„Elsöprő siker” a négynapos munkahét Izlandon
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaidő csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítené.
A négynapos munkahetet négy éven át tesztelték. A kísérletet a reykjavík-i városi tanács és a kormány kezdte el még 2015-ben, 2500 dolgozójuk bevonásával. Az eredményeket az Autonomy nevű brit agytröszt és az izlandi Társaság a fenntartható demokráciáért mostanra értékelte ki: eszerint a produktivitás megmaradt, sőt akár nőtt is.
A munkavállalók az addigi negyven óra helyett a rövidített héten 35 vagy 36 órát dolgoztak, sok esetben otthonról is – és bár kevesebb órát töltöttek munkával, mégis ugyanannyi bért kaptak, mint korábban. A tesztperiódusnak 2019-ben lett vége és a kutatók arra jutottak, hogy teljesítményük a legtöbb esetben ugyanolyan, vagy jobb lett, a dolgozók pedig kevésbé stresszesnek és kiégettnek érezték magukat – mint mondták, munka-magánélet egyensúlyuk jelentősen javult.
Ez arra sarkallta a szakszervezeteket, hogy újratárgyalják a munkakörülményeket más területeken is és mára az izlandi lakosság 86 százaléka vagy rövidített munkahétben dolgozik ugyanannyi bérért, vagy joga van hozzá, hogy átálljon a négynapos munkahétre.
A kutatást vezető brit thinkthank igazgatója szerint az izlandiak sikere jó példa lehet más kormányok számára is. „Mindez azt mutatja, hogy a közszféra úttörője lehet a rövidebb munkahét bevezetésének más országokban is.”
Egyre több helyen próbálkoznak vele
Más országokban is van reális esély egy rövidített munkahét bevezetésére. Júniusban írtunk róla, hogy a japán kormány támogatja az eddigi öt nap helyett négynapos munkahét bevezetését és ebbe az irányba terelnék a cégek döntéshozóit is.
Spanyolországban már április óta tart a négynapos munkahét tesztelése. „A magánélet, a családi élet része a gazdaságnak. Arra is oda kell figyelnünk, sőt ezeket kell előtérbe helyezünk”- mondta a kísérletben részt vevő kétszáz vállalat egyikének tulajdonosa. Spanyolország egyébként az egyik első nyugat-európai ország volt, ahol nyolc órában korlátozták a napi munkaidőt 1919-ben.
Franciaországban már régóta 35 órás munkahétben dolgoznak a privát és a közszférában is – ez lehetővé teszi a heti négy nap, vagy a napi hét óra munkát, öt napon át. Németországban hosszú ideje cél a 28 órás munkahét bevezetése, ami a jelenlegi francia ötnapos munkatempót egy nappal rövidíti.
Magáncégek is kísérleteznek vele: Új-Zélandon az Unilever üzemeiben például 20 százalékkal csökkenthetik a dolgozók munkaidejüket, anélkül, hogy fizetésük is csökkenne és a Microsoft egyes üzemeiben is bevezették az újítást.
A munkaidő csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelmet is segítené. Nagy-Britanniában egy kutatás szerint a négynapos munkahét bevezetése jelentősen csökkenthetné a britek karbonlábnyomát.
(bbc.com)
(hu.euronews.com)
