Brexit: romlottak a foglalkoztatási kilátások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit gazdaság legtöbb ágazatában gyengültek a vállalatok munkaerő-bővítési várakozásai a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás óta – áll a világ egyik legnagyobb munkapiaci szolgáltató csoportjának kedden Londonban ismertetett felmérésében.


A ManpowerGroup brit részlege a negyedik negyedévre szóló vizsgálathoz 2102 brit vállalatot kérdezett a kilépést pártolók győzelmével végződött referendum utáni hetekben arról, hogy milyen változásokra számítanak telephelyeik alkalmazotti állományában a decemberrel záruló három hónapban a jelenlegi negyedévhez képest. 

A cég megállapította, hogy a brit gazdaság vizsgált kilenc szektorából hatban romlottak a vállalatok foglalkoztatási várakozásai.

Mark Cahill, a ManpowerGroup UK vezérigazgatója a felmérésről kiadott jelentésben kiemelte, hogy az üzleti és pénzügyi szolgáltatási szektorban, az építőiparban és a közműszektorban gyengült a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási kilátások megítélése.

Cahill szerint a Londonban megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek körében a legfőbb aggodalom forrása az, hogy a City bankjai megtarthatják-e a passporting jogokat, vagyis a kontinentális – főleg euróövezeti – pénzügyi szolgáltatásnyújtási engedélyüket Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után is.

A Manpower brit igazgatója szerint a citybeli pénzügyi cégek munkaerő-toborzási hajlandóságának gyengülése azt tükrözi, hogy a londoni pénzügyi és üzleti szolgáltatási szektor borúlátóan ítéli meg e jogok megtarthatóságának esélyeit.

Cahill hangsúlyozta, hogy a londoni City két legnagyobb kontinentális riválisa, Párizs és Frankfurt máris „udvarol” a City nagy cégeinek.

 

A Manpower adatai szerint a dublini pénzügyi szolgáltatási állásokra Londonból beadott jelentkezések száma 800 százalékkal ugrott meg a brit népszavazás óta. A londoni elemzői közösség is tart a City pénzügyi szolgáltatási szektorának leépülésétől.

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza erről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: veszélybe kerülhet London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a Cityben megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek szinte biztosan elveszítenék az EU más gazdaságaira is kiterjedő szolgáltatásnyújtási engedélyüket, ha Nagy-Britannia nem tarthatja meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.

Az EIU elemzői hangsúlyozták: a City közvetlenül 350 ezer, közvetve ennél kétszer több alkalmazottat tart el – többet, mint ahányan a legfőbb kontinentális vetélytársnak tartott Frankfurtban összesen laknak.

A City esetleges leépülése a brit költségvetést is súlyosan érintené, hiszen a londoni pénzügyi központ adja a brit adóbevételek tíz százalékát.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group által a világ vezető pénzügyi szolgáltatási központjairól összeállított legutóbbi rangsorban London megőrizte ugyan első helyét, de a ház szakértői kiemelték, hogy a City besorolása már csak 8 ponttal előzi meg a második helyezett New Yorkét. A vizsgált városok által megszerezhető maximális pontszám ezer, és a cég módszertani meghatározása szerint azok a pénzügyi központok, amelyeket húsz pontnál kisebb értékelési különbség választ el egymástól, azonos megítélésűnek tekinthetők.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.

2024. szeptember 30.

Az ESG-kockázatok mérését javasolja az MNB a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki, amelynek alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell majd venniük. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is – jelentette be hétfői közleményében a jegybank.