Összejátszottak a német autógyártók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság 875 millió euró (750 millió font) pénzbírságot szabott ki a Volkswagenre és a BMW-re, miután megállapította, hogy a német autógyártók összejátszottak a Mercedes-Benz tulajdonos Daimlerrel, hogy késleltessék a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

Az Európai Bizottság közölte, hogy az autógyártók „megsértették az EU monopóliumellenes szabályait azáltal, hogy összejátszottak a nitrogén-oxid-tisztításra vonatkozó fejlesztések területén”. A világ legnagyobb autógyártója, a Volkswagen 502 millió eurót köteles fizetni, ami az eredeti bírságnak alig több mint a fele, mert együttműködött a Bizottsággal a vizsgálat során.

A BMW 372 millió eurót köteles fizetni, amely szintén jóval alacsonyabb, mint az eredetileg jóval 1 milliárd euró feletti tervezett bírság.

A Daimler viszont megúszta bírság nélkül, mert feltárta a Bizottságnak a kartellt. A bírságok a német autógyártásra kirótt újabb büntetések, amelyek a dízelautók károsanyagkibocsátási botrányával kapcsolatosan, amelyben a Volkswagenről és a Daimlerről is kiderült, hogy olyan szoftvereket alkalmaztak az autóikban, amelyek átverték a károsanyagkibocsátást,többek között az emberi egészségre káros nitrogén-oxidok mennyiségét mérő műszereket.

A Volkswagen és a Daimler is milliárd eurós bírságot és kártérítést fizetett ki. A Bizottság legfrissebb közleménye szerint az autógyártók öt éven át működtek együtt annak érdekében, hogy késleltessék a nitrogén-oxidok semlegesítésére vonatkozó hatékonyabb technológiát, amely azon alapul, hogy karbamidot (az emlősök vizeletében található vegyi anyagot, amelyet „AdBlue” néven forgalmaznak) adnak a kipufogógázokhoz. Míg a folyamat drámai módon csökkenti a dízelautók károsanyag-kibocsátást, csökkenti a motorok teljesítményét.

EU Jog online

A Daimler, a BMW és a Volkswagen, valamint a Volkswagen csoporthoz tartozó Audi és Porsche márkái információt cseréltek az AdBlue tartályméretekről, vagyis nem kellett aggódniuk, hogy versen alakul ki a tisztább motorokért – közölte a Bizottság.

Margrethe Vestager, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke elmondta: „Az öt autógyártó, a Daimler, a BMW, a Volkswagen, az Audi és a Porsche rendelkezett a károsanyag-kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiával, amely meghaladja az uniós kibocsátási normák által törvényben előírt követelményeket. „De elkerülték a versenyt a technológia teljes potenciáljának kihasználásában, hogy még alacsonyabb károsanyag-kibocsátást érhessenek el, mint amit a jogszabály előír.”

A Volkswagen közölte, hogy a bizottsági határozat megvizsgálását követően gondolkodik majd a fellebbezésen. A cég szóvivője szerint a Bizottság „új jogi alapokat teremt”, mert az összejátszás nem kapcsolódott az árképzéshez, és a tárgyalások tartalmát soha nem hajtották végre, vagyis „az ügyfeleket soha nem érte kár”.

A Daimler szóvivője megjegyezte, hogy a Bizottság nem talált bizonyítékot a tiltott eszközök használatára.

A dízelbotrányok évek óta húzódnak, és beárnyékolják az autógyártók brandjének megtisztítására irányuló erőfeszítéseket, annak ellenére, hogy fokozatosan növelik a nulla kipufogógáz-kibocsátású elektromos autók értékesítését, a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések részeként. Az autógyártók azonban egy titkos hadjáratot is folytattak, hogy megpróbálják késleltetni a nyereséges belső égésű motoros autók, köztük a dízelek értékesítésének végét.

A benzin és a gázolaj értékesítését 2035-től tiltják meg az Egyesült Királyságban, de az EU még nem tűzte ki a teljes tilalomra vonatkozó céldátumát.

„Az autógyártókban nem lehet megbízni a kibocsátás csökkentése terén” – mondta Julia Poliscanova, a brüsszeli központú Transport & Environment járművekért és e-mobilitásért felelős vezető igazgatója. „Először csalták a károsanyag-kibocsátási vizsgálatokon, majd összejátszottak, hogy késleltessék a tisztább járművek bevezetését, annak ellenére, hogy rendelkeztek a megfelelő technológiával.

Csak az a cél, hogy 2035-re 100% -ban kibocsátásmentes autókra váltsunk, elegendő lesz az évszázad közepére a szén-dioxid-mentesítéshez és az éghajlati katasztrófák elkerüléséhez. ”

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.

2024. május 7.

Új “kódex” a bevándorlási jog területén

A Wolters Kluwer Hungary által szervezett három részes webinárium-sorozat első előadásában a bevándorlási jog területén hatályba lépett új kódexet mutatta be dr. Fehér Dániel adótanácsadó, a Fehér Legal & Tax irodavezető ügyvédje és dr. Borka Balázs ügyvéd, a Fehér Legal & Tax partnere .

2024. május 3.

Kontroll alatt a hazai közbeszerzési piac: hároméves rekordot döntött a hiánypótlások száma

2024 első negyedévében összesen 5896 darab hirdetmény érkezett be a Közbeszerzési Hatósághoz, amelyhez 6536 hiánypótlás kapcsolódott. A hiánypótlások száma 4 százalékkal felülmúlta az előző évi adatokat – derül ki a szervezet 2024 első negyedéves Gyorsjelentéséből. Minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 63 a kkv-szektorhoz került.