Csődtörvény: tovább aggódhatnak a cégvezetők a felelősségre vonás miatt

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2021. április 21.
Címkék: , , ,
Rovat:
A vállalatok ügyvezetőinek anyagi felelősségét érintően tavaly jelentős változás történt a csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Amennyiben a bíróság megállapítja a felszámolási eljárás alatt, hogy egy társaság korábbi vezetője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el, akkor egészen hosszú időre a magánvagyona is veszélybe kerülhet – mutat rá dr. Brózmann Attila, az Act legal – Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Öt év áll rendelkezésre perelni

Korábban ugyanis a felelősségmegállapítás után 90 nap állt rendelkezésre, hogy a hitelezők vagy a felszámoló pert indítson a társaság egykori vezetője ellen, amelyben követeléseik kiegyenlítését kérhették az ügyvezető magánvagyonából. Az elmúlt évi módosítások után azonban már öt év áll rendelkezésre, hogy ezt a marasztalási eljárást elindítsák ellene.

„Tisztában kell lenni, hogy a felelősség akkor is megállapítható, ha a vezetői tisztség betöltése csupán névleges volt. Sőt, az árnyékvezető, vagyis azon személy, aki ugyan nincs bejegyezve a cégjegyzékbe, ám a társaság döntéseinek meghozatalára mégis ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt, esetében is ez a helyzet. Éppen ezért az elévülési idő ilyen mértékű meghosszabbítása a cégvezetői feladatokat vagy irányítást ellátók körében nagyon körültekintő magatartást vár el” – hívja fel a figyelmet dr. Brózmann Attila.

A perek 36 százalékát a NAV indítja

A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint ráadásul az ilyen perek komoly összegekről szólnak. Egyes statisztikák szerint az elindított perek 56 százalékában ugyanis 10 millió forint feletti összegre kérték a felelősség megállapítását. Az elsőfokú bíróságok pedig az eljárások kétharmadában helyt is adtak a kereseteknek. A Bán és Karika által gyűjtött adatok szerint egyébként az ilyen perek 49 százalékát a magánjogi hitelezők, 36 százalékát a Nemzeti Adó és Vámhivatal, míg 15 százalékát a szóban forgó társaság felszámolója indította.

Amennyiben az ügyvezető úgy gondolja, hogy a társaságánál közel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, akkor a felelősség alóli mentesülés érdekében haladéktalanul hívja össze a taggyűlést. Ezen dokumentálhatóan olyan tájékoztatást kell adni, amiből kiderül a vállalat helyzete és egyben észszerű intézkedési javaslattal is szükségszerű előállnia. Legalább ennyire hangsúlyos, hogy mindezek mellett semmilyen további intézkedést ne tegyen, amivel a hitelezői veszteségeket növelheti. Ebben az esetben a cég vezetője elkerülheti a felelősséget – derül ki az Act legal – Bán és Karika közleményéből.

(Jogászvilág)

Kapcsolódó cikkek:


Itt az új adócsomag
2021. május 13.

Itt az új adócsomag

Jövőre csökken a szociális hozzájárulási adó, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, kevesebbet adóznak a tőzsdék és az energiaellátók, és az egyéni vállalkozóknak sokkal jobban megéri majd átalányadózni. A kormány integrálja az adórendszerbe a a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Megnéztük közelről a 2022-es adócsomagot.

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények
2021. május 13.

Fogyasztói szerződések, avagy az ÁSZF-fel szembeni többletkövetelmények

Az általános szerződési feltételekkel (ÁSZF) való szerződéskötés jelentős mértékben egyszerűsíti és gyorsítja az ügylet létrejöttéig tartó folyamatot, ezért az üzleti életben általánossá vált, hogy a vállalkozások nem csupán a végfelhasználókkal való szerződéskötés során, hanem egymás közötti ügyleteik kapcsán is ÁSZF-ek segítségével szerződnek.

A GVH 4 milliárd jóvátételre kötelezte az eMAG-ot
2021. május 12.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 200 millió forintos bírságot szabott ki, és mintegy 4 milliárd forint összegű jóvátételre kötelezte az eMAG online áruház üzemeltetőit; az eMAG elfogadta a döntést.