vonatkozóan átgondolandó az adóügyi illetőségnek, az adó alanyának, az adó tárgyának, az adó alap meghatározásának, az adóbevallás és megfizetés kérdéseinek az értelmezése.
