Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cégünk számtalan szolgáltatást nyújt dolgozóinak, ezek egyike a céges edzőterem, mely az iroda területén helyezkedik el, és amelyet dolgozóink munka után este, sőt hétvégén is látogathatnak. Mivel számos dolgozónk a napi 8 óra munkaidőnél lényegesen több időt tölt az iroda területén, munkaidő-nyilvántartásuk nem egyezik meg a beléptető rendszer adataival, amely csak a reggeli – főkapun történő – belépést és az iroda területének elhagyását rögzíti. Kérdésem, hogy munkaügyi ellenőrzés esetén nem kerülhetünk-e kellemetlen helyzetbe?
Az Mt.134. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles nyilvántartani
Az Mt. 134. § (2) bekezdése továbbá kimondja, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Ugyanakkor az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Az Mt. 96. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltatónak nem kell nyilvántartania a rendes és a rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét időtartamát, csupán a szabadságokat, amennyiben a munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik. Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi.
A munkáltató Mt. 134. § szakasz alapján köteles nyilvántartani a munkavállalók tényleges munkaidejét, a rendkívüli munkaidő tartamát, készenlétben töltött órák számát, a szabadság időtartamát.
A nyilvántartások pontos tartalmát, formáját a jogalkotó nem határozta meg. Azonban az követelmény, hogy a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
A munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását ugyanis akkor lehet érdemben ellenőrizni, ha ezek nyilvántartásából a ténylegesen munkában töltött idő megállapítható. Például nem elég a jelenléti ívet az adott napra csak aláírnia a munkavállalónak, vagy havonta összesíteni a készenlét időtartamát, hanem pontosan, naprakészen kell vezetni, be kell írni, hogy a munkavállaló mikor kezdte, mikor fejezte be a munkát. Nyilván felesleges a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása akkor, ha a munkavállaló a munkaidejét szabadon osztja be, vagy a felhasználását önmaga jogosult meghatározni. E körbe tartoznak például a vezető állású munkavállalók.
A munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok betartását a területi munkaügyi felügyelőségek munkatársai rendszeresen ellenőrzik. A munkaügyi ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok esetén számos intézkedést tehetnek, például megtilthatják a munkavállaló további foglalkoztatását, ha a napi munkaidőre vonatkozó szabályokat a munkáltató megsérti, illetve jogosultak munkaügyi bírság kiszabására, amelynek mértéke 30 ezer forinttól maximum 20 millió forintig terjedhet.
A kérdésből kiderül, hogy a tényleges munkaidő-nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a beléptető rendszer adataival. Ezt a két nyilvántartást mindenféleképpen javasolt összhangba hozni egymással, mert egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a beléptető rendszer adatait figyelembe véve a munkáltatónak komoly fejfájást okozhat, hogy a tényleges munkavégzésen felüli időről hogyan ad számot. Természetesen, ha a munkáltató tudja azt bizonyítani, hogy az eltérő adatok nem rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést jelentenek, hanem a munkavállalók egyéb, például szabadidős tevékenységet végeztek, akkor elkerülhető a szankcionálás. A bizonyítás sikertelenséges esetén azonban bírságra számíthat munkáltató.
Foglalkoztatás a közszférában 2014-benSzakmai fórum és képzés a változásokról: 2014. január 22. Előadó: dr. Kártyás Gábor munkajogász Jelentkezzen most! |
|---|
A beléptető rendszer alapján készült nyilvántartás ezen jellegénél fogva, értelemszerűen nem helyettesítheti az Mt. 134. § alapján kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást.
Válaszadó: dr. Hargittay Szabolcs, Füsthy és Mányai Ügyvédi Iroda
Felülvizsgálata: dr. Marencsák Zsolt
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két új rendeletet adott ki – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásának további támogatására – jelentette be a jegybank.
A hazai vállalatok közel kétharmada már használja vagy gondolkodik a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésén, miközben 29 százalékuk érdemben még nem is foglalkozott a területtel – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatásból.
Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
