Elővásárlási jog hatályos szabályai termőföld-vásárláskor

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy termőföld vásárlása során kardinális kérdés az elővásárlási jog, hiszen a gyakorlatban a szerződés szerinti vevő és az elővásárlási jog jogosultjai „versengenek” az adott föld tulajdonjogának megszerzéséért.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) magyarázatának megfogalmazásában az elővásárlási jog a jogosult olyan hatalmassága, amelynél fogva a tulajdonos dolgát megveheti, ha a tulajdonos harmadik személynek el akarja adni azt. Ez a jogosultság a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza, hiszen a tulajdonos a saját döntése alapján idegenítheti el a tulajdonában lévő dolgot, de a szerződési szabadságát korlátozza abban az értelemben, hogy nem választhatja meg szabadon a szerződő partnerét: a dolgot ugyanis nem adhatja el az általa kiválasztott vevőnek, hanem ugyanolyan feltételek mellett az elővásárlási jog jogosultjával kell szerződéses viszonyra lépnie.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (földforgalmi törvény) főszabálya[1] szerint egy termőföld eladása esetén elővásárlási jog áll fenn. A törvény meghatároz egy rangsort, amely alapján el lehet dönteni, hogy kit, milyen sorrendben illet meg a jogszabály által alapított elővásárlási jog. Megjegyezzük, hogy a földforgalmi törvénnyel, mint jogszabállyal alapított elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyzik be, természetesen anélkül is fennáll és megelőzi a szerződésben alapított elővásárlási jogot.

A földforgalmi törvény alapján az alábbi jogosulti csoportokat az alábbi sorrendben illeti meg az elővásárlási jog:

1. Első helyen, mindenki mást megelőzve illeti meg elővásárlási jog az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében.
2. A Magyar Államot a közös tulajdonban álló föld esetében (!) a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a földműves tulajdonostárs követi.

Itt fontos hangsúlyozni, egy 2020-as törvénymódosítás óta az elővásárlási jog gyakorlásának az a feltétele, hogy a tulajdonostárs az adásvételi szerződés megkötésekor már legalább 3 éve rendelkezzen a tulajdoni hányadával.

3. Harmadik helyen található a földet használó olyan földműves, aki i) helyben lakó szomszédnak minősül, aki ii) helyben lakónak minősül, vagy iii) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
4. Negyedik helyen az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül.

Magyarázatra szorul a helyben lakó szomszéd fogalma. A földforgalmi törvény a következőképpen definiálja: aki helyben lakó és a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel, vagy akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, mely szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.

5. A helyben lakó földműves szomszédot követi az állattartótelepet üzemeltető helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik a meghatározott állatsűrűséggel.

Az állattartótelepet üzemeltető, helyben lakó földművessel egy sorban illeti meg az elővásárlási jog azt a földművest, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása vagy ökológiai gazdálkodás folytatása, továbbá, akinek a célja kertészeti tevékenység folytatása vagy vetőmag-előállítás.

6. Hatodik helyen illeti meg elővásárlási jog az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül. Helyben lakónak azt a természetes személyt minősíti a törvény, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az érintett föld fekszik.
7. Végül utolsó helyen illeti meg elővásárlási jog azokat a földműveseket, akiknek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Amennyiben egy adott jogosulti csoporton belül – leszámítva az államot és a földet használó földművest – több személy is, élve elővásárlási jogával, a szerződésre vonatkozó elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor a földforgalmi törvény a következő sorrendet állítja fel:

a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,

b) fiatal földműves,

c) pályakezdő gazdálkodó.

Az elővásárlási jog gyakorlása érdekében a jogosultakkal a szerződést hirdetményi úton kell közölni és 60 nap áll rendelkezésre az elfogadó nyilatkozatok megtételére.

A földforgalmi törvény 2022. január 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében azonban először nem az illetékes település jegyzőjének kell megküldeni az aláírt adásvételi szerződéseket, hanem az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek, amely egy előzetes vizsgálat után továbbítja az arra alkalmas szerződéseket a jegyzőnek a hirdetményi kézbesítésre.

Így lehetőség nyílik arra, hogy a hatóság az előzetes vizsgálata során kiszűrje az alapvető hibában szenvedő szerződéseket és megtagadja a jóváhagyásukat, ezzel időt nyerve az érintett feleknek. Amennyiben megtagadás nem történik, úgy a hatóság hivatalból intézkedik a jegyző felé a szerződések közzététele érdekében.

A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Vizsy Gábor ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Lábjegyzetek:

[1] A földforgalmi törvény 20. §-a határozza meg azokat az esetköröket, amikor a főszabály alóli kivételként nem áll fenn elővásárlási jog az adásvételi ügylet során

---