Kezdődik a diákmunka program az önkormányzatoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az idén is meghirdeti a Nyári diákmunka programot 1,9 milliárd forintos támogatási összeggel – jelentette be a minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.


Cseresnyés Péter közölte: a program keretében a 16-25 év közötti diákok kaphatnak a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetőséget.

A programban azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt, akik a kezdő időpontban, július 1-jén már betöltötték a 16. életévüket, befejezésekor, augusztus 31-én pedig még nem múltak el 25 évesek. A diákok június 20-tól jelentkezhetnek a programban való részvételre.

Az szaktárca arra számít, hogy a programban munkát végző diákok száma várhatóan meghaladja a 20 ezret – mondta az államtitkár.

Cseresnyés Péter aláhúzta: a program már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását és ezzel nemcsak a korai munkatapasztalat megszerzését, hanem a jövedelemszerzés lehetőségét is biztosítja a fiataloknak. Az államtitkár különösen fontosnak tartotta, hogy a diákok a nyári munkavégzéssel „élesben” szereznek ismereteket a munka világáról.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

Emlékeztetett: a program a béreket támogatja, a százszázalékos támogatás legfeljebb két hónapra adható, július 1. és augusztus 31. között, maximum napi hat órás időtartamra. A támogatás a minimálbér, illetve a garantált bérminimum időarányos részének felel meg. Így a szakképzettek esetében 96 750 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezők esetében 83 250 forint lehet személyenként és havonta a támogatás.

A nyári diákmunka a tapasztalatok alapján a hátrányosabb helyzetű megyékben – mint Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg – népszerűbb, így nagyobb összeget és létszámot tervezett az NGM. Emellett felhívta a foglalkoztatók figyelmét arra, hogy fokozottan ügyeljenek az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének helyi érvényesítésére. A kiválasztás során alkalmazzák és tartsák be az összeférhetetlenségi szabályokat.

Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy 2013-ban 16 ezer, 2014-ben közel 25 ezer, tavaly több mint 27 ezer fiatal szerzett munkatapasztalatot a kéthónapos program keretében. Az idén rendelkezésre álló összegből több mint 9000 diák foglalkoztatása valósulhatna meg, ha mindenki 2 hónapos szerződést kötne. De a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy általában a fiatalok egy-egy hónapot töltenek munkával, így a foglalkoztatottak száma a kalkulált létszámot lényegesen meghaladja – mondta.

Kifejtette, a fiatalok munkába állását támogató programok – köztük a Nyári diákmunka program – segítségével sokan találtak a munkát, míg 2010-ben a munkanélküliség 30 százalék körüli volt a fiatalok körében Magyarországon, addig ez 2016-ra 15 százalék alá csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 25.

Az egyenlő díjazás és az átlátható bérezés szabályai a 2023/970/ EU irányelv alapján

2023. május 17.-én kihirdetésre került a 2023/970/EU irányelv, amely a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szól. Az irányelv tartalma egyértelműen követi az uniós jogfejlődést, így számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyet az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: EuB) gyakorlata az elmúlt években kimunkált. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni, azaz esetünkben a hazai jogalkotás is eddig köteles meghozni az idevonatkozó rendelkezéseket. Az előbbi implementációs határidőtől függetlenül a következetes EuB gyakorlat értelmében a tagállamoknak már most tartózkodniuk kell minden olyan rendelkezés meghozatalától, amely „komolyan veszélyeztetné” az irányelvben foglalt célok elérését. Az irányelv céljai és főbb tartalmi rendelkezéseit a jelen cikkben kerül összefoglalásra.

2023. szeptember 22.

Megkezdődött a szabályozási környezet és az AI terjedésének versenyfutása

Globális elemzés keretében mérte fel a mesterséges intelligencia (AI) nemzetközi megítélését, vállalati alkalmazását, kockázatait és szabályozási környezetét a DLA Piper. Az „AI Governance: balancing policy, compliance and commercial value” című riport eredményei többek között rámutatnak, hogy a vezetők jelentős része, mintegy harmada elsősorban az AI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik annak széles körű bevezetésétől.

2023. szeptember 22.

Az AI terjedését gátolja a szabályozási környezetét övező bizonytalanság

Globális elemzés keretében mérte fel a mesterséges intelligencia (AI) nemzetközi megítélését, vállalati alkalmazását, kockázatait és szabályozási környezetét a DLA Piper. Az „AI Governance: balancing policy, compliance and commercial value” című riport eredményei többek között rámutatnak, hogy a vezetők jelentős része, mintegy harmada elsősorban az AI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik annak széles körű bevezetésétől.