Kúriai vélemény a veszélyhelyzet miatti e-tárgyalásról Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel az online bírósági tárgyalás egyedi szabályait veszi górcső alá a Kúria friss véleménye.

A Kúria 2/2020. (IV. 30.) PK véleményt adott ki a veszélyhelyzet ideje alatt az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján megtartott tárgyalás feltételeiről. Ebben a bíróságok biztonságos működését célzó videokonferenciás tárgyalás (e-tárgyalás) speciális szabályait elemezte a polgári perek tekintetében.

A vélemény szerint csak akkor tartható e-tárgyalás, ha az ehhez szükséges minden technikai feltétel a bíróság tagjain kívül is valamennyi tárgyalásra idézendő személynél rendelkezésre áll. A feltételeket a bíróságnak hivatalból kell előzetesen vizsgálnia. A feleknek előre és eljárásonként külön be kell jelenteniük az e-mail-címüket, és azt, hogy van-e olyan internet-kapcsolatuk és számítógépük, ami alkalmas a videokonferenciára.

A fél és a jogi képviselője tartózkodhat egy helyiségben az e-tárgyalás alatt. Viszont nem biztos, hogy elfogadható a technikai feltétel megléte, ha a szemben álló felek külön e-mail-címmel rendelkeznek, de a közös lakóhelyükön csak egy alkalmas eszközzel rendelkeznek.

A bíróságok egységesen a Skype for Business nevű programot fogják alkalmazni, mert a szoftver alkalmas a személyazonosításra és a technikai feltételek a bíróságon adottak.

Az e-tárgyalás mellőzhető, ha a technikai feltételek nem állnak fenn, vagy ha bármely, személyes közreműködést igénylő perbeli cselekmény nem valósítható meg.

Érdekes lesz annak a gyakorlata, hogy az e-tárgyalásra a nyilvánosságot a tárgyalás „kitűzött helyszínén” kell a veszélyhelyzeti érintkezés szabályainak betartásával (személyes távolság tartása, védőfelszerelés alkalmazása) biztosítani, ami a bíró jelenléti helyét jelenti. Ezek szerint a hallgatóság nem csatlakozhat be online az e-tárgyalásra, és a bírónak minden esetben a bíróságon kell az e-tárgyalás során jelen lennie, hogy a nyilvánosság szabálya érvényesülhessen. Ilyen esettben otthonról a bíró a vészhelyzet alatt nem fog tudni e-tárgyalást tartani, akkor sem, ha ennek technikai feltételei adottak lennének.

Zárt e-tárgyalást akkor lehet tartani, ha az eljárás résztvevői valamennyien úgy nyilatkoznak, hogy náluk is fennállnak a nyilvánosság kizárásának a feltételei. Bár ezen nyilatkozat valódisága a bíróság által valószínűleg nehezen vagy egyáltalán nem lesz ellenőrizhető.

Az e-tárgyalásról jegyzőkönyv jegyzőkönyvvezető közreműködésével, illetve hangfelvétel útján is készülhet. Bármelyik fél kérelmére, vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárási cselekményről – ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak – a képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvételt kell készíteni. Feltételezzük, hogy itt is csak a bíróság részére engedélyezett a felvétel készítése, de a vélemény ennek részleteire már nem tér ki.

Az e-tárgyaláson is lehetséges a felek, tanúszembesítése. Az e-tárgyalás berekesztése után az ítélet kihirdetésére nem kerül sor, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

Érdekes lesz megtapasztalni az e-tárgyalás új intézményét, és elképzelhető, hogy ennek hatékonysága esetén a vészhelyzet megszűnését követően is alkalmazhatóvá válik ez a módszer, hiszen számos esetben komoly idő- és költségmegtakarítást okozhat a felek és a bíróság oldalán egyaránt. Jelentős utazási kiadás, parkolási költség, munkaidő-kiesés szűnhet meg azzal, ha a felek nem feltétlenül lesznek kötelesek egy tárgyalásra személyesen megjelenni, és ez a járulékos, sokszor az eljárásban meg sem jelenő, de a per által generált egyéb költségek csökkenéséhez vezethet.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

Félmillió alá csökkenhet a cégek száma

A társas vállalkozások száma két éve csökken, idén októberig közel 23 ezerrel lett kevesebb, és mára alig haladja meg a félmilliót. Az új cégek alapítása idén 20 ezer alatt maradt, ami közel ezerrel kevesebb, mint tavaly, míg a megszűnések száma közelíti a 30 ezret. Az új kényszertörlési és az előzmény nélküli felszámolási eljárások száma növekedett az előző évhez képes

2024. november 26.

A vállalati beruházások új korszaka: készen állunk a növekedésre?

A vállalati hitelezési piac az elmúlt évben stabil teljesítményt nyújtott, és bár a 2024-es adatok stagnálást mutatnak, számos indikátor arra utal, hogy a következő év során a vállalati beruházások új hulláma indulhat el, amely elősegítheti a várt gazdasági növekedést. E témakörben Kollega-Tarsoly Dánielt, az MBH Bank egyedi üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatóját kérdeztük a vállalkozások hitelhelyzetéről és a jövőbeli lehetőségekről.

2024. november 25.

Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon 

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.