Az iskolaszövetkezeti munkára vonatkozó szabályok változásai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. szeptember 1-jével hatályba lépő szabályozás értelmében az iskolaszövetkezeten keresztül harmadik félnek (szolgáltatás fogadója) történő szolgáltatásnyújtás szabályai kikerülnek az Mt. hatálya alól.

Iskolaszövetkezeti tagi személyes közreműködés

Az új jogszabályi környezetben az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végezhet munkát a szolgáltatás fogadójánál. Ennek kereteit a tagsági megállapodás, valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szabályai határozzák meg.

A tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, míg a munkavégzésre az Mt. egyes, a szövetkezeti törvényben meghatározott szabályait kell alkalmazni. Azaz, a tanulók, hallgatók egyértelműen kikerülnek az Mt. hatálya alól, a továbbiakban nem munkaviszonyban kerülnek foglalkoztatásra.

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell 

• a tag által vállalt feladatok körét,
• a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
• az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

Ezen túlmenően – hasonlóan a hatályos szabályozás keret- és egyedi munkaszerződéséhez – a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítést megelőzően az iskolaszövetkezetnek és a tagnak meg kell állapodnia:

• a szolgáltatás fogadójának személyében,
• a teljesítendő konkrét feladatban,
• a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
• a feladat teljesítésének helyében, valamint
• a feladat teljesítésének tartamában.

A megállapodásokra alapvetően polgári jogi szabályok vonatkoznak, az alább ismertetésre kerülő eltérésekkel, munkajogi elemekkel.

A tagi személyes közreműködés során az alábbi munkajogi szabályok alkalmazandóak a tanulók, hallgatók tevékenységére:

• hat órát meghaladó feladatteljesítés esetén húsz perc, kilenc órát meghaladó feladatteljesítés esetén további huszonöt perc munkaközi szünet biztosítása;
• két, egymást követő napon történő munkavégzés esetén legalább tizenegy óra pihenőidő biztosítása a munka befejezése és másnapi megkezdése között;
• tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság biztosítása;
• minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályok;
• tizennyolcadik életévét be nem töltött tagra alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait.

Ugyan a fenti felsorolás harmadik eleme – a fizetett szabadság biztosítása kétségtelen és egyértelmű előrelépés a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, ugyanakkor maga a felsorolás, a tagokat  védő garanciális szabályok tekintetében kissé rövidre szabott.

A teljesség igénye nélkül abból hiányoznak például a következő szabályok:

• napi munkaidő leghosszabb és legrövidebb tartamára vonatkozó szabályok;
• heti pihenőnapok;
• vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzés szabályai;
• bérpótlékok;
• egyenlő bánásmód;
• munkabér védelmére vonatkozó valamennyi rendelkezés,
• a munkáltató objektív kártérítési felelőssége.

Így például elképzelhető, hogy egy tanuló, hallgató heti hét napon keresztül minden nap, munkaszüneti napon és vasárnap is folyamatosan dolgozzon, akár napi tizenhárom órát (ezzel még a napi pihenőidőre vonatkozó szabály éppen megtartható), anélkül, hogy a minimálbérnél magasabb órabért kapjon, és nem lesz jogosult semmiféle pótlékra sem. Eközben végezhet olyan tevékenységet, amely azonos értékű, mint a mellette dolgozó munkavállalóé, aki mindezért lényegesen magasabb munkabért kap. Ráadásul az iskolaszövetkezet és a tag akár egy hónapot meghaladó gyakoriságban is megállapodhat a feladatteljesítésért járó díj kifizetése tekintetében, és a munkabér védelmére vonatkozó szabályok hiányában immár semmilyen jogszabályi akadálya nem lesz annak, hogy a tagok díjazásából – amelynek ugyan formálisan el kell érnie a minimálbért – különböző jogcímeken bizonyos összeget levonjon (pl. üzletszerzés, szervezés, háttér adminisztráció biztosítása stb. címén).

Kié a pénzem?
A könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, valamint felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt. Szerző: dr. Gárdos István Megrendelés >>

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a diákok munkavégzésére ilyen, a vad kapitalizmust idéző körülmények között kerül sor majd a jövőben, csupán annyit, hogy annak teljes vagy részleges megvalósulása jogszabályba nem ütközne.

A magunk részéről a szabályozás ilyen irányú változását – amellett, hogy sutba dobja az utóbbi évek jogfejlődését – mindenképpen visszalépésnek tekintjük, mind a tanuló, hallgató tagokat védő jogintézmények tekintetében, mind a jogrendszer koherenciája szempontjából. A jogalkotó a – szociális szövetkezetek után – újabb tagi munkavégzésen alapuló „nem létező” jogviszonyt hozott létre, amely több tízezer fiatal munkáját hivatott szabályozni három paragrafusban. Tegyük hozzá, hogy a változás a megrendelő szempontjából is veszélyes. Egy megbízott felett ugyanis nem gyakorolhatóak olyan széleskörű utasítási jogok, mint egy munkavállaló felett. Így ha szeptember 1-je után a „diákmunkás” a megrendelő által megszabott időbeosztásban, az ő eszközeivel, formaruhájában, szigorú technológiai utasításai mellett dolgozik, az könnyen átminősíthető tiltott munkaerő-kölcsönzésnek.

Átmeneti szabályok

Az iskolaszövetkezeteknek 2016. december 31-ig kell a jelenleg hatályos iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat tagsági megállapodások megkötésével kiváltani. A tagsági megállapodás megkötésével a munkaviszony megszűnik és a fentebb ismertetett szabályok alapján történhet a tagi személyes közreműködés.

Amennyiben a tagsági megállapodás megkötésére a fenti időpontig nem kerül sor, a munkaviszony – vagy a fenti rendelkezéseknek nem megfelelő tagsági megállapodás – a törvény erejénél fogva 2017. január 1-jén megszűnik.

A munkaviszony megszűnése esetén az Mt. vonatkozó szabályait (elszámolás, igazolások kiadása stb.) alkalmazni kell.

---