Magyarország fontos célpontja a kínai befektetéseknek, ezért egyre gyakoribb, hogy kínai befektetők hoznak létre magyar vállalkozásokat az itteni beruházásaik megvalósítása érdekében.
A cégalapításokat a tulajdonosok már a pandémia okozta utazási korlátozások ideje alatt elterjedt módon, számos esetben akként igyekeznek lebonyolítani, hogy az iratok aláírása miatt ne utazzanak Magyarországra, hanem ezt Kínából tudják intézni.
A cégiratok ilyen módon történő aláírása jellemzően hosszas előzetes egyeztetéseket igényel a szükséges céges és személyes adatok megküldése, egyeztetése, ellenőrzése és a magyar cégjog elvárásai, keretei és esetleges korlátai kapcsán. Ha ezek a konzultációk megtörténtek, a tervezetek véglegessé váltak, ez után van módja a cég leendő tulajdonosainak a cégjogi dokumentáció aláírására.
Az aláírást és az aláíró személyét azonban a cégbírósági felhasználáshoz mindenképpen azonosítani és a dokumentumokat hitelesíteni, és egyes iratokat ügyvédi ellenjegyzéssel is el kell látni. Ezekre a kötelező folyamatokra több megoldás is alkalmas lehet.
Megoldást kínálhat az ügyvédi törvény és az irányadó kamarai előírások alapján alkalmazott távazonosítás, távellenjegyzés elnevezésű folyamat, ahol az eljáró ügyvéd rögzített videohívás során keresztül végzi el a szükséges személyazonosítást az aláíró tekintetében, ellenőrzi annak okiratait, és eme videóbeszélgetés során ismeri el az aláíró az okiratokban szereplő kézjegyeket sajátjának, vagy akár az is rögzíthető, amikor ezeket ténylegesen aláírja.
Ebben az esetben fontos, hogy a felek és az eljáró ügyvéd azonos nyelven tudjanak kommunikálni, ennek hiányában szükséges tolmács igénybevétele, akinek adatait, aláírását az okiratnak szintén tartalmaznia kell. Az okiratok jellemzően már rögtön két nyelven párhuzamosan megfogalmazott szöveggel készülnek, így az ügyfél azok tartalmát az által ismert nyelven megérti és a magyar verzió pedig a Magyarországon történő felhasználást segíti elő.
Ebben az esetben nincs szükség további hitelesítésre, a jogszabály lehetővé teszi, hogy az így ellenjegyzett okiratokat a cégnyilvántartás előtti eljárásban felhasználhassuk.
Megoldás lehet továbbá az is, hogy az aláíró Kínában, egy ottani közjegyző előtt írja alá az okiratokat, majd ezeket apostille tanúsítvánnyal látják el, és ezeket juttatják vissza Magyarországra a cégeljárás érdekében. Ez egy viszonylag új lehetőség, tekintettel arra, hogy a Kínai Népköztársaság csak 2023. november 7-ei hatállyal csatlakozott a külföldön felhasználandó közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október 5-én aláírt egyezményhez, amely ennek a megoldásnak a jogszabályi hátterét biztosítja.
Korábban erre nem volt mód, az irányadó magyar-kínai kétoldalú egyezmény alapján a hatóságok közötti kommunikáción kívül a hivatalos okiratok felhasználásához diplomáciai hitelesítésre volt szükség.
Megjegyezhető, hogy Hongkong már 1965-ben csatlakozott a Hágai Apostille Egyezményhez, így a Hongkongban aláírt okiratok tekintetében már korábban is lehetőség volt ennek a megoldásnak az alkalmazására.
A cégiratok aláírására lehetőség van még akként is, hogy ezeken az aláírást magyar nagykövetség vagy konzulátus hitelesíti. Ez a megoldás azonban nem azonos a Koreában a magyar-kínai kapcsolatok során alkalmazott diplomáciai felülhitelesítéssel.
A fenti hitelesítési eljárások alkalmazásával létrehozott cégiratok eredeti példányait szükséges a cégeljárásban megbízott jogi képviselő részére eljuttatni, aki ezeket a megfelelő elektronikus formában átalakítva fogja tudni a cégbíróság előtti eljárásban felhasználni.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
