Kevesebb hajléktalan dolgozik rendszeresen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hét éve csak minden harmadik hajléktalan ember jut munkán keresztül jövedelemhez, és egyre kevesebbnek van rendszeres munkája – vázolta a hajléktalanok munkaerő-piaci helyzetét Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatóhelyettese szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.


Győri Péter hét szűk esztendőnek nevezte a 2007 óta eltelt időszakot a hajléktalanok foglalkoztatási helyzetében és elmondta, hogy a 16 éve folyó felmérések szerint 2007-ben megtört egy pozitívnak tűnő tendencia, ugyanis addig fokozatosan javult a hajléktalanok munkához jutása. Nyolc évvel ezelőtt, 2006-ban a hajléktalanok több mint fele munkából élt – mutatott rá.

A helyzet romlásának okai közt említette az akkori megszorításokat, amit a hajléktalanok is megéreztek. Hét év óta pedig stagnálás figyelhető meg – tette hozzá.

Közölte, egyre többen csak alkalmi munkából jutnak jövedelemhez. Az idei felmérés szerint az országosan megkérdezett tízezer hajléktalan ember közül 334-en jutottak az év elején közfoglalkoztatáson keresztül jövedelemhez.

Győri Péter elmondta, a hajléktalanok egyharmada rokkantsági vagy öregségi ellátásból él, egyharmaduk pedig kukázásból, gyűjtögetésből, kéregetésből.

Szólt arról is, hogy a hajléktalanok között egyre több az olyan, akinek nincs szakmája, valamint nő azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskolát. Győri Péter jelezte, hogy a roma hajléktalan nők körében „egészen riasztóan nagy az arányuk” azoknak, akik nem végezték el az általános iskolát. Megemlítette azt is, hogy a hajléktalanok legtöbbje 50-60 év közötti.

Pelle József, a BMSZKI igazgatója közölte: két, összesen 204 millió forintos uniós finanszírozású programjuk fejeződött be, amely hajléktalan emberek foglalkoztatását és lakhatását segítette elő.

A közreadott sajtóanyag szerint a programok eredményeként 35, többnyire szállón élő hajléktalan ember szerzett OKJ-s szakmát, 18-an folytatták az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányaikat, valamint 46-an találtak munkát. A BMSZKI programjainak köszönhetően 31 hajléktalan ember lakhatási helyzete javult – ami azt jeleni, hogy szállóról úgynevezett kiléptető lakásba, albérletbe vagy szolgálati lakásba költöztek -, valamint 120 hajléktalan hagyta el a közterületet és költözött szállásra vagy bérelt lakásba. A két pályázati programot 2012 szeptembere és 2014 nyara között valósította meg a BMSZKI.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

A sajtótájékoztatón jelen volt a programban részt vett két hajléktalan ember, akik beszéltek arról, hogy milyen nagy segítséget kaptak a helyzetük javításában. Egyikük kertészeti tanfolyamot végzett el, másikuk pedig sikeres felsőfokú nyelvvizsgát tett.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.