Keményebben büntetik a bennfentes kereskedelmet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB kezdeményezésére jövőre szigorodnak a büntető törvénykönyv (Btk.) tőkepiaci visszaélésekre vonatkozó tényállásai, így január elejétől bennfentes kereskedelemnél, tiltott piacbefolyásolásnál minősített eset lesz, ha a bűncselekményt tőzsdei céghez kötődő személy követi el – közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A közleményben kiemelték, hogy öt év szabadságvesztést és magas összegű piacfelügyeleti bírságot kockáztat az a személy, aki a visszaélést nyilvánosan jegyzett cég tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként követi el.

A szigorítás a tőzsde minden kereskedési helyszínén – így a fő piac mellett az Xtend és az Xbond piacokon – listázott kibocsátóra vonatkozik – jelezték.

Az MNB felidézte, hogy 2016 óta majdnem 40 esetben tett feljelentést bennfentes kereskedelem vagy tiltott piacbefolyásolás gyanúja miatt, továbbá összesen csaknem 800 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. Ebből a piaci manipuláció miatt kiszabott bírságok meghaladták a félmilliárd forintot, miközben a bennfentes kereskedelem miatti bírság szűk 300 millió forintot tett ki.

Az MNB által feltárt piaci visszaéléseket esetenként tőzsdei cégek tisztségviselői, alkalmazottai követték el, akik pozíciójukkal, helyzetükkel súlyosan visszaéltek – mutattak rá.

A jegybank javaslatára jövőre már jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek, azaz bűncselekménynek minősül az engedély nélküli közösségi finanszírozás (crowdfunding), a nyilvántartásba vétel nélküli nyugdíjtermék forgalmazása, illetve a bejelentés hiányában végzett elektronikuspénz-értékesítés is – hívta fel a figyelmet végül közleményében a jegybank.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 24.

Közeledik a határidő a kiberbiztonsági megfelelésre

A kiberbiztonság – más néven digitális biztonság – szabályozása az egyik legfontosabb jogi újdonság hazánkban. Magyarország átültette a NIS2 irányelvet, amely az Európai Unió legújabb, az európai kiberbiztonságot erősítő jogszabálya. A törvény meghatározza a kiberbiztonság nemzeti kereteit, megszabva az információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékek kiberbiztonsági tanúsításának alapvető szabályait. A cél az, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a fogyasztók számára, hogy – személyes adataik, fényképeik vagy éppen a pénzük védelme érdeklében – figyelembe vehessék a termékek kiberbiztonsági szintjét és szükség esetén a kiberbiztonsági felügyelethez fordulhassanak. A magyar kiberbiztonsági szabályozás részletes intézkedési tervet nyújt az érintett vállalkozások számára, és súlyos következményeket ír elő a szabályok be nem tartása esetén. A törvény értelmében 2024. június 30-ig kell a cégeknek eleget tenniük az első főbb kötelezettségeknek – olvasható dr. Hetényi Kinga  és dr. Menczelesz Adrián, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédei elemzésében.

2024. június 21.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot gyanít a GVH egy kisgyermekes szülőket célzó cégnél

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.