Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyakorlatban viszonylag sok szó esik a csőd-, a felszámolási- és a végelszámolási eljárásokról, de aki figyelemmel kíséri a cégközlönyben megjelenő hirdetményeket, láthatja, hogy számosságában igen jelentősnek mondható a kényszertörlési eljárások elrendelése.
Mi is a kényszertörlés jogintézménye, és mikor van helye az alkalmazásának? A jelen cikk ezt próbálja röviden, a legfontosabb szabályok ismertetésével bemutatni.
A kényszertörlési eljárást a cégbíróság rendeli el; megindításának az alábbi esetekben van helye:
a) ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja,
b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő,
c) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha büntetőügyben az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozóhatóság a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
Ugyanakkor a kényszertörlési eljárás alatt fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás főszabály szerint nem kezdeményezhető.
A kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A cég képviselője a kényszertörlési eljárás alatt kizárólag a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlés kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot nem tehet. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, és a cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról.
Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben – egy felhívással együtt – közzéteszi. A felhívás alapján az alábbiakat kell, illetve lehet bejelenteni a cégbíróság felé a közzétételét követő 60 napon belül:
– a céggel szemben követeléseket,
– a cég ellen folyamatban lévő bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárásokat,
– amennyiben harmadik személynek a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,
– ha tudomása van a kényszertörlés közzétételének a napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról, vagy
– a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van.
Követelés bejelentése esetén a bejelentőnek nyilatkoznia kell a követelés összege mellett a követelés jogcíméről, keletkezésének és esedékességének időpontjáról is.
A cégbíróság szükség szerint felhívja az elérhető vezető tisztségviselőt és tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Gazdasági társaság esetében elegendő a korlátlanul felelős tag vagy a többségi befolyással rendelkező tag felhívása, feltéve hogy a cégnek van ilyen tagja. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a cégbíróság pénzbírságot alkalmaz.
Jól mutatja az intézmény jellegét, hogy maga a cégtörvény is az „elérhető vezető tisztségviselő” kifejezést használja, utalva arra a jellemző gyakorlatra, hogy a kényszertörlés alá került cégek vezető tisztségviselői nagy számban már fellelhetetlenek.
A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló köteles az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. Ezt a beszámolót nem kell a legfőbb szervnek elfogadnia.
Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.
Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, azonban a bejelentés, illetve a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és – ha a bejelentett követelést nem elégítik ki – rendelkezik az érintettek eltiltásáról.
Ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor és a bejelentés vagy a vagyonfelmérés adatai alapján a cégbíróság megállapítja, hogy:
– a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy
– a cég vagyona valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona,
a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.
Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság – eltiltás mellőzése mellett – a céget törli a cégjegyzékből, és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról azzal, hogy a vagyonfelmérési eljárással felmerült költségek viselésére a tagokat egyetemlegesen kötelezi.
A kényszertörlési eljárás során a cégbíróságnak rendelkeznie kell a tag(ok) és a vezető tisztségviselő(k) felelősségéről is.
Az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat egy következő cikkben fogjuk ismertetni.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partnerügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
