Jogeset: kinevezés egyoldalú módosítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogutódlás következtében a munkáltató egyoldalúan módosította dolgozója kinevezését, aki így illetménytől esett el. 


A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes az alperes jogelődjénél állt közszolgálati jogviszonyban pénzügyi osztályvezető, gazdasági vezető és hivatalvezető gazdasági helyettes munkakörben.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelet alapján az alperesi oldalon jogutódlás következett be. A jogutód alperes 2011. március 24-én kelt határozatával a felperes kinevezését 2011. március 9-ei hatállyal a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 2. § (1) bekezdése és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 14. § (1) bekezdése alapján módosította. A kinevezés módosítása érintette a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét, továbbá a felperes munkakörét és illetményének összegét.

A határozat jogorvoslati kioktatása szerint az intézkedés ellen a Ktjv. 2. § (1) bekezdésére tekintettel a Ktv. 59.§ (1), (3) bekezdése alapján – az általános elévülési időn belül – a felperes keresettel fordulhat az illetékes munkaügyi bírósághoz. Az okiratot a munkáltató részéről a kormánymegbízott, a szakigazgatási szerv vezetője és a gazdasági vezető írták alá, a felperes aláírásával a kinevezés átvételét tanúsította. A felperes a fenti időponttól kezdődően munkáját a kinevezés-módosításban foglalt munkakörben és illetmény ellenében végezte.

A felperes a 2014. március 21-én előterjesztett keresetében az egyoldalú kinevezés-módosítás hatályon kívül helyezését és elmaradt illetmény-különbözete, valamint kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a munkáltató jogszabálysértően, egyoldalúan módosította a kinevezését 2011. március 9-ei hatállyal visszamenőleg. A határozat a Ktv. 14. § (1) bekezdésére hivatkozott, azonban pontos megjelölést nem tartalmazott. A felperes érvelése szerint az okiratot nem írta alá, csupán annak átvételét igazolta. Az okiratban foglalt jogorvoslati kioktatás ellentmondásos volt, amely nem volt a terhére róható.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen megállapította, hogy a 2011. március 24-én kelt kinevezés-módosítás nem az alperes egyoldalú intézkedésének minősül, hanem a felek közös megegyezésén alapul. Ezt támasztja alá a Ktv. 14. § (1) bekezdésének megjelölése, továbbá a jogorvoslat általános elévülési határidőn belül történő biztosítása is.

A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és az alábbi elvi kérdésben döntött:

Egy megállapodás létrejötte, érvényessége tekintetében a felek nem lehetnek hosszú időn át bizonytalanságban. Ezért a törvény a kinevezés-módosítás tartalmát illetően rövid, 30 napos jogorvoslati határidőt ír elő (Ktv.59.§ (3) bekezdés). Az a körülmény, hogy az alperes a jogorvoslati kioktatásban az elévülési időn belüli igényérvényesítésre adott lehetőséget azt eredményezte, hogy annak ellenére, hogy a felperes a keresetét a kinevezés egyoldalú módosítására alapította, annak közel 3 év elteltével történt előterjesztése nem minősült elkésettnek. Az a körülmény azonban, hogy a kinevezés-módosítás szerinti tényleges helyzet hosszú ideig annak sérelmezése nélkül állt fenn, az érdemi döntés tekintetében nem volt értékelés nélkül hagyható. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Az EU eljárást indított a Temu ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján

Az Európai Bizottság eljárást indított csütörtökön a Temu ellen annak megállapítására, hogy a kínai online kereskedelmi óriásvállalat megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az illegális termékek értékesítésével, a szolgáltatás esetleges függőséget okozó kialakításával, a felhasználók számára vásárlások ajánlására használt rendszereivel, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos területeken.Az uniós bizottság közleménye szerint a vizsgálat a Temu által szeptember végén benyújtott kockázatértékelési jelentés alapján indult, és arra összpontosít, hogy a vállalat rendszerei arra szolgálnak-e, hogy korlátozzák a nem megfelelő termékek értékesítését az Európai Unióban.