Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbiakban a vészhelyzetben született, a felszámolási és egyes megszüntetési eljárásokban alkalmazandó eltérő szabályokat ismerteti a szerző.
A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel több olyan jogszabály látott már napvilágot, amelynek célja valamilyen eljárásjogi, vagy anyagi jogi típusú egyszerűsítés, könnyítés volt.
A legutóbbi ilyen jogszabály a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelet volt.
A rendelet némileg ellentmondásos, hiszen valóban tartalmaz kedvezményeket az adósok számára, de ezzel együtt nem könnyíti meg a jogkereső és adott esetben nehéz pénzügyi helyzetben lévő, vagy azzal fenyegetett hitelezők életét.
Nézzük meg, milyen rendelkezéseket vezetett be a rendelet.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
A rendelet hatálybalépését követően a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a hitelező akkor nyújthat be a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, ha a Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adósnak küldött fizetési felszólításban az adós számára a tartozása megfizetésére engedélyezett, a Csődtv. 27. § (3) bekezdése szerinti határidő és az azt követő 75 nap eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a bíróság a Csődtv. 26. § (3) bekezdése alapján legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére.
A fenti bekezdésben írt 75 napos „extra” határidő korábban a Csődtv.-ben nem szerepelt, az irányadó határidőt a hitelező volt jogosult meghatározni.
Ezt hivatott ellentételezni, hogy a bíróság a korábbi 45 nap helyett legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére, ha az adós fizetési haladékot kér, azonban így is 45 napos plusz haladékban részesülhetnek a nem fizető cégek.
További módosítás, hogy a rendelet hatálybalépése után a veszélyhelyzet ideje alatt a Csődtv. 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 forintot.
Ezen összeg korábban 200 000 forint volt.
A Csődtv. hivatkozott 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja azokat az eseteket tartalmazza, amikor az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
A rendelet hatálybalépése után a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánításáról nem határozhat.
Ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, az eljárást 2020. október 31-éig – külön végzés meghozatala nélkül – felfüggesztik. A rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő ilyen eljárásokat a rendelet hatálybalépésének napján 2020. október 31-éig – külön végzés meghozatala nélkül – felfüggesztik.
A rendelet hatálybalépése napján a folyamatban lévő kényszertörlési eljárásokat, valamint azokat az eljárásokat, amelyekben a cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindítását már – nem jogerősen – elrendelte, a rendelet hatálybalépésének napján 2020. október 31-éig – ugyancsak külön végzés meghozatala nélkül, vagyis a jogszabály erejénél fogva – felfüggesztik. Ha a cég a felfüggesztés ideje alatt a cégbíróság felé igazolja, hogy a kényszertörlésre okot adó törvénysértést kiküszöbölve a törvényes állapotot, illetve törvényes működését helyreállította, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti.
A rendelet hatálybalépése után olyan okból, hogy egy cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő, kényszertörlési eljárás megindítása nem rendelhető el, és a cég 2020. október 31-éig benyújthatja a cég törlése iránti kérelmét.
Ez utóbbi két előírás jogpolitikai indoka egyelőre nehezen dekódolható, hiszen egyrészt azon cégek, amelyeknek kényszertörlését a cégbíróság elrendelte, nagy valószínűséggel érdemi tevékenységet már nem folytatnak, végelszámolás esetén pedig maguk döntöttek a jogutód nélküli megszűnésről.
A rendelet 2020. május 29-én lépett hatályba.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
